2020. október 3., 18:10

Vecseklő, ahol Petőfi Sándor is megszállt

Gömör és Nógrád határán, a Medves-hegy tövében hat település összefoglaló neve Medvesalja. A mai térséget átszeli a magyar–szlovák határvonal. Egyházasbást, Hidegkút, Óbást, Tajti és Vecseklő a szlovák oldalon, Cered a magyar oldalon található. Ezúttal Vecseklőn jártunk.

Vecseklő a Gortva és a Csoma patak között fekszik. A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, írott forrásban először mégis csak 1548-ban bukkan fel, „Weczeklew” néven. Lakói többnyire mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Gömöri és nógrádi utazásai során 1845-ben Petőfi Sándor kétszer is megszállt a faluban, amiről így ír Útirajzok című könyvében:

Estefelé értünk Vecseklőre, eltelve a nap élvezeteivel, és jól kiéhezve, minek orvossága egyébiránt készen várt bennünket Vecseklőn. Kubinyi Rudi szakácsának emberségéből: minek ismét az a rossz következése lett, hogy igen jól laktam, s ennélfogva gyötrelmes álmaim valának.

A községben a mai napig áll az az épület, amelyben Petőfi mindkét alkalommal éjszakázott.

A költő ittlétéhez számtalan legenda kötődik. Az egyik szerint a költőt a falusiak elkergették, mivel rövid tartózkodása idején el akarta csábítani az egyik helybéli feleségét.

A hazafelé vezető útja emiatt oly sietősre sikeredett, hogy itt felejtette még a kardját is, amely aztán eltűnt.

A költő itteni látogatásának emlékét ma egy mellszobor és egy márvány emléktábla őrzi. Minden év március 15-én a kultúrház falán elhelyezett tábla előtt gyűlik össze a falu és a környék apraja-nagyja, s itt emlékeznek meg közösen a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról.

Vecseklő

Az emlékünnepséghez gyakran Medvesalja magyarországi települései, Cered és Rónafalu is csatlakoznak, így ezen a napon még erősebb az összetartozás érzése. A trianoni döntés Vecseklőt sem kímélte. 1945 után a falu egyharmada Szlovákia, kétharmada Magyarország része lett.

Kovács Tibor polgármester második ciklusát tölti a falu élén. Megválasztásakor a közösségépítésre és a falu fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, ennek megfelelően megpróbálta újraéleszteni a helyi kulturális életet. Azóta évente megtartják a gyermeknapot, a nyugdíjasok délutánját, valamint a falu karácsonyát. Bár óvoda és iskola nincs a faluban, a műsorban mindig részt vesznek a helyi gyerekek, illetve a falu énekkara is fellép egy-egy rendezvény alkalmával. Fejlesztések terén sem volt hiány az utóbbi években.

Vecseklő
Rendbe hoztuk a közvilágítást. Led-lámpákat szereltünk fel, amelyek takarékosabbak a régi lámpáknál. Önerőből leaszfaltoztuk a leghosszabb és legrosszabb állapotban lévő utcát, de több lepusztított utat is járhatóvá tettünk. A munkanélküliek segítségével rendbe tettük a polgármesteri hivatalt

 – mondja bevezetőül a polgármester.

Mivel a községben nincs templom, ezért az egykori iskola épületét visszavásárolták a falu részére, amely a ’90-es évektől imaházként működik. Ezenfelül felszámoltak két illegális szemétdombot, és a területet zöldövezetté alakították, a fő útvonalak mentén pedig kamerarendszert telepítettek. A legújabb és legnagyobb fejlesztés 2019-ben valósult meg, mivel egy sikeres európai uniós projektnek köszönhetően több mint 200 ezer euróból megújult a helyi kultúrház.

Vecseklő

– Az épület még az 1960-as évek elején épült. Ez volt Medvesalja első nagyobb kultúrháza, amely a környék kulturális életének színtereként szolgált. A ’60-as években még voltak helyi színjátszó csoportok, amelyek itt mutatták be az előadásaikat. De lakodalmakat, mulatságokat, diszkót is tartottak itt. Az évek során azonban az épület megrongálódott, a tetőszerkezet és a nyílászárók minősége már nem felelt meg a mai kor elvárásainak, ezért a falu vezetése 2015 óta próbált forrásokat találni a felújítására. A módosított projektet végül tavaly hagytuk jóvá. A felújítás során lecseréltük a nyílászárókat, megújult a tetőszerkezet, szigeteltük az épületet, illetve a hátsó teraszt is felújítottuk. Napkollektorokat is felszereltettünk, amelyek naposabb időben a kultúrház napi energiaszükségletét biztosítják.

Besztercebánya megye támogatásának köszönhetően új székeket és asztalokat vásároltak, a belső helyiségek festését pedig önerőből oldották meg. A község vezetése a továbbiakban az épület fűtésrendszerének a korszerűsítését tervezi.

Fontos lenne az ivóvízvezeték és a kanalizáció megoldása is, ezek azonban olyan nagyságú beruházások, amelyek megvalósításába kis faluként, egyedül nem tudunk belevágni. A kanalizáció terén a medvesalji falvakkal közösen összefogva érhetnénk el előrelépést. Gondot jelent továbbá, hogy az utcák, a temető és a halottasház alatti földek esetében nincsenek rendben a tulajdonjogok, emiatt nem tudunk pályázni. Így a tulajdonviszonyok rendezése továbbra is kihívás elé állít bennünket.

Vecseklőnek jelenleg 224, több mint 90%-ban magyar anyanyelvű lakosa van, ebből 35% nyugdíjas. Tíz év alatt 40 személlyel csökkent a helyiek száma. Az elöregedés és a fiatalok elvándorlása, mint sok gömöri falut, Vecseklőt is sújtja. Pedig a csendes, rendezett, tiszta környezet, a szép táj és a jó levegő vonzerőt jelenthetne. Akadnak, akik visszatérnek, és az egykori családi házat hétvégi házként használják. Egy-két régi házat felújítanak, a polgármester szerint azonban annak örülnének, ha még több fiatal család találna itt otthonra, és ha az egykor elköltözöttek vagy utódaik visszatérnének a faluba, a gyökereikhez.

Vecseklő csodás természeti környezetben fekszik. A községből kellemes kirándulásokat lehet tenni a közeli látnivalókhoz. A falu határában halastó is van, és rövid sétával megközelíthető a Mária-kút, amely Medvesalja egyetlen zarándokhelye. A Tajti kilátóról pedig gyönyörű a panoráma, tiszta időben akár a Tátráig el lehet látni. Ezért aki a város zajától távol szeretne eltölteni néhány napot, látogasson el Vecseklőre, és töltődjön fel madárcsicsergéssel, a vidék nyugalmával!    

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/40. számában.      

Vecseklő
Megosztás
Címkék