2022. október 26., 08:18

Városfejlesztés energiaválság idején - Beszélgetés Zachar Pállal

Az október 29-i önkormányzati választáson Ipolyság városában négy jelölt méretteti meg magát a településvezetői tisztségért. A Szövetség színeiben az a Zachar Pál áll rajthoz, aki ott lesz Nyitra megye képviselőjelöltjei között is. Vele beszélgettünk.

Zachar Pál
Médialapozó
Fotó: Zachar Pál
Zachar Pál

Meglátása szerint jelenleg mik jelentik Ipolyság számára a legnagyobb kihívásokat?

Az elmúlt években Ipolyságot nem jellemezte széles körű fejlődés; egy-egy elszigetelt invesztíciót leszámítva a várost nem sikerült előrébb juttatni. Több esetben is előfordult, hogy a városvezetés nem élt a rendelkezésére álló pályázati lehetőségekkel. Néhány alkalommal, ha esetleg pályázott is, azok vagy túlárazott projektek voltak, vagy nem is tudtak illeszkedni a városfejlesztési tervekbe. Míg az Ipolysághoz hasonló városok, sőt kisebb falvak is sokkal ügyesebben teljesítettek a külső anyagi források lehívásában, városunk ebben jelentősen elmaradt. Hamarosan új uniós programozási időszak kezdődik meg, így sürgősen el kell készítenünk a fejlesztési terveket, a projektdokumentációkat, hogy amikor majd elérkezünk a megvalósításuk szakaszába, már minden készen álljon ahhoz, hogy a beruházások megkezdődhessenek.

Az infláció okán tovább növekedhetnek az energiaköltségek. Mit jelenthet ez az önkormányzat, illetve a város számára?

A fejlesztések előkészítésével párhuzamosan fontos felkészülnünk az energiaválságra, ami nemcsak az önkormányzatot, hanem a lakosokat is sújtani fogja. Egyrészt karcsúsítani kell a működési költségeinket, másrészt növelnünk kell a bevételeket is. Hatékonyabbá kell tennünk a cégeink működését, s az önkormányzat számára újfajta bevételi pénzforrásokat kell találnunk. Meg kell találnunk annak a módját is, hogy a rezsiköltségek megemelkedése okán kialakuló helyzetben segíteni tudjunk a lakosainknak, s a krízishelyzetre is fel kell készülnünk.

A közvilágítást biztosító céggel december 31-éig vagyunk leszerződve. Természetesen van olyan opció, hogy január 1-jétől is érvényes lesz a szerződés, de már a város számára kedvezőtlen feltételekkel. Rövid időn belül megoldást kell erre találnunk, át kell szerveznünk a közvilágítás üzemeltetését.

A városi távhőszolgáltatás kapcsán a gázszolgáltatóval szintén december 31-éig érvényes a szerződés. Az új hőszivattyúk még nem üzemelnek; szűk egy hónap áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy elérjük, január 1-jétől is biztosítva legyen a fűtés és a meleg víz a város összes lakótelepi lakásában. Az nem kérdés, hogy költségesebb lesz a város üzemeltetése; az azonban nem mindegy, hogy mennyivel, s hogy mindezt miből tudjuk majd kifizetni.

A helyi adók és illetékek növelése vagy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások korlátozása megoldást jelenthet?

Ami az adók témáját illeti, Ipolyság egy hullámzó időszakon van túl: volt egy rendkívül aránytalan adóemelés, majd egy elég komoly adócsökkentés. Az önkormányzat részéről a lakosok adóterheinek növelése nem lehet megoldás. Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden családnak, minden lakosnak óriási mértékben nőttek az egyéni kiadásai. Hiába csak egy- vagy kétszámjegyű az infláció, az élelmiszerárak esetenként 100–300%-kal is nőttek a tavalyi évhez képest, az iskolák is emeltek a szolgáltatásaik árán, s az üzemanyag is drágult. Ami a városi szolgáltatásokat illeti, részben megoldást jelenthet a lakosok edukációja a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, ugyanis jelenleg a város sokkal többet fizet a szemétlerakásért, mint más települések önkormányzatai. Mindezt azért, mert nem megfelelő mértékű a hulladék osztályozása. Okosabb hulladékgazdálkodással az önkormányzat jóval kevesebbet fizetne minden egyes leadott tonna hulladék után.

Tervei között szerepel egy kulturális központ kialakítása is…

A legambíciózusabb elképzelésünk, amivel a legtöbbet dolgoztunk s a legelőrehaladottabb állapotban van, a Bartók Béla Kulturális Központ létrehozása. Ipolyságnak ugyanis jelenleg csak egy színházteremnek mondott esztrádterme van, nincs kultúrháza vagy kulturális központja. Nekünk nem is egy egyszerű kultúrház megépítésében kell gondolkodnunk, hanem egy művelődési központot kell kiépítenünk – nemcsak egy épületet, hanem intézményt is. Az épületben egy olyan, lépcsőzetes nézőtérrel rendelkező színháztermet kell létrehoznunk, ami kellően nagy ahhoz, hogy – valódi színházi élményt nyújtva – komolyabb színházi előadásokat is be tudjon fogadni. Jelenleg már a tanulmányterveken dolgozunk. A város tágabb értelemben vett központjában található a rendelőintézet egykori épülete, mellette pedig egy több mint harminc éve üresen álló önkormányzati telek. Ennek az épületnek az átépítésével, illetve az üres telek beépítésével lehetne kialakítani a kulturális központot, amelyben helyet kapna a Honti Múzeum és a Simonyi Lajos Galéria, valamint a helyi művészeti alapiskola is, így ezek üzemeltetése sokkal hatékonyabbá válna.

A Bartók Béla Kulturális Központ egy olyan intézmény lenne, amely menedzselné a város kulturális életét. A kultúraszervezésben szabadabb kezet kapna, s pályázati forrásokhoz is sokkal rugalmasabban tudna hozzájutni.

A kulturális központ hiánya mellett a Sóderos témája is gyakran napirenden van…

A Sóderos egy olyan fürdőhellyel is rendelkező szabadidőpark, ami nemcsak a családok, hanem a sportolni vágyók igényeit is ki tudná szolgálni. Évek óta foglalkozunk vele, s bár a képviselői akarat mellett a pénz is megvolt már rá, mégsem történt előrelépés. A felújítás nem is igényel olyan nagy pénzforrást; nem is értem, hogy a városvezetés miért nem lépett előre az ügyben. Sok esetben a problémák megoldása nem is elsősorban pénzkérdés, sokkal inkább hozzáállás kérdése.

A tervezettek közül kiemelne néhány további intézkedést?

A városi tömegközlekedés keretén belül külön buszjáratok bevezetését tervezzük; ezek a város különböző pontjairól (az északi lakótelepről, a homoki városrészből) szállítanák az embereket akár a kórház, akár a templom irányába. Pihenőpadokat helyeznénk ki főleg az idősebb korosztály számára, s a szociális munkások által nyújtott szolgáltatásokat is kibővítenénk, ugyanis egyre több a rászoruló család, s ha az önkormányzat nem fog velük törődni, akkor ez a „szociális olló” csak nyílni fog. A zöldövezeteink szépítése kapcsán beindítanánk a Száz új fát a városba nevű programot. A város zöldterülete nagyon régóta el van hanyagolva; az öreg, beteg és egyben balesetveszélyes fák problémáját is orvosolni kell.

Mit lehet tudni a város lakhatási helyzetéről?

Az önkormányzat belekezdett egy alig húsz lakásos épület építésébe, de a rossz ütemezés miatt már kétszer is emelni kellett a projekt költségvetését. Ha ez az épület azonnal kész lenne, még akkor is lennének a várólistán olyan lakosok, akik önkormányzati lakásokba szeretnének költözni. A lakhatási problémák tehát megoldásra várnak.

Milyen fejlesztéseket hajtana végre a sport területén?

Az egyik legambíciózusabb elképzelésünk a fociakadémia beindítása. Itt elsősorban nem új épületek építésében kell gondolkodni, hanem csapatépítésben és tehetséggondozásban. Ennek céljából hoznánk létre egy intézményt, hogy megtaláljuk annak a módját, illetve megteremtsük annak a feltételeit, hogy az ifjú sporttehetségeink Ipolyságon tudjanak maradni, s itt tudják építeni karrierjüket.

Esetleges polgármestersége idején hogyan viszonyulna a két településrészhez?

A két településrész, Tesmag és Pereszlény továbbra is mostohagyerekként van kezelve. Az elmúlt időszakban megtörtént, hogy a képviselő-testület ugyan megszavazta a pénzt a városrészek fejlesztésére, a polgármester és a csapata azonban mégsem hajtotta végre ezeket a fejlesztéseket; ha pedig mégis, akkor sokkal silányabb minőségben, mint a városban. Manapság az tapasztalható, hogy a tesmagiak és a pereszlényiek másodrangú polgárokként vannak kezelve; a város szervezésében lévő kulturális események is elkerülik a két városrészt. A Bartók Béla Kulturális Központnak éppen az lenne az egyik feladata, hogy úgy menedzselje a kulturális életet, hogy az elérhető legyen minden lakos számára.

Megesett, hogy a tesmagi és a pereszlényi falubizottságok heteken, olykor hónapokon át nem tudták felvenni a kapcsolatot a városvezetéssel, a városháza egyszerűen ignorálta megkeresésüket.

Ez rendkívül méltatlan. Hiszem azt, hogy már a kommunikáció javításával egy csapásra több dolog is megoldódna. Tapasztalom, hogy a tesmagiaknak és a pereszlényieknek saját identitásuk van. Ezt tiszteletben kell tartani, s erre építkezve kell kialakítani egy közös ipolysági identitást. A legfontosabbnak tehát ebben az esetben is a szemléletváltást, illetve az alá- és fölérendeltségi viszony felszámolását tartom.

Zachar Pál
+1 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.