2022. szeptember 20., 18:51

Utcát kaphat Zselízen a lévai kórházalapító?

Csonka Ákos, Zselíz város önkormányzati képviselője azt szorgalmazza, hogy a hamarosan időszerűvé váló utcaelnevezések folyamata során Brach Ferencről, a lévai kórház alapítójáról is nevezzenek el egy szakaszt.

Brach Ferenc
Galéria
+1 kép a galériában
a lévai kórház eredeti épülete napjainkban
Fotó: Müller Péter
Rég neveztek el- vagy át utcát Zselízen, ám a jövőben erre ismét sor kerülhet, lévén, hogy az elmúlt időszakban a város több ingatlanfejlesztést is kilátásba helyezett. Az Amfiteátrum mögött új lakópark, a Kert utca mögötti mezőgazdasági területen pedig egy új utca nyílik a jövőben, de a város több más pontján is terveznek új lakórészeket. Ebből kifolyólag hamarosan aktualitása lesz az új utcák elnevezésének is, amire városi képviselőként már javaslatot is megfogalmaztam”

– olvasható Csonka Ákos közösségi oldalán.

Mivel többek között a Zselíz városrészét képező Garammikolán is kialakulóban van egy új családi házak övezte utca, azt javasolja, hogy viselje az elismert garammikolai szülöttnek, Brach Ferencnek a nevét, aki az orvostudomány területén alkotott maradandót, s nem mellékesen a lévai kórház alapítója.

Amint azt a képviselő kifejtette, a város dicső történelme bővelkedik a híres-neves személyiségekben, akik valamennyien megérdemelnék, hogy emlékezzenek rájuk és tisztelegjenek munkásságuk előtt. Ilyen többek között Fischer-Colbrie Ágoston, Becsei Vesszős György, Santho Károly, Santho Flórián, Maar Károly, Coudenhove Ernesztina és Kunó, Király József, Niszler Teodóz, Rovara Frigyes, Breunner Ágoston, Ruffy-Varga Kálmán, Molnár János, de akár Marcus Aurelius, Guyon Richard vagy az Auersperg hercegi család tagjai is:

Ugyanakkor abszurd módon a települést felvirágoztató Esterházy család sem rendelkezik még utcanévvel. Arról már nem is szólva, hogy érdemes lenne átgondolni egyes meglévő utcanevek átértékelését is, melyek egyértelműen korábbi – mára elavult – ideológiák jegyében kerültek elnevezésre. Ilyen például az Úttörő (Pionír), a Gorkij vagy a Nálepka utca…”

Amennyiben az indítványt elfogadják, úgy a Sacher, a Schubert és a Kherndl után egy újabb zselízi kötődésű személyiségről, Brach Ferencről is utcát nevezhetnek el a Garam parti városban.

Ahogy azt Csonka felidézte, Brach Adolf Ferenc – Brach István orvos és Axtner Krisztina gyermekeként – 1821. május 2-án az akkor még különálló településként működő Garammikolán született. Szülőhelyén, a lévai gimnáziumban, majd Pesten tanult. Diplomát a bécsi orvostudományi egyetemen szerzett. Tanulmányai befejezése után visszatért Zselízre, ahol átvette édesapja praxisát; később szülőfalujában, Garammikolán dolgozott, majd 1858-tól Léván. Bars megye tiszti főorvosaként és magánorvosként is tevékenykedett. Alapító tagja volt a Lévai Gyógyító Társaságnak és a lévai Kaszinónak; az utóbbi elnöki posztját a haláláig betöltötte. A kezdeményezésére alapították meg Bars vármegye második kórházát Léván. Átadására hét évvel később, 1885. május 7-én került sor. Brach Ferenc rövid betegség után, 1894. augusztus 22-én, 73 éves korában halt meg.
Brach Ferenc
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.