2022. június 24., 10:03

Újraéled valaha a Sajó?

Tisztább víz folyik a Sajóba az alsósajói bányából, legalábbis a gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint. Az első vízvizsgálat alapján 80 százalékkal csökkent a folyóba ömlő bányavíz vas- és ásványianyag-tartalma.

Sajó
Fotó: Fábián Gergely
A Sajó Gombaszög közelében, május 28-án

Reméljük, a hatóságok ezzel nem tekintik lezártnak az ügyet, hisz azzal is foglalkozni kellene, hogyan lehet megtisztítani a medret a lerakódott üledéktől, hogyan lehet elősegíteni, hogy az élet mihamarabb visszatérjen a folyóba, és persze arról a maradék 20 százaléknyi szennyeződésről sem szabad megfeledkeznünk. 

Május utolsó napjaiban kezdődtek el a munkálatok, melyek keretében elterelték, a feleszínre vezették az évek óta lezárt bányába folyó víz egy részét, amely így nem jut le a mélyebb szintekre, nem oldja ki az ásványi anyagokat. 

A megszabott kéthetes határidőt sikerült tartani, és hogy, hogy nem, az első vízvizsgálatok alapján éppen a korábban jelzett mértékben csökkent a szennyező anyagok aránya. A gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a vegyi elemzés eredménye alapján 80 százalékkal alacsonyabb az oldott anyagok és a vas aránya, mint a korábbi mintákban. Richard Sulík gazdasági miniszter szerint ez azt mutatja, a beavatkozás hatékony volt. Peter Žitňan, az Ércbányák állami vállalat igazgatója pedig úgy vélekedett, a kedvező trendet a további minták is igazolni fogják. 

Sajó
Fotó:  Fábián Gergely

Néhány nappal később egyébként Žitňan arról tájékoztatott, az állami vállalat az idei évre körülbelül 3 millió eurót kapott a környezeti terhelés felszámolására a felügyelete alá tartozó 12 helyszínen, ahol már nem folyik bányászat. Mint mondta, többet kértek, s rámutatott, uniós pénzre nem számíthatnak, a hazai környezetvédelmi alapból pedig már egy évtizede nem fordítottak pénzt ilyen célra.

 – Az állam már hosszú ideje elhanyagolja ezt a problémakört – húzta alá hozzátéve, a jelenleg hatályos jogszabályok elégtelenek, módosításukra lenne szükség, s ennek bizonyítéka az aktuális alsósajói eset is. Mint mondta, összetett szakmai-műszaki problémáról van szó, mellyel intenzíven kellene foglalkozni, a gazdasági és a környezetvédelmi minisztérium szakembereivel együttműködésben. Egyebek mellett meg kellene oldani például a bezárt bányaművek szanálásának finanszírozását – tette hozzá.

11 ezer aláírás

Kérdéses, hogy ilyesmire sor kerül-e egyáltalán, hisz a Sajó-ügy kapcsán sok minden eszünkbe juthat, csak nem a hatékony együttműködés a minisztériumok között.

A környezetvédelmi és a gazdasági tárca több mint három hónapon át üzengetett egymásnak és próbálta eldönteni, kinek a feladata lenne a probléma megoldása. Erre mutatott rá a Szövetség is, amelynek politikusai a környezetvédelmi minisztérium előtt tartott sajtótájékoztatót követően átadták a Sajó megmentése érdekében kezdeményezett, 11 ezer aláírást tartalmazó petíciót.

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, Sólymos László, a párt országos tanácsának elnöke és Orosz Örs, az Összefogás platform vezetője egyebek mellett határozott fellépésre, a nyilvánosság folyamatos tájékoztatására és arra szólította fel az illetékes szerveket, haladéktalanul tegyék meg a szükséges lépéseket a környezeti katasztrófa felszámolása érdekében. Reményeik szerint a leadott 11 ezer aláírásnak nem csak szimbolikus súlya lesz.

Budaj még mindig hárít

A környezetvédelmi tárca közleményben reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra. Ján Budaj környezetvédelmi miniszter a petíciót a civil szerepvállalás és a környezetvédelem iránti elhivatottság megnyilvánulásának tartja, ugyanakkor úgy véli, az ismét csak a bányahatóságok mulasztására mutat rá. Egyúttal elutasította, hogy az általa vezetett minisztériumnak kellene vállalnia a felelősséget a bányákért, ez ugyanis szerinte törvényellenes. Mint kifejtette, a vonatkozó jogszabály szerint csak a gazdasági minisztériumnak és az intézményeinek van joguk munkálatokat végezni a bányákban, emellett nekik vannak meg az ehhez szükséges felszereléseik és szakembereik.

Hogyan tovább?

Tehát a tettek helyett folytatódik az egymásra mutogatás. Az illetékesek megelégednek az eddigi munkával? Mert azért eredménynek mégse lehet nevezni azt, amit közel négy hónap alatt tettek. Még ha valóban 80 százalékkal csökkent is a Sajóba jutó szennyező anyagok aránya.

A napi 1,5 millió liter helyett a folyóba „csak” 300 ezer liter ömlik, ami még mindig közel egy tonna vasat, csaknem nyolc tonna szulfátot, körülbelül kétszáz kilogramm cinket és mangánt, illetve egy kilogramm arzént tartalmaz.

Sajó
Fotó:  Fábián Gergely

Számos kérdés merül még fel, például hogyan lehet megtisztítani a Sajó medrét a lerakódott üledéktől, hogyan lehet elősegíteni, hogy az élet mihamarabb visszatérjen a folyóba, és persze a maradék 20 százaléknyi szennyeződésről sem lenne szabad megfeledkezniük. Arról már nem is beszélve, hogy bár csökkent a befolyó víz mennyisége, a tizenhárom szintes bánya mostanra teljesen megtelt, így csak idő kérdése, mikor kezd újra nagyobb mennyiségben a Sajóba folyni.

Az illetékes szervek valószínűleg azért tudnának ennél jobban is dolgozni. Csak akarat kellene hozzá.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/25. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.