2019. június 22., 19:05

Tűzugrás a Szedres tanyán

A nyári napfordulót lovasíjász bemutatóval, tűzzel, tánccal, dobolással ünnepelték a balázsfai Szedres tanyán. A jeles nap éjszakáján a házigazda, Rőth Imre és az összegyűlt vendégek felelevenítették a tűzugrás hagyományát is.

Tűzugrás a Szedres tanyán
Médialapozó
Fotó: Szabados Kati

A Szedres tanya szélén június közepén elkezdte beérlelni gyümölcsét a három nagy szederfa, de a tanya a nevét nem róluk, hanem a lovasíjász házigazda régen elpusztult kedvenc lováról kapta. Június 21-én estére elkezdtek a tanyán gyülekezni a meghívott vendégek. Azok, akik számára a napforduló nemcsak hagyományőrzés, de valóban ünnep.

Hetedik alkalommal szervezte meg Rőth Imre feleségével, Évával és tanítványával, Bial Judit lovasíjásszal a baráti összejövetelt, amelyen Nagy Iván néprajzkutató beszélt a nyári napfordulóhoz köthető csallóközi és zoborvidéki pogány és keresztény magyar hagyományokról. Elmondta, hogy a tűzugrás széles körben elterjedt néphagyomány.

Nagy Iván
Fotó:  Szabados Kati
Nagy Iván

Onnan ered, hogy az emberek tudatosították, hogy közösségük a nagy világmindenség része”

– mondta a néprajzkutató és hozzátette, hogy már az ókorban tudták, az idáig egyre hosszabb nappalok ettől a ponttól rövidülni fognak. Ezt a váltást ünnepelték meg június 21-én összejövetelekkel, tűzrakással.

„Hogy pontosan hogyan zajlott az elmúlt századokban a Csallóközben a tűzugrás, azt nem tudjuk” – folytatta Nagy Iván. „A feljegyzésekben csak megemlítik, hogy megtartották az itt élők. Gellében, Udvarnokban és a Duna menti falvakban volt tűzugrás, de a mikéntjéről nem találhatók írásos emlékek.”

Fotó:  Szabados Kati

Zoboralján viszont nagyon sok szentiváni ének fennmaradt. A Szedres tanyán is egy olyan zoboralji énekkel kísérték a tűz átugrását, amelynek szövege egyrészt a magyarságra utal (Magyar Ilona), másrészt pedig arról a misztériumról szól, amiben hittek az itt élők.

A kiénekelt tüzet ugró párokat mintegy összevarázsolták. Benne van tehát a pogány esküvő emléke, de benne van a gyógyítás és a megtisztulás rítusa is ebben a szokásban, hiszen hittek a tűz tisztító erejében és ezt még fokozták a lángokba vetett gyógyfüvekkel.”

Fotó:  Szabados Kati

A néprajzi előadás után Rőth Imre meggyújtotta a tüzet, amit a jelenlévők körbeálltak. „Gondoljunk arra, hogy nem véletlenül születtünk magyarnak. Hivatásunk, hogy az itt élő magyar közösség megmaradásáért tegyünk és ehhez most kérjük a Jóisten segítségét!” – mondta a házigazda, majd furulyaszó csendült fel, megszólaltak a dobok és a vendégek körbetáncolták a pattogó szikrákkal égő tüzet. Amíg leégett a fa, elfogyasztották az áldost, amit a háziasszony készített. Ezek után sorban átugrották a parázsló fahasábokat majd sokáig beszélgettek még a barátságos jurtában.

Tűzugrás a Szedres tanyán
+13 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!