Törökök a füleki várban!
Idén a középkori lovagi torna és bajvívás helyett, az ezeregyéjszaka meséiben találhatták magukat a hétvégén a füleki várba érkezők. A 19. alkalommal szervezett Füleki Várjátékok idén török hangulatú érdekességekkel, szúfi zenével, interaktív, a keleti kultúrát, művészetet és kézművességet bemutató állomásokkal, gasztronómiai specialitásokkal, vízipipával, müezzin énekkel, mobil szerájjal, törökellenes táborral és sok más különlegességgel várta a látogatókat.
A füleki Defensores polgári társulás tagjainak jóvoltából az érdeklődők középkori ételeket is kóstolhattak. Főtt húst, tepertőt, magyar chipszet, boron, sörön és savanyú káposztán főtt húst és hústekercset kínáltak az érdeklődőknek. De idén először az oszmán kultúrába is betekinthettek a füleki történelmi várjátékok résztvevői.
„Itt valójában egész nap, egészen a gyermekprogramtól kezdődően a rendezvény végéig, törökös, keleti jellegű érdekességeket hoztunk. Bábjátékokat, színi előadásokat, különböző megállókat, ahol a török kultúra, művészet, képzőművészet és érdekességek kerülnek bemutatásra“ - nyilatkozta portálunknak Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója.
A résztvevő csapatok a korabeli oszmán táborok hangulatát idézték. Minden sátorban valamilyen különlegességet mutattak be az érdeklődőknek. A Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület sátrában többek között szőnyegolvasást, keleti írást, miniatúra festést próbálhattak a várba látogatók.
„Nagyon fontos a múlt megismerése, hiszen a múltjából táplálkozik mindenki, és azt tudja vinni a jövőjébe. Emiatt tartom fontosnak, és azért éppen az oszmán oldal, és azért éppen ez a kulturális rész, mert a katonai oldallal rengetegen foglalkoznak, de a hadsereg az csak egy kis szelete az egésznek, a kultúra az meg elmaradhatatlan. Tehát nem csak verekedtek egymással az emberek, hanem bizony kulturális kölcsönhatásba is kerültek“ - közölte M. Papp Gergely, a társulás elnöke.
Igaz Levente, a csapat tagja a régi, török ABC-t ismertette meg. „A törökök jó ideje most már latin betűkkel írnak, de előtte, mint az arabok, mint a perzsák az arab ABC-t használták. Ezt kellett egy pici átalakítaniuk, mert a török nyelvben vannak olyan hangok, ami nincs az arabban. Például a p, a dzs, és társai“ - mondta.
Egy másik történelmi-hagyományőrző csapat, a Tata Várának Seymenjei, az oszmán-török hadsereg egy ritka fegyverének, a seymennek a használatát mutatta be. Mészáros Zsolt, a csapat vezetője portálunknak elmondta, a seymenek hivatásos zsoldos-gyalogos egység voltak. Puskákkal, törökül tüfengekkel, kézi fegyverekkel, szablyákkal fölszerelkezve. Csak háború esetén, zsoldban harcoltak. Háború végeztével pedig, amint a szultán lezárta a hadjáratot, hazamentek, és folytatták a mindennapi tevékenységüket. Volt, aki szatócsként, volt, aki kufárként, volt, aki földművesként élte a mindennapjait.
A füleki várban a békés seymeneket ismerhette meg a közönség, akik kényelmes szőnyegeken, vízipipázva pihenték ki a háború fáradalmait. A program vasárnap, a Füleki Farkasok PT szervezésében, a Nemzetközi Történelmi Íjászversennyel folytatódott, ahol a "Nógrád íjásza" címért és a "Füleki Vár Védője" rangért küzdöttek a versenyzők. A közkedvelt történelmi fesztivál idén közel 1500 érdeklődőt vonzott a füleki vár falai közé. A szervezők célja a történelmi és kulturális hagyományok ápolása és megőrzése, és nem utolsó sorban az ifjúság történelem iránti érdeklődésének felkeltése volt.
