Természettudományok Napja Gútán
Június 10-én első alkalommal rendezték meg Gútán, a Dögös területén a Természettudományok Napját a Gútai Madár és Természetbarát egyesület szervezésében. Mintegy 160 diák vett részt rajta, a város négy alapiskolájából, a magán szakközépiskolából, illetve a bakonyszombathelyi Benedek Elek Általános Iskolából.
A rendezvény célja, hogy a gyerekek megismerjék a Dögös növény- és állatvilágát – tájékoztatott Riflik Zsolt, a Gútai Madár és Természetbarát Egyesület vezetője. Bízik benne, hogy egy ilyen rendezvénnyel a gyerekek könnyebben testközelbe kerülnek a flórával és a faunával. A természettudományok napja figyelemfelhívó rendezvénynek is tekinthető.
A délelőtt folyamán 6 helyszínen volt lehetőség előadásokat hallgatni.
Vajlik Katalin a Bogyarét melletti Túzokos Környezetvédelmi Képzési Központ igazgatónője a központot mutatta be. Elmondta, az 1950-es években Csallóközaranyosnál természetvédelmi terület hoztak létre, 9000 hektáron, de a terület a mezőgazdasági termelés bővülése miatt fokozatosan csökkent. Az igazgatónő a gyerekeknek képeken megmutatta azt is, milyen volt a madarak, állatok természetes élőhelye a 20. század első felében, egészen a nagy árvízig, 1965-ig.
Botanikusként Monika Sofková, Mudrochová Stanislava és Bacsa Krisztián vettek részt a rendezvényen. Tőlük az őshonos és invazív (vagyis nem őshonos, „behatoló”) növényekről hallhattak előadást az érdeklődők. Megtudhattuk, hogy a világon kb. 10 ezer fűfaj van, hogy az ember legfőbb táplálékául is a pázsitfűfélék szolgálnak, hiszen a gabonafélék is ebbe családba tartoznak.
Monika Sofková a fákat ismertette: érdekességként felhívta a figyelmünket, hogy az allergiás emberek például nem a fűzfa magjára érzékenyek, hanem a pollenekre, amelyek ráragadnak a magra. Kiemelte, hogy a bodza azért nő olyan gyorsan, mert nincs fakérge, hanem üregesek az ágai.
A gútai horgászszövetségből Horváth Péter az őshonos és a betelepített halakról „mesélt”. A gyermekek közt is sok horgász van, ezért nagy érdeklődés kísérte az előadását. Elmondta: a honos halak ívása körülbelül 16 foknál indul, szaporodás idején pedig 5-6 hétig védettek, tehát tilos kifogni őket. Horváth elmondta azt is, augusztusban új „székházba” költözik a horgászszövetség, ahol kiállítás – amolyan kis múzeum – is lesz majd, ide folyamatosan várják a régi horgász felszereléseket, hogy azt megőrizhessék az utókornak.
Két előadó is beszélt a madarakról. Roman Slobodník és Riflik Zsolt elmondta, miért fontos meggyűrűzni a madarakat, sőt a gyűrűzést be is mutatták, ornitológiai hálóval madarakat fogtak be. A nap folyamán több mint 30 madárfajt fedeztek fel a gútai Dögös területén a gyermekek.
A poszméhekről Peter Sima adott elő. A gyerekek mikroszkóppal megnézhették, hogy a méheknek 5 szeme van, mert azt szabad szemmel nem nagyon látni. Megtudtuk, hogy körülbelül 250 poszméh faj van a világon.
Fűri Gábor a természetfotózásról adott elő. Több képet is bemutatott a gyerekeknek és elmesélte a történetüket. Van olyan képe is, amelyre 3 évig kellett várnia. Bemutatta, hogyan álcázza magát, amikor a természetbe megy fényképezni.
A rendezvény nem titkolt célja volt, hogy a Dögös területét pozitív oldaláról mutassa be. A városlakók ne csak azt lássák, hogy sok a szemét, hanem a másik oldalát is, ahol kincsek találhatók.
