Szorosabb lett a tesvértelepülési kapcsolat Galánta és Tótkomlós között
Szorosabbra fűzte testvérvárosi kapcsolatát a mátyusföldi Galánta és a magyarországi Tótkomlós település. A már húsz éve testvértelepülési kapcsolatban lévő városok közösen emlékeztek május elején arra a 80 szlovák családra, akik 1746-ban az akkor lakatlan Komlóspusztára érkeztek, és kezdtek új életet.
Tótkomlós újratelepítésének 273. évfordulóján rendezett ünnepségen Peter Paška, Galánta város polgármestere is részt vett, aki a településalapítási emlékünnepség keretében Garay Ritával, Tótkomlós polgármesterével megerősítette a már húszéves testvértelepülési kapcsolatot. Erre a gesztusra a városvezetők tízévente kerítenek sort. A megújítási ceremónián Juhász Pál, a magyarországi város volt polgármestere is részt vett, aki húsz évvel ezelőtt, 1999. augusztus 12-én kötötte meg a testvérvárosi szerződést az azóta elhunyt Horváth Zoltánnal, Galánta akkori első emberével.
Galánta és Tótkomlós város vezetői kijelentették, hogy folytatni kívánják a kialakult kulturális-, ifjúsági-, iskolai- és sportkapcsolataikat, valamint, hogy a jövőben törekszenek arra, hogy újabb területeket, mint az idegenforgalom, a gasztronómia és a turizmus is bevonjanak az együttműködésbe.
Peter Paška a ma7.sk-nak elmondta, az idei Galántai Vásár ideje alatt egy külön délutánt szentelnek majd annak, hogy a mátyusföldi régióval is megismertessék a tótkomlósi történeteket, ízeket, kultúrát és hagyományokat. A polgármester arra biztatja a Galánta környékbelieket, aki még nem volt Tótkomlóson, mindenképpen látogasson el ebbe a kulturálisan hagyományokba gazdag miliőbe, ahova főleg augusztusban éri meg érkezni, mikor a helyiek ünnepek sorozatát tartják. Paška hozzátette, a két város közti jó kapcsolatot az is bizonyítja, hogy Garay Rita, polgármester-asszony egy kis szívecskét rajzolt a nyilatkozaton szereplő aláírásához.
Tótkomlós a lakosságcserében érintett magyarországi települések listáján is szerepel. Mikor a csehszlovák kormány 1947. április 12-én megkezdte a nem „reszlovakizálódott” magyar nemzetiségűek deportálását Magyarországra, a Mátyusföld több településéről, Taksonyról, Felsőszeliből is érkeztek szlovákiai magyarok Tótkomlósra. Az ország más szlovákok lakta településeihez hasonlóan Tótkomlóson is megindult az áttelepítési propaganda. Több csehszlovák államférfi, a csehszlovák kitelepítési bizottság elnöke jött ekkoriban a faluba, hogy biztassák és rábeszéljék az itteni szlovákokat arra: hagyják hátra szülőfalujukat, és magukkal, családjukkal gyarapítsák a szláv lakosságot az újjáalakuló Csehszlovák Köztársaság berkeiben. Az elköltözött komlósiak száma, akik amúgy többségében a Csallóközbe mentek, körülbelül 3250 fő volt, az idetelepülteké viszont csak 1500 körüli. A különbözet nyomán a korábban lakástalan szegény családok közül is többen jutottak „fedélhez”. Tótkomlós lakosságszáma és annak etnikai összetétele az áttelepítések következtében tehát jelentősen megváltozott.
