2021. november 1., 14:25

Szőgyén: Nagyboldogasszony-templom

Szőgyén első írásos említése „Scheuden” néven 1156-ból származik. 1242-ben tatárok foglalták el, majd kivonulásuk után IV. Béla király jóvoltából német családok érkeztek, így a község két részre szakadt. A Magyarszőgyén és Németszőgyén elnevezések ma is használatosak, de a két község 1944. január 1-jén egyesült Szőgyén néven. A barokk stílus jegyeit viselő Nagyboldogasszony-templomot 1799-ben szentelték fel.

szőgyén
Médialapozó
Fotó: Görföl Jenő

A templom tornya eredetileg 60 méter magas volt. 1838-ban szereltek rá órát. A dombra épített magas tornyú templom messzi vidékről látszott, ezért a környék jelentős tájékozódási pontja volt.

A visszavonuló német csapatok 1945. március 28-án, az Árpád-kori Szent Mihály-templommal egy időben felrobbantották.

Ekkor megsemmisült a tornya, valamint a helybeliek számára addig szinte nélkülözhetetlen óra is.  Sérülése azonban nem lett olyan végzetes, mint a kistemplomé. Jelentős állami támogatással és a helybeliek áldozatvállalásával 1957-ben fejeződött be a megrongált részek helyreállítása, de a torony mintegy 10 méterrel alacsonyabb lett az eredetinél s ez zavarja az épület harmóniáját.

A bejárata előtt álló kőfeszületet 1710-ben állították, később került mellé a Fájdalmas Szűzanya és Szent János evangélista szobra. Valószínűleg mindhárom alkotás annak a kálváriának a maradványa, amelyről először 1761-ben tesznek említést.

Megjelent a Magyar7 2021/43. számában.

szogyen_templom_00001
+10 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!