Szent Jobb-ünnepség Érsekújváron
A magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete április 21-én, szombaton, megemlékező ünnepséget tartott a Szent Jobbot szállító Aranyvonat 1939. április 30-i érsekújvári útjáról.
A VI. Szent Jobb-ünnepségen számos magyarországi lovag- és vitézi rend, valamint civil szervezet, így a Szent László Katonai Lovagrend, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Magyarországi Nagyperjelsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége, a Szent Korona Szövetség, a Magyar Nemzetőrség „Török István” Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége, és sokan mások.
Az érsekújvári lakosok közül öten tisztelték meg jelenlétükkel az ünnepséget.
A liturgiai körmenet a Főtéren lévő Szentháromság szobrot megkerülve vonult be az ünnepség helyszínére, a helyi Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplomban. A
Himnusz eléneklése és vitéz Berényi Margit, a Nobilitas Carpathiae kulturális bizottsága országos elnökének üdvözlő szavai után kezdetét vette az ünnepi szentmise, amelyet mons. Gyurcsó Zoltán érsekújvári esperes-plébános, kanonok, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynöke mutatott be.
Homíliájában részletesebben kifejtette Szent Máté evangéliumát, amely szerint az okos ember sziklára építette házát. Jézus ezzel a példázattal bizonyára nem magáról a ház építéséről akar nekünk beszélni, mert arra vannak megfelelő szakemberek. Jézus egy rendi házról tartotta a példabeszédét.
„Tudjuk, hogy egy ház nem csak egy hely, nem csak egy tető a fejünk felett, hanem a ház egy közeg, ahol jól érezzük magunkat, ahol lelkileg feltöltődünk, és ahová újból szeretünk visszatérni. Ez a rendi épület gondolatokból, érzésekből, reményekből, terveinkből, vágyainkból épül, majd egyéniségünké, életünké válik ez a lelki ház“ – szólt a püspöki helynök, majd így folytatta: „Ezt a házat mindnyájan építjük. Építik a fiatalok, akik életük tavaszán tele vannak reményekkel, szép álmokkal, bizakodással.
Építik a felnőttek az életük termékeny nyarán, amikor a fiatalkori álmok kezdenek megvalósulni. Családot alapítunk, a családban gyermekek születnek, sor kerül a gyermekek nevelésére és megannyi sok erények kibontakozására. Nos, egy ilyen házról van szó, amikor első királyunkra, Szent Istvánra gondolunk, aki a hazánknak a lelki alapjait rakta le.“
Az ünnepi szentmise után dr. vitéz zarkafalvi és práznóczi Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae országos elnöke tartott ünnepi beszédet. Felszólalásában a történelmünk képzeletbeli érméjének másik, a történelmi tudatunk elfordított oldalával foglalkozott.
„A mohácsi tragédia óta eltelt csaknem fél évezrednyi függőségünk tényleg csak és kizárólag másoknak tudható be? Mi, magyarok, a magyar ország mindenkori vezetői, a magyar diplomácia, a magyar nemzet tényleg bűntelen és Pilátus módra moshatja kezeit?“ – tette fel a kérdést a szónok, majd így folytatta: „I. Ferdinánd trónra lépése óta számos történelmi lehetőség adódott, hogy az ősi alkotmányunk alapelveinek megfelelően visszaállítsuk a magyar állami szuverenitást és a Szent Korona fennhatóságát.
Ezért a Mohács utáni korszakért ne a Habsburg uralkodó házat és az első világháború utáni korszakért ne Franciaországot okoljuk, hanem idehaza tegyünk rendet és a magyar közéletből távolítsuk el azokat a mai közéleti személyeket, akik ne hajlandók levonni a tanulságot és nem hajlandók orvosolni a múlt sérelmeit“ – fejezte be gondolatait Práznovszky.
Az ünnepség további részében a győri Hangraforgó verséneklő együttes adott elő néhány Szent Istvánról szóló éneket.
A Nobilitas Carpathiae civil szervezet 2017-ben, gróf Esterházy János halálának hatvanadik évfordulóján díjat alapított, amelyet a felvidéki mártír politikusról nevezett el. Az idén néhai vitéz Kiss Imrének, a Szent Korona Szövetség országos elnökének ítélte oda, aki hosszú betegség után idén januárban elhunyt.
Ezért a díj átadására rendhagyó módon nem a Szent Jobb ünnepségen került sor, hanem már korábban, a februárban Szentendrén megtartott engesztelő szentmise keretén belül az elhunyt özvegyének és általa az egész családjának.
A templomi megemlékezést a Szózat közös eléneklése zárta le. Utána a résztvevők kivonultak a plébániahivatal homlokzatán lévő Szent Jobb-emléktáblához, ahol koszorúzási ünnepséget tartottak.
Práznovszky Miklós