Személyiségfejlesztés mesefoglalkozásokkal
A magyar népmese gyöngyszemeiből merítve kreatív mesefoglalkozásokat tart gyermekeknek és felnőtteknek komáromi irodájában, könyvtárakban, közösségi központokban, iskolákban, táborokban. A perbetei Benyó Erzsébet eredményes munkája bizonyítja: a foglalkozásokon részt vevőknek javul az önkifejezésük, könnyebben boldogulnak az életben.
Ahogyan gondolkodom, olyanná válik az életem
– Egy nehéz élethelyzetet követően többféle személyiségfejlesztő módszert tanultam meg Budapesten és Bécsben – árulja el lapunknak Benyó Erzsébet. – Az egyik az NLP, vagyis a nyelvi minták a gondolkodásunkban és a kommunikációnkban. Tény, hogy ahogyan gondolkodom, kifejezem magam, az visszahat az életem alakulására.
A másik, egyének és csoportok esetében tíz éve alkalmazott módszer, a Hellinger-féle családállítás.
Hellinger felfigyelt arra, hogy testi-lelki bajaink kialakulását nem lehet csak a saját életünk eseményei alapján megérteni. A családi sors gyakran feleslegesen terhel bennünket. A mintáink, a kultúránk és a gondolkodásmódunk összefüggéseit feltárva, megértve döntést hozhatunk a jelenünk és a jövőnk felől.
Mesékbe kódolták a nehéz élethelyzetek megoldásait
– Munkám során tudatosítottam, mekkora szerepük van az életünkben a meséknek és a történeteknek – folytatja Erzsébet. – Ezek tartalmazzák ugyanis az évszázadok során felhalmozott bölcsességeket, a sokgenerációs élettapasztalatokat. A sikeres és a sikertelen ember, a hős, a gyáva vagy a bátor mesehős – bármelyik szereplő lehetünk mi magunk is. Nagyon szeretem a csángó népmeséket, a nyelvezetüket, rövid, de mély tartalmukat. Ugyancsak közel állnak hozzám a rövid bibliai történetek. Érdekes módon a kicsi és a nagy egyaránt gyorsan megérti az üzenetüket. A Mesevár elnevezésű csoportos foglalkozásaim egyik célja az, hogy visszavigyük a mesét, az olvasás szeretetét a családokba.
Az egyéni mesefoglalkozások kétórásak. Ennek során a résztvevők választanak egy mesét, és megbeszélik, hogyan került a főszereplő a történetben előálló helyzetbe, milyen lehetőségei, belső erőforrásai, kapcsolatteremtő képességei vannak, és milyen lehetséges megoldásai lehetnek a céljai eléréséhez. A történet feldolgozása folyamán nagyon sok felismeréshez jutunk el önmagunkról. A mesehősökhöz hasonlóan hinnünk kell önmagunkban, és aktívan, kitartóan kell cselekednünk.
Benyó Erzsébet ősztől egy hároméves budapesti művészetterápiai képzésre készül, amely remélhetőleg hozzásegíti majd a tevékenysége továbbfejlesztéséhez.
– Mindkét lányom külföldön él és dolgozik. Az idősebb a pszichológia doktoraként a bécsi magyar anyákat fogta össze egy szervezeten belül. A kisebb lányom pedig néptáncot tanít, és kézműves-foglalkozásokat tart a grazi magyaroknak, miközben éppen néprajzból doktorál Debrecenben – árulja el a családról.
Roma közösségekben is bevált a mese
Roma gyerekekkel első ízben egy komáromi szociális munkás felkérésére Komárom Harcsás városrészében került kapcsolatba. Mivel ott nagy sikert aratott a mesefoglalkozásával, tavasz-szal az újgyallai roma közösségi központban is kipróbálta.
– A nehezen kezelhető roma gyerekek aktívnak bizonyultak, élvezték a történeteket, a játékot. Rájöttek, hogy a mesékből merített mintákat a saját életükben is sikerrel alkalmazhatják. Miután a polgármester és a speciális alapiskola igazgatója is az ügy mellé állt, több foglalkozásra is visszatértem hozzájuk – ecseteli az új tapasztalatát.
A könyvek szeretetére és az anyanyelvük használatára sarkall
Benyó Erzsébet azt tervezi, hogy ősztől az újgyallai könyvtárban a könyvek szeretetére is ösztönzi azokat a roma fiatalokat, akik alig tudnak olvasni.
– Rá akarom vezetni őket arra, hogy ha megtanulnak olvasni, szépen beszélni, helyesen viselkedni, akkor jobb lehet az életük, az állásinterjúkon is nagyobb lehet az esélyük. Rendszeres kemény munkával, közösen építjük a jövőképüket, hangsúlyozva, hogy aki maga is tesz a sorsának javulásáért, céljai megvalósulásáért, azt a társadalom is jobban befogadja. Már konkrét eredményekről is beszámolhatok, hiszen a pedagógusaiktól tudom, hogy többen kijavították a rossz osztályzataikat.
Mivel Újgyallán nincs magyar alapiskola, az odahaza magyarul beszélő romáknak nagy öröm, hogy anyanyelvükön szólnak hozzájuk. A Benyó-féle foglalkozások azért kétnyelvűek, mert egyes szavakat magyarul, míg másokat szlovákul értenek meg a fiatalok. Nagyon örülnek a magyar nyelv használatának, amit az eredményeik láttán a polgármester és a szlovák iskolaigazgató sem ellenez.
Ingyenes, nyilvános foglalkozások Párkányban és Komáromban
Mivel interjúalanyunk tavaly nyáron is szociálisan hátrányos helyzetű nagycsaládoknak vezetett foglalkozásokat a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége táboraiban, azokat az idén sem hagyja ki. Ezenkívül folytatja a perbetei gyermektáborban a helytörténeti műsorokkal színesített mesefoglalkozásait. Ősztől a párkányi könyvtárban is folytatódnak az általa vezetett találkozók, azután a komáromi Danubius-épületben lévő irodájában vagy a Zichy-pontban is tart majd ingyenes, nyilvános összejöveteleket.
Az érdeklődők a 0905 780 774-es telefonszámon léphetnek kapcsolatba vele. Az új utakat megnyitó, kreativitásunkat fejlesztő és stresszoldó foglalkozásokra Felvidék-szerte nagy igény mutatkozik.
Az írás megjelent a Magyar 7 28. heti számában.
