2021. május 29., 18:30

Szégyenfolt helyett Komárom éke lehetne: a rendelőintézet egykori épületének hányattatott sorsa

Beázó tető, hulló vakolat, kitörött ablakok, leszakadó mennyezetrészek jellemzik a Komáromi Első Takarékpénztár Klapka téri történelmi épületét. A városháza közelében álló, egyre megdöbbentőbb állagú ingatlan az ezredforduló után kétszer cserélt gazdát. A sikertelen eladási szándék, a műemlékké nyilvánítással kapcsolatos petíció és a gyanús tűzeset után úgy tűnik, az idén végre elkészülnek a felújításával kapcsolatos tervek.

 

poliklinika
Fotó: Nagy Miskó Ildikó

A Komáromi Első Takarékpénztár a középkori bazárok hangulatát idéző, volt Aranykeresztes ház helyén 1884-ben, Ney Béla budapesti építész tervei alapján kétemeletes bérházat építtetett. Az 1848 őszén tartott toborzó körútja során itt szállt meg Kossuth Lajos, Komárom díszpolgára is, hirdeti az épület falán 2002-ben elhelyezett emléktábla. A 2. világháború után az ingatlan állami tulajdonba került, és a Járási Népegészségügyi Intézet rendelőintézetként használta.

Farkas Iván, a Nyitra Megyei Önkormányzat MKP-s frakcióvezetője a helyi lakosság által poliklinikaként emlegetett épület sorsát főként 2005 tavaszától követi figyelemmel, amikor Nyitra megye tulajdonába került.

Az akkori kormány Csáky Pál miniszterelnök-helyettes közbenjárásával ruházta át a megyére a már akkor sem túl jó állapotú ingatlant. A megye szándéka az volt, hogy az épületben ismét egészségügyi központ nyíljon. Ez a terv meghiúsult, mert a 2005-ös megyei választáson az önkormányzatban addig többségben levő MKP kisebbségbe került. A szlovák nagykoalíció a megye déli részében befagyasztotta a saját költségvetésből tervezett jelentős beruházásokat. Sajnos, az idő vasfoga azóta folyamatosan rongálta az objektumot, amelynek pár év múlva Komárom város lett a tulajdonosa.

Műemlékké nyilváníttatnák

Fazekas Tímea, a Nec Arte Nec Marte Komárom–Komárno Polgári Társulás elnökhelyettese előbb magánemberként, majd a társulás alapító tagjaként még nagyobb figyelemmel követi az elhanyagolt épülettel kapcsolatos fejleményeket. Elmondta, hogy kérdéseket küldtek az önkormányzathoz a tervezett felújítással kapcsolatban.

poliklinika komárom
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Egy szebb napokat látott épület lassú pusztulása.

"2020. május 27-én arról értesítettek bennünket, amit addig is tudtunk, hogy 2017-ben az akkor még MKP-s alpolgármester, Knirs Imre a magyar kormány illetékeseivel egyeztetett az épület megmentése érdekében. Ígéretet is kapott a magyarországi támogatásra, ám miután őt menesztették a posztjáról, a tárgyalások megrekedtek" – mondta Fazekas Tímea.

A városházán afelől is érdeklődtek, mennyit költött a város a 2012-ben tulajdonába került, egyre rosszabb állagú történelmi épület felújítására. A bemutatott számlák szerint az ereszek tisztítására, az ablakok bedeszkázására, a tetőzet foltozgatására, a veszélyes homlokzati elemek és a potyogó vakolat elszállítására került sor 31 775 euró értékben. Komolyabb munkálatokról azonban nem tudtak beszámolni.

A társulás 2020 nyarán petíciót fogalmazott meg, amelyben kérte az ingatlan műemlékké nyilvánítását. E célból személyesen és a világhálón több mint ezer aláírást gyűjtöttek össze. Kezdeményezésüket sokan pártolták a Klapka téren megtartott műsoros aláírásgyűjtési rendezvényükön is. A petíciós íveket a kérvényükkel együtt tavaly októberben küldték el a nyitrai műemlékvédelmi hivatalnak. A hivatal igazgatójától, Peter Jurkovičtól a napokban megtudták, hogy a több hónapig tartó műemlékké nyilvánítás kapcsán már kapcsolatba léptek a műemlékvédelmi hivatallal. A társulás a felújítás támogatása ügyében tavaly a magyar miniszterelnököt és a külügyminisztert is levélben szólította meg, de választ valószínűleg mindmáig azért nem kaptak, mert városi tulajdonú ingatlanról van szó, amelynek sorsát illetően a városvezetés számít tárgyalópartnernek.

Gyanús tűzeset – a tettes ismeretlen

Ez év január 30-án tűz ütött ki a volt rendelőintézet padlásterében. A társulás kikérte a tűzoltóság hivatalos állásfoglalását. A tűzoltók szerint a tüzet az okozta, hogy valaki felelőtlenül nyílt lánggal manipulált. Még szerencse, hogy nem kapott lángra az egész épület. Felmerül a kérdés, hogy ki kockáztatta volna az életét a lepusztult, veszélyes épületben? Többen feltételezik, hogy szándékos gyújtogatás történt, ami nem a terv szerint végződött.

Lehet, hogy valakinek nagyon fáj a foga a város szívében lévő telekre, és így szeretett volna megszabadulni a régi épülettől. Furcsa, milyen gyorsan pontot tettek az ügy végére"

– jegyezte meg Fazekas Tímea.

Keszegh Béla polgármester a történtekről így vélekedett:

Mivel a tűzeset során nagyobb kár nem keletkezett, ezért nyomozás sem folyik ez ügyben. Egy nagyobb gerenda kezdett el égni, kisebb lángok csaptak fel, de nagyobb volt a füst, mint a láng. Gyanítható, hogy talán hajléktalanok jutottak be az épületbe, ahol lecekből tüzet raktak, úgy melegedtek. Ezentúl jobban odafigyelünk arra, hogy oda ne húzódjanak be, nehogy még nagyobb kárt okozzanak.
Keszegh Béla
Fotó:  Szalai Erika/felvidek.ma
Meghiúsult a Klapka-palota létesítése

Stubendek László, Komárom előző polgármestere takarékossági okokra hivatkozva 2017. december 1-jével visszavonta Knirs Imre alpolgármesteri megbízatását, aki a 2018-as helyhatósági választáson harcba szállt a polgármesteri posztért. Leváltásával kapcsolatban szárnyra kapott a híresztelés, hogy emiatt akár a remélt budapesti támogatás is elmaradhat. Akkortájt Knirs az egyik járási lapban a „poliklinika-gate-tel” kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy sokat tárgyalt, dolgozott annak érdekében.

Tudatosítva, hogy a városnak nincs pénze a patinás épület felújítására, addig vásárlók sem érdeklődtek, a szlovák államtól pedig nem várhattak nagy támogatást. Ezért próbálkoztak Magyarországon.

"Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke vetette fel, hogy az épület olyan célokat szolgálhatna, ami a tágabb régió hasznára lenne, s egyúttal Komárom pozícióját is erősítené. Először felmerült, hogy a magyar történelmi épített örökség felújítását támogató pénzügyi keretből meríthetünk, később tovább bővültek a lehetőségek. Az is szóba került, milyen felvidéki intézmények költözhetnének az épületbe. Azok bérleti díjat fizetnének a városnak, így a fenntartás nem a városi kasszát terhelné. Javasoltam, hogy a felújított létesítmény a Klapka-palota nevet viselje, hiszen a tábornok szobra áll előtte. Ő a várost védte, az új központ pedig a magyar kultúrát és közösségünket védené" – fejtette ki Knirs egy korábbi interjúban.

201612210924220.Knirs_Imre.jpg
Knirs Imre
Átfogó terv készülhet

Az előző városvezetés a történelem viharait túlélt épület eladását is tervezte, de erre nem került sor. 2019-ben az új városvezetés egy nagyszombati székhelyű, koreai vállalkozóhoz kötődő cégtől kapott ajánlatot, de miután a felkínált 80 ezer eurós nevetséges áron történő elkótyavetyélését több képviselő ellenezte, az eladás meghiúsult.

Keszegh Béla jelenlegi polgármester és korábbi alpolgármester lapunknak megerősítette, az új városvezetés is többször próbálkozott az ingatlan eladásával, de hiába hirdették meg, nem akadt jelentkező. Az önkormányzat tavaly szeptemberi ülésén jóváhagyta, hogy el kell készíttetni az épület átfogó tervdokumentációját, és meg kell szerezni a szükséges engedélyeket.

"Erre a célra a képviselő-testület 162 ezer eurót szavazott meg, ami a több millió eurós projektnek közel a 3-4 százalékát képezi. Jelenleg folyik a közbeszerzési eljárás, s még ebben a hónapban kihirdetjük, ki készítheti el az anyagot. Hét jelentkező közül választjuk ki az arra legalkalmasabbnak tartott építészt, akivel megkötjük a szerződést."

Versenyfutás az idővel

Először a hézagos tetőzetet kellene kicserélni, mert a beázások a belső csatornarendszerrel rendelkező helyiségeket is amortizálják. Az évek során a csatornarendszer eldugult, a felgyülemlett víz átáztatta a falakat, amelyek sok helyen beszakadtak. A polgármester elmondta, hogy másfél éve a többi között ez ügyben is folyamatosan egyeztet a magyar kormány legfelsőbb képviselőivel. A tárgyalásokról részleteket nem árult el, de megjegyezte, alaposan átgondolandó, hogyan használható leghatékonyabban a sok tágas belső térrel rendelkező épület. Úgy véli, először el kell készülniük a terveknek, s csak azután érdemes műemlékké nyilvánítani, mert a belső terek mai igények szerinti rendbehozatala így rugalmasabban kezelhető.

Ha az épületet korábban nyilvánítanák műemlékké, jóval nagyobb költséggel, teljeskörűen az eredeti formájában kellene helyreállítani, ugyanolyan anyagokat használva, mint eredetileg.

A belső terek átalakítása is tilos lenne. Ha viszont meglesz a tervdokumentáció, a kivitelezés annak alapján végezhető el, tehát csak azután kellene műemlékké nyilvánítani – mondta a polgármester. Érthető, hogy a város részéről is gyors lépésekre van szükség.    

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/21-es számában.

Megosztás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.