Száz kilométer, ezer év történelme
Kevés olyan útvonal akad a Felvidéken, ahol alig száz kilométer alatt ennyi történelmi emlék, természeti csoda és kulturális örökség sorakozna egymás mellett. Kassa belvárosától a Domica-barlang föld alatti világáig egy olyan tájon vezet az út, ahol királyok, főnemesek, szerzetesek és bányászok hagyták hátra nyomaikat, ahol középkori városok, főúri kastélyok, várak, világörökségi barlangok és látványos mészkőfennsíkok váltják egymást.
Ez az utazás a történelmi Abaúj és Gömör vármegye örökségét kapcsolja össze, a Hernád völgyétől a Gömör–Tornai-karszt mészkőfennsíkjaiig. Nem harsány turisztikai látványosságok várják az ide érkezőt, hanem olyan helyek, amelyek évszázadok történeteit őrzik, és amelyek felfedezéséhez elegendő néhány nap. Az élmények azonban jóval tovább elkísérik a látogatót.
Az utazás természetes kiindulópontja Kassa. A történelmi belváros ma is őrzi középkori szerkezetét, középpontjában a Szent Erzsébet-dómmal, az ország legnagyobb templomával, amely II. Rákóczi Ferenc, valamint édesanyja és bujdosótársai hamvait is őrzi. A Fő utcán végigsétálva egymást követik a város jelképei, az Orbán-torony, a Szent Mihály-kápolna, a színház vagy a zenélő szökőkút. Kevés városban találkozik ilyen természetesen a középkor öröksége a polgári korszak hangulatával.
Kassa ugyanakkor nem csupán műemlékeivel hívogat. Márai Sándor szülővárosa a magyar kultúra egyik fontos helyszíne, múzeumai és galériái pedig bemutatják a régió történetét. A belváros kávézói és éttermei élő, pezsgő környezetet teremtenek, ezért érdemes legalább egy napot szánni a felfedezésére, mielőtt dél felé vennénk az irányt.
A következő állomásunk lehet Jászó, ahol a premontrei apátság uralja a tájat. A rend több mint nyolcszáz éve van jelen ezen a vidéken, a monumentális barokk kolostor pedig ma is a Felvidék legértékesebb egyházi műemlékei közé tartozik. A gazdag könyvtár, a templom művészeti kincsei és a kolostor története önmagában is megér egy látogatást, a közeli Jászói-barlang pedig már előrevetíti, hogy az út hamarosan a karsztvidékre vezet.
Abaújból Gömörbe érve Rozsnyó fogadja az utazót. Az egykori bányaváros évszázadokon át a térség gazdasági és kulturális központja volt, amit ma is őriz a hangulatos főtér, a polgárházak sora és a város jelképeként ismert őrtorony. A székesegyház féltve őrzött kincse a Metercia, egy 1513-ból származó táblakép, amely Szent Annát ábrázolja Szűz Máriával és a kis Jézussal. Különlegessége, hogy a kép háttere hűen és részletesen dokumentálja a 16. századi gömöri bányászat és kohászat fázisait, a kiméréstől az érc elszállításáig. Érdemes felkeresni a Bányászati Múzeumot is, amely egyebek mellett a Gömör egykori gazdagságát megalapozó ércbányászatnak is emléket állít.
Rozsnyó környéke számos további érdekességet és látnivalót is kínál. A térség az egyik legjelentősebb szakasza a Gótikus útnak, amely több mint harminc középkori műemléket kapcsol össze Szlovákia és Magyarország területén.
A gömöri templomok kívülről gyakran egyszerű falusi templomoknak tűnnek, belsejük azonban európai viszonylatban is jelentős középkori freskókat, faragott szárnyas oltárokat és eredeti építészeti részleteket rejt. Csetnek, Pelsőc, Martonháza, Hizsnyó, Gecelfalva vagy Henckó templomai jól példázzák azt a gazdagságot, amelyet a középkori bányavárosok fejlődése teremtett meg.
Kevés főnemesi család hagyott olyan mély nyomot a vidék arculatán, mint az Andrássyak. Egyik legjelentősebb örökségük Betlér kastélya, a megőrzött eredeti berendezéssel, így ritka betekintést ad egy 19. századi főúri otthonok mindennapjaiba. Szintén különleges élményt nyújt a kastélyt övező, több mint nyolcvanhektáros angolpark tavaival, vízesésével, különféle építményeivel és az egzotikus fafajokkal.
Alig néhány kilométerrel távolabb található a krasznahorkaváraljai mauzóleum, illetve Krasznahorka vára, amelyről ma már nehezen mondható el, hogy büszkén tekint le az alatta elterülő tájra. Sokáig természetes volt, hogy aki Betlért felkereste, Krasznahorkát sem hagyta ki. Ez a hagyomány 14 évvel ezelőtt szakadt meg, amikor tűzvész rongálta meg a vár tetőszerkezetét.
Az azóta eltelt évek során számos alkalommal tolták odébb a helyreállítás befejezésének határidejét, és még ma sem tudjuk, a műemlék mikor fogadhatja a látogatókat. A hosszú bezárás az egész térség turizmusára hatással van.
Rozsnyót elhagyva fokozatosan átveszi a főszerepet a természet. A Gömör–Tornai-karszt barlangjai 1995 óta szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. A mészkőfennsíkok, töbrök, víznyelők és szurdokvölgyek évmilliók földtörténeti munkáját őrzik, miközben a felszínen kijelölt turistautak, tanösvények és kilátópontok várják a kirándulókat. A határ ezen oldalán a legismertebb látnivalók közé tartozik a Gombaszögi-barlang és a Szilicei-jégbarlang, a Domica-barlang vagy a Martonházi-aragonitbarlang, a világ három látogatható aragonitbarlangjának egyike.
A vidék egyik legkülönlegesebb hangulatú helye Gombaszög. A pálos kolostor romjai a régió fontos történelmi emlékhelyei közé emelkedtek az elmúlt években, a Gombaszögi Nyári Tábor jelentős kulturális és közéleti találkozóhelyévé vált, a völgyben megbúvó kemping pedig kiváló kiindulópont a környék bejárásához. Innen rövid idő alatt elérhetők a barlangok, a Pelsőci- vagy a Szilicei-fennsík túraútvonalai, illetve Rozsnyó vagy Betlér is.
Utazásunk végállomása a Domica-barlang, amely hatalmas termeivel, különleges cseppkőképződményeivel, föld alatti patakjával és a csónakázás lehetőségével a vidék legismertebb látnivalói közé tartozik. Az pedig, hogy közös barlangrendszert alkot a magyarországi Baradla-barlanggal, emlékeztet bennünket arra, hogy a természet nem ismeri az államhatárokat.
Utunk során nem csupán kilométereket teszünk meg, hanem bejárjuk Abaúj és Gömör történelmét, a királyi várostól a bányavárosokon, gótikus templomokon és kolostorokon, várakon és kastélyokon át az Andrássyak egykori birtokáiig. Mindez pedig a természeti értékekkel együtt olyan szerves egységet alkot, amelyhez hasonlót nemcsak hazai, hanem világviszonylatban is csak keveset találunk. Ez egy olyan úti cél, amely minden évszakban tartogat új felfedeznivalót, s érdemes újra és újra visszatérni ide, mert minden látogatás alkalmával feltárul gazdag, évezredes örökségünk egy-egy újabb részlete.
Megjelent a Magyar7 2026/31-32. számában.
