2022. április 18., 16:03

Sok-sok apró lépés - jubileumot ünnepelt a Rakonca Néptáncegyüttes

Varga Lia és Varga Norbert több mint 25 évvel ezelőtt alapította meg a Rakonca Néptáncegyüttest. Olyan lehetőséget teremtettek az ifjúság számára, amelyben megtalálták a helyüket, felfedezhették a közösséghez tartozás érzésének nagyszerűségét.

rakonca
Galéria
+4 kép a galériában
Balról Brusznyai Erik, Gyenes Barbara, Varga Lia és Varga Norbert
Fotó: Schnelczer Zoltán

A házaspár célkitűzése azóta sem változott, a Kárpát-medence tánchagyományainak elsajátítására, továbbadására és újraélésére, valamint a közösségi értékek és a lokálpatriotizmus ápolására törekednek mind a mai napig.

Gyerekek százaival szerettették meg a néptáncot

Lia egy néptáncfesztiválon lett a tánc szerelmese.

12-13 éves lehettem, amikor a néptánc valóban megérintett, és már akkor tudtam, hogy ettől a szerelemtől nem fogok eltántorodni. És valóban, azóta is tart

– meséli Lia. Norbert több barátjával együtt kezdte a néptáncot a fülekpüspöki Palóc Néptáncegyüttesben, amelynek akkor Székely István volt a koreográfusa.

 – Székely István után érkezett Mlinár Pál, majd később Hájas Tibor, tehát olyan oktatók, akik az akkoriban kibontakozó táncházmódszer szemléletét képviselték. Általuk ide, határon túlra is importálódott ez a szellemiség. Olyasfajta kohéziót alakítottak ki közöttünk, ami nagyon meghatározta a fiatal éveimet – mondta Norbi.

Vargáék később ezt a szellemiséget igyekeztek továbbadni a táncosaiknak, s nekik köszönhetően a régió folklórmozgalma is megújult. Gyerekek százaival szerettették meg a néptáncot, köztük volt Gáspár Dániel, aki 2002-ben vett részt az első néptáncpróbán.

 – A szüleim kísértek el, megtetszett és itt ragadtam. Nem tudom kisgyerekként mi fogott meg benne, később viszont a rengeteg barát, a tapasztalat, a tánc öröme volt az, ami közel 20 évig megtartott a csapatban – emlékszik vissza. Kovács-Benko Fruzsina Borbála népdalénekes szintén sok éven keresztül volt tagja a néptánccsoportnak. A mai napig ízig-vérig rakoncásnak vallja magát.

– Itt kezdtem el táncolni, itt ismertem meg azokat az embereket, akikkel a mai napig olyan barátság köt össze, amit szerintem máshol nem talál meg az ember – mondja.

A magyar néphagyomány, mint közös kincs
Az évek során a néptáncegyüttes harminchat koreográfiát készített. A magyar néptánc gazdag tárházát, táji változatait sokszor vendég koreográfusok segítségével állították színpadra. Több évtizedes hagyományőrző tevékenységük révén csaknem 500 fiatal ismerhette meg népművészetünk értékeit, a Kárpát-medence népzenei és néptánckincsét.

 – Munkásságunk számomra legfontosabb hozadéka, hogy viszonylag széles tömegek figyelmét sikerült felhívni a hagyományos kultúra értékeire, alátámasztva a tényt, hogy mindez az egyetemes magyar kultúra szerves része. De ezt nem hangzatos szónoklatokkal próbáltuk megvalósítani, hanem sok-sok egymásba illeszkedő apró lépéssel. Tánc-házzal, fesztivállal, mesekocsmával, a néphagyomány oktatásba való beemelését szolgáló képzésekkel, néprajzi gyűjtő- és kutatómunkával – hangsúlyozta Norbi.

A házaspár a magyar néphagyományról, mint közös kincsünkről gondolkodik.

Nekik köszönhetően jött létre a Hallottad-e hírét regionális népdalverseny, az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny, illetve a Foncsik és a Galáris Énekegyüttes. Mindezek mellett Norbert a Hagyományok Háza Hálózat szlovákiai munkatársa, öt néprajzi kötet szerzője, néprajzi témájú dokumentumfilmek szakértője, dramaturgja és rendezője. Ilyen a többi között a Pásztorok ösvényein című alkotás is, amely 2014-ben elnyerte a 18. Etnofilm Čadca elnevezésű nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál fődíját.

rakonca
a Rakonca Néptáncegyüttes fellépésén
Fotó:  Scnelczer Zoltán
Telt házas jubileumi gálaműsor

Kétéves csúszással a Rakonca Néptáncegyüttes idén megtarthatta jubileumi gálaestjét, amit a koronavírus-járvány hirtelen berobbanása korábban nem tett lehetővé. Emiatt a forgatókönyv is folyton változott, hiszen kérdéses volt, hogy közönség előtt táncolhat-e majd az együttes.

Az enyhítéseknek köszönhetően végül együtt ünnepelhettek a nézőkkel. A műsorban közreműködött a Dobroda zenekar, a Kis Rakonca Gyermek Néptáncegyüttes, a Foncsik és a Galáris Énekegyüttes, Kovács-Benko Fruzsina Borbála, Csúsz Czikó Hajnalka és Fekete Emma népdalénekesek, valamint Hámor Martin zenész.

– Óriási öröm számunkra, hogy mindkét előadás telt házas volt. Tényleg csodálatos, hogy ennyi ember kíváncsi ránk, hálásak vagyunk a közönségnek, hogy megtiszteltek bennünket – mondta Lia. A színvonalas gálaműsorban több mint 70 táncos, énekes és zenész lépett fel.

– A Rakonca Néptáncegyüttes ebben a formában utoljára lépett színpadra, hiszen a gyerekek felnőttek, kirepültek, az élet tovább viszi őket más feladatok felé. Itt szeretnénk köszönetet mondani Brusznyai Eriknek és Gyenes Barbarának, az Ifjú Szivek Táncszínház táncosai-nak, akik az utóbbi években egyre többet segítették munkánkat, s vállalták az együttes szakmai vezetését. Ők egykori rakoncásként táncos pályafutásukat építik tovább, a nagyobb többség lassan befejezi egyetemi tanulmányait, s mellette már építi szakmai karrierjét, sajnos legtöbbjük Fülektől távol.

Hihetetlenül jó csapat volt, akikre mindig nagyon büszkék leszünk. Csak remélni merem, hogy legalább annyit tudtunk nekik adni, mint amennyit mi kaptunk tőlük

– emelte ki Norbi.

Fennállása során a Rakonca Néptáncegyüttes 17 nemzetközi folklórfesztiválra jutott el, egy nemzetközi nívódíjban, valamint öt országos arany sávos és három ezüst sávos minősítésben részesült. A Nógrád Közművelődéséért díj, Fülek Város Díja és Fülek Város Polgármestere Díjának kétszeres tulajdonosai. Az együttes olyan sikertörténetet tudhat a magáénak, amely nem minden hazai együttesnek adatik meg. Közösségteremtő és értékőrző munkájuk példaértékű.

Megjelent a Magyar7 2022/15. számában.

rakonca2-foto-schnelczer-zoltan
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.