Selye János szobra Komáromban
A leghíresebb magyar találmány felfedezőjének, Selye Jánosnak 2007-ben állítottak szobrot szülővárosában.
Nem a C-vitamin, hanem a stressz a leghíresebb magyar találmány”
– állítja a tudományos folyóiratokban és portálokon kiterjedt ismeretterjesztő tevékenységet folytató Rockenbauer Antal professzor. A találmány „gazdája”, a feltaláló pedig Selye János, aki 1907-ben magyar apától és osztrák anyától született.
Selye János Komáromban kezdett el iskolába járni, Csehszlovákia megalakulása után azonban Prágába került a család és ott szerzett orvosi és vegyészi oklevelet. Tudományos tevékenysége az Amerikai Egyesült Államokban indult és ott, valamint Kanadában teljesedett ki.
A szinte állandó távollét ellenére Selye János hibátlanul beszélt magyarul. Az áttörést jelentő műve, az Életünk a stressz 1964-ben jelent meg magyar nyelven. Rámutatott, hogy a stressz önmagában nem káros, sőt kifejleszti az ember alkalmazkodási és védekező képességét.
Tizenhétszer jelölték orvosi Nobel-díjra, de egyszer sem kapta meg. Ennek okát sokan abban látják, hogy egyszer sem cáfolta a dohánygyártó monopóliumok állításait, amikor azok Selye egyes kijelentéseire hivatkoztak.
Amikor bizonyossá vált a dohányzás és a rák kapcsolata, perek indultak a dohánygyárak ellen, Selye nem állt ki a gyárak mellett, de nem is cáfolta állításaikat. A dohánygyárak, monopóliumok ugyanis Selye János stresszkutatásainak fő támogatói voltak.
Tény az is, hogy a modern tudományban talán nem volt még olyan felfedezés, amelynek akkora hatása lett volna mindennapjainkra azután, hogy Selye először írta le a stressz kifejezést”
– idézhetjük ismét Rockenbauer Antalt.
Az 1982-ben elhunyt Selye János mellszobra – Bereg Lajos szobrászművész alkotása – a komáromi Tiszti pavilon udvarán, a Selye János Egyetem közelében található.
Megjelent a MAGYAR7 38. számában.
