Quittner János síremléke a pozsonyi Szent András-temetőben
Az 1941-ben született pozsonyvereknyei Quittner János már nagyon fiatalon tagja volt a szomszéd faluban, Pozsonypüspökin működő Felső-csallóközi Népi Együttesnek. Kortársai, akkori mesterei elismerően szóltak táncos szerepeiről, de nemcsak a tánc, hanem az alkotói munka is érdekelte.
Quittner a tánc, a táncos lét mellett tanulni és tanítani akart. Mesterének tekintette Rábai Miklóst, akihez fiatal emberként beállított Budapestre azzal, hogy koreográfus szeretne lenni. Örök barátság szövődött közöttük, Rábai szinte a fiának tekintette. Időközben odahaza Sztriezsenec Rudolftól átvette az ekkor már Dunaszerdahelyre költözött, új névvel működő Csallóközi Dal- és Táncegyüttest és sorra aratta a sikereket Zselízen és Gombaszögön.
1969-ben, a konszolidációs időszak kezdetén Quittner János Pozsonyban megalapította az élete fő művének tartott Szőttes Kamara Néptáncegyüttest. Tardoskedden, Kéménden, Vásárúton és Vámosfaluban néptáncokat gyűjtött, de bejárta Sárost, Szepességet, Gömört és Zoboralját is, értékek után kutatva. Közben a Csemadok Központi Bizottságának a szakelőadója lett. 1976-tól szervezője és egyik rendezője volt a Szlovák Televízió gombaszögi élő közvetítéseinek. 1981-ben Jóka hagyományos táncairól készítettek egyórás filmet. Közben elvégezte a Táncművészeti Főiskolát, és kissé megkeseredve ekkor hagyta el az országot.
Ausztráliában dolgozott vendégmunkásként, de természetesen a néptánccal is foglalkozott. Melbourne-ben létrehozta az Új Szőttes Néptáncegyüttest. 1989-ben hazatért, igazgatója és művészeti vezetője lett az Ifjú Sziveknek, dolgozott a Szlovák Állami Népművészeti Együttesben is.
A Csemadok felkérésére visszatért Gombaszögre, de közben Melbourne-ben színpadra állította az István a királyt. Munkáját számtalan díjjal ismerték el. Ausztráliában a legjelentősebb koreográfusi díjat, a Csemadokban pedig 2010-ben az Életmű Díjat vehette át.
A hazai néptáncmozgalom kiemelkedő alakja 2024- ben halt meg. A halála után egy évvel, a pozsonyi Szent András-temetőben emelt síremlékén Práznovská Nagy Natália portrészobra látható.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/42. számában.
