Putra Ede festményeivel gazdagodott a Gömör-Kishonti Múzeum

Majoros Jácint 2019. január 12., 17:23

A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum lehetőségeihez mérten folyamatosan bővíti gyűjteményét. A Művészeti Alap és Besztercebánya megye jóvoltából az elmúlt időszakban hét új Putra Ede olajfestménnyel gazdagodott a múzeum képzőművészeti részlege.

Fotó: Majoros Jácint

Putra Ede kora egyik jelentős, de kevésbé ismert festőművésze. Balogrussón született, Rimaszombatban és Selmecbányán tanult, majd vármegyei ösztöndíjjal került Budapestre.

Kolár Angelika, a Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténésze elmondta, hogy Putra Ede Hegedűs László festőiskolájában tanult. Mivel anyagi gondokkal küszködött, többször félbe kellett hagynia tanulmányait. Ennek ellenére 1905-ben sikerült neki Münchenbe utaznia, ahol előbb Hollósy Simon magán festőiskolájában tanult, utána egy orosz festő, Vlagyimír Magigyej szárnyi alatt bontakoztatta ki tehetségét.

Fotó: Majoros Jácint

1908-ban végleg elhagyta Münchent és visszatért Rimaszombatba.

Putra, miután hazatért Münchenből továbbra is anyagi gondokkal küszködött, ami akadályozta művészeti technikájának fejlesztését, mivel nem engedhette meg magának a műtermet, a modelleket a vásznat és a festékeket. Ennek ellenére továbbra is kitartóan folytatta a rajzolást,

rendkívül kitartó és szorgalmas képzőművész volt.

Talán ennek köszönhette, hogy kora egyik elismert és lismert művésze, Rudnay Gyula is felfigyelt kimagasló tehetségére, aki rimaszombati festőiskolájába meg is hívta Putrát, hogy legyen a segítője és egyben a diákja is.

Fotó: Majoros Jácint

Putra Ede 1911-ben került be először a művészeti közélet tudatába, amikor Lyka Károly, a Művészet c. folyóirat szerkesztője, megjelentette egyik önarcképét.

1912-ben pedig már részt vesz a budapesti Nemzeti Szalon téli kiállításán, ahol négy munkáját mutatta be.

Fotó: Majoros Jácint

Legszívesebben a közvetlen környezetét festette, családtagjait, tájakat, városrészeket, ill. falurészleteket, csendéleteket. Nagyon gyakran a saját arcképét, mivel anyagi gondokkal küszködött, ezért nem tudta magának megengedni, hogy modelleket fizessen és ugye az arcképe mindig kéznél volt, ezért ez volt a leggyakoribb motívuma.

Legtöbb munkája nem lépi túl a tanulmány jellegét, de találunk közöttük olyanokat is, melyeket érett művészeti alkotásnak tekinthetünk.

Képgalériánk:
Fotó: Majoros Jácint

A barna tónusainak bizonyos árnyalataival dolgozott, a térfogat ábrázolásához félhomályt teremtett, a formákat pedig a fény és az árnyék segítségével hozta ki. Putra Ede hagyatéka családjának köszönhetően teljes egészében fennmaradt. Alkotásait a Gömör-Kishonti Múzeum mellett őrzi a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria, a kassai Kelet-Szlovákiai Galéria, a besztercebányai Közép-Szlovákiai Galéria, a losonci Nógrádi Múzeum, valamint a rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjteménye.

0 HOZZÁSZÓLÁS