Pozsony városrészeinek összevonását tervezik

Pozsony 17 városrészének valamennyi polgármestere elutasítja az összevonást, állítja Pék Zoltán. Minden nagyobb városnak van egy főpolgármesteri hivatala (magisztrátus), ezen belül az egyes városrészeknek saját önkormányzatuk. Így van ez Budapest, Prága és más nagyvárosok esetében is.

Idén decemberben lesz 30 éve annak, hogy a városrészek mai felosztása létrejött Pozsonyban. A főváros ugyanis eredetileg öt kerületre volt osztva. A tapasztalatok azt mutatják, és a demokrácia is azt diktálja, hogy fontos a lakosokhoz való közelség. Ettől jobb modellt egyelőre nem találtak ki. Lehet ezen javítani, változtatni, tárgyalni a jogkörökről, de a polgármesterek és maga a főpolgármester is úgy véli, hogy Pozsonyt a 17 kerület plusz a főváros alkotja, ami így jelent egységet, mondja Pék Zoltán.

A városrészek megmaradása mellett szólnak a történelmi sajátosságok is. Az egyes városrészek eredetileg egy-egy faluból alakultak ki, amelyekhez később lakótelepek épültek (Pozsonyszőlős, Récse, Dunacsún, Oroszvár, Pozsonypüspöki). Valamennyinek megvan a maga történelmi múltja, sajátos nemzetiségi összetétele, kultúrája és hagyománya, amivel gazdagítja a fővárost. Ha ezek a városrészek megszűnnének, eltűnnének Pozsony sajátosságai is. Egy 500 ezer lakosú város központosított irányítása mellett valószínű, hogy kevés figyelem jutna az egyes városrészek sajátos kultúrájára vagy hagyományaira. Pozsonypüspöki esetében pedig a magyar kultúrára.

További ellenérvek, hogy például Ligetfalunak 150 ezer, Főrévnek 100 ezer lakosa van, tehát sokkal nagyobb városrészekről van szó, mint némely járási vagy kerületi székhely az országban. Gondoljunk bele, mi történne, ha egy ekkora városrész vezetés nélkül maradna, mondja Pék Zoltán, aki szerint elsősorban a demokrácia miatt fontos, hogy megmaradjanak Pozsony városrészei.

Püspökinek csaknem 26 ezer lakosa van, a polgármester és a képviselők itt élik a mindennapjaikat, ismerik az embereket, és a lakosok is ismerik őket. Könnyen megtalálják őket az ügyeikkel és a gondjaikkal, amelyeket – legyen szó akár környezetvédelemről, kultúráról, sportról, iskolákról – helyi szinten tudnak kezelni. Ha csak egyetlen központi vezetés lenne, a lakosok nagyon messze kerülnének minden hivataltól. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a szociális kérdéseket sem, figyelmeztet a polgármester. Az egyes városrészek komoly szerepet vállalnak, hogy a rászorulókon vagy az idős embereken segítsenek. Szintén fontos, hogy személyesen is ismerik ezeket a lakosokat. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása elképzelhetetlen a személyes kapcsolatok nélkül.

A minisztérium érvelése szerint a reform jelentős erőforrások felszabadítását eredményezné, amit más projektekre lehetne fordítani. Pék szerint a városrészek megszüntetésével csak a képviselők és a polgármesterek fizetését spórolnák meg, mivel elképzelhetetlen, hogy az egyes városrészekben semmiféle háttér ne létezzen. A hivatalok bizonyos jogkörökkel úgyis megmaradnának, csak éppen nem egy polgármester irányítaná őket, hanem egy menedzser, akit a főváros nevez ki, s akit ugyancsak meg kell fizetni. A városrészben eközben megszűnne a demokrácia. 

A városrészek jogköreivel kapcsolatban gyakran említik az építésügyi hivatalokat, amelyek nagy jogkörökkel és kompetenciákkal rendelkeznek. A reformtervezet készítői többek közt ezekre a hivatalokra hivatkoznak, amelyek a városrészek kompetenciájába tartoznak. Pék Zoltán szerint a pozsonyi polgármesterek nem ragaszkodnak az építésügyi hivatalhoz, ha ezt elvennék tőlük, az csak megkönnyítené a polgármester és az önkormányzat dolgát.

Pék Zoltán szerint teljesen abszurd, hogy egy ilyen horderejű kérdésben nem konzultáltak senkivel. A polgármesterek nagy érdeklődéssel várták, hogyan foglal állást az ügyben a főpolgármester. Szárnyra kaptak ugyanis olyan álhírek, hogy a városrészek megszüntetése mögött a magisztrátust kell keresni. Matúš Vallo főpolgármester egyértelműen hangsúlyozta a városrészek fontosságát, és kiállt mellettük. Püspöki polgármestere szerint a kollégái, akik több választási ciklus óta irányítják a városrészeket, úgy nyilatkoztak, hogy soha ilyen eredményes és jó együttműködés nem volt a városrészek és a főpolgármester között, mint most. Vallo számít a városrészek vezetőinek véleményére, komolyan veszi és támogatja azokat. Pék maga is kitűnőnek nevezte az együttműködésüket.

A közös tárgyalások során a polgármestereknek nem volt céljuk támadni a kormányt a tervezet miatt, de párbeszédet szeretnének folytatni.

– Nem vagyunk a reformok ellen, és értelmes keretek között támogatjuk is azokat. A városrészek megszüntetése azonban nem egyenlő a reformmal. Pozsonypüspöki sajátságos része a városnak, hiszen itt él a legtöbb magyar ajkú lakos. 1965-ben a település lakosságának még 50%-a magyar nemzetiségű volt, ez az arány ma 10% alatt van. Püspökiben azonban ma is aktív magyar közösség működik, amelynek köszönhetően a település magja ma is magyar. Ha kimegyünk a térre, a helyi postára vagy üzletekbe, ma is magyar szót hallunk. A településnek magyar iskolája van, a helyi plébániatemplomban pedig magyar nyelvűek a szentmisék. Ezek azok az alapok, amelyek a magyarságtudatot és a magyarság megélését biztosítják.

Pék Zoltán, ha alkalma nyílik rá, mindig hangsúlyozza, hogy bátrabban használjuk az anyanyelvünket Pozsonyban. Egyesek sokszor a kényelem miatt használják a szlovák nyelvet. Beszéljünk bátran magyarul, üzeni Pék, legyünk büszkék a magyarságunkra. A magyar kultúrát, hagyományokat és mindazt, ami Pozsonypüspökit sajátossá teszi, kötelességünk ápolni, mondja. Püspökinek az elmúlt 30 év alatt – egy kivétellel – mindig magyar polgármestere volt.

Múlt csütörtökön a városrészek polgármesterei és a főpolgármester tárgyaltak a pénzügyminiszterrel, aki biztosította őket arról, hogy nincs szó összevonásról, mindössze a kompetenciák ésszerűsítését szeretnék elérni. Ehhez a polgármesterek is partnerek, hiszen semmilyen értelmes intézkedésnek nem akarnak a kerékkötői lenni.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/43. számában)