cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. augusztus 25., 08:51

Pozsony legkisebb városrésze is több látnivalót kínál

Pozsony legkisebb és legdélibb városrészeként jegyzik, de akad itt is látnivaló. Ha befejeződik a dunacsúni kastély felújítása, érdekes programpont lehet az ország bármely részéből ideérkező turista számára.

dunacsun
Dunacsún
Fotó: bratislavskykraj.sk

Ahogy mondani szokták, kicsi ugyan, de mindenből találni itt egy keveset – lenyűgöző természetet, remek, ráadásul extrém sportlehetőségeket, szemet gyönyörködtető és szívet melengető művészetet, de gazdag történelmet is.

Dunacsún történelmének szerves részét képezik a horvát hagyományok. Az első feljegyzések a 12. századból maradtak fenn a településről. A 15. és 16. század fordulóján ezt a területet horvátok telepítették be, akiknek a leszármazottjai máig élnek itt. Dunacsún hajdanán Ausztria–Magyarország része volt, az első világháború után még Magyarország része maradt. 1947-ben Csehszlovákiahoz csatolták, majd 1972-től Pozsony egyik városrésze lett az azelőtt önálló település.

Lakói különböző nyelveket beszéltek, horvátok, magyarok és németek éltek itt, csak 1947 után terjedt el a szlovák nyelvhasználat. A horvát hagyományok máig élnek, elsősorban a helyi Horvát Kulturális Egyesület tagjainak vagy a dunacsúni Bećari Band tamburacsoportnak köszönhetően.

Mit érdemes meglátogatni?
Dunacsun
Az interaktív terem látványterve
Fotó:  bratislavskykraj.sk

A művészetek kedvelői minden bizonnyal találnak kedvükre valót a 2000-ben megnyitott korszerű Danubiana Galériában, amely talán Európa egyik legromantikusabb és egyben legfiatalabb múzeuma.

Dunacsúnon keresztülhalad az Eurovelo 6 kerékpárút, a sport szerelmesei pedig ellátogathatnak a vadvízi evezőspályára, amely a bősi vízmű megépítésekor létesült, és az adrenalin sportokat kedvelők igazi paradicsomának számít.

A terület növény- és állatvilága több védett területhez tartozik, például a Duna-ártéri Természetvédelmi Területhez, vagy a Natura 2000-hez. A Körtvélyesi-holtágnál madárleső kilátókat is találhatunk, de említést érdemel a Pozsony környéki tavak egyik legszebbjeként számon tartott dunacsúni tó is, amelynek hűsítő habjaiban megmártózhatunk a forró nyári napokon.

Dunacsun
A vadvízi evezőspálya a bősi vízmű megépítésekor létesült, és az adrenalin sportokat kedvelők igazi paradicsoma
Fotó:  bratislavskykraj.sk
Nemzeti kulturális emlék a dunacsúni kastély

A városrész talán leghíresebb műemléke a barokk-klasszikus kastély, amely nemzeti kulturális műemlék. A kastély komplex felújítását 2021-ben kezdte meg Pozsony megye, s az elképzelések szerint a felújítás után egyedülálló ökoközpont létesül itt a hazai és külföldi látogatók, illetve a környezeti nevelés programjainak résztvevői számára.

A megyei képviselők rendszeresen figyelemmel kísérik a kastély felújítási munkálatait, nemrégiben Neszméri Tünde Pozsony megyei képviselő is ellátogatott a helyszínre.

 – Dunacsúnban nemcsak a kastély újul meg, hanem a park, s a magtár is, és a munkálatok remélhetőleg még ebben az évben befejeződnek. A kastély 1948-ban került a szlovák állam tulajdonába, kezdetben a mezőgazdasági szövetkezet, majd a határőrség használta a szebb időket is megélt épületet, majd szép lassan az enyészeté lett. A rendszerváltás óta pedig, mondhatni gazdátlanul várta jobb sorsát – fogalmazott lapunknak a megyei képviselő.

A dunacsúni kastély és park felújítása után az épületekben létesülő ökoközpont hiánypótló kezdeményezés, hasonló létesítmény ugyanis nincs Pozsony megyében, amivel az önkormányzat a környezetvédő egyesületek munkáját, valamint a határ menti térséget és a turizmusfejlesztést is támogatja, tudtuk meg a képviselőtől.

– A cél, hogy az idelátogató gyerekek interaktív módon ismerhessék meg a természetet, és betekintést nyerjenek a környezetvédelembe is. A kastély és a park mellett álló magtár is kiegészíti majd a központ szerepét, és egy konferenciaterem is létesül itt, ahol előadásokat is lehet majd tartani – mondta a megyei képviselő hozzátéve, külön öröm, hogy sikerült megmenteni a tetőszerkezetet. A korhadt gerendákat és tetőszerkezeti elemeket kicserélték, de a faanyag egy része egészséges volt, ezért ezeket meghagyták.

dunacsun
Neszméri Tünde
Fotó:  Neszméri Tünde archívuma
Az önkormányzat már régóta kereste a felújítási lehetőségeket. Amint azt a dunacsúni polgármester, Gabriela Ferenčáková a képviselőknek elmondta, a testület már azt hitte, hogy a páratlan értékű kastély végleg az enyészeté lesz, így bármilyen megoldást örömmel fogadtak volna, hogy megmentsék a pusztulástól.

– Végül a Pozsony megyei önkormányzat egy érdekes ajánlattal állt elő, a kastély mellett a magtárat is felújítják, amely még régebbi, mint maga a kastély, szintén műemléknek számít, és az ökoközpont kiegészítő része lesz – fogalmazott Neszméri Tünde, aki elmondta azt is, mivel a szóban forgó épületek műemlékvédelem alatt állnak, csak szigorú előírások mellett kerülhetett sor a munkálatokra. A felújítás során a kastély falain értékes freskókat is feltártak, amelyeket szintén megpróbálnak megmenteni.

Pozsony megye a határon átnyúló pályázatokból biztosítja a forrásokat, egyrészt Magyarország, másrészt Ausztria a partnere. A 18. századi kastély az Ausztria–Szlovákia, míg a park a Magyarország–Szlovákia határon átnyúló pályázati lehetőségből újul meg, tudtuk meg a képviselőtől.

A felújítást követően betekintést nyerünk majd a páratlan értékű kastély múltjába is.

A cél, hogy a megye lakosainak elérhető távolságban egy értékes kirándulóhelye legyen, ahova az iskolásokat is szeretettel várják. Számukra is érdekes, interaktív módon ismerkedhetnek majd a természettel a fiatalok, amitől azt is reméljük, hogy ennek köszönhetően (is) jobban óvják majd a lakókörnyezetüket és a természetet

– mondta Neszméri Tünde.

A megyei képviselő látogatása során a dunacsúni polgármester azt is megjegyezte, szerencsés lenne, ha az oroszvári kastély is visszakaphatná végre régi fényét, akkor ugyanis még vonzóbbá válhatna ez a térség a turisták számára. A tapasztalatok szerint ugyanis elsősorban Pozsony belvárosa vonzza a turistákat, más városrészekbe már nem nagyon látogatnak el, annak ellenére, hogy itt is sok a látnivaló.

Sajnálatos, hogy az állam az épített örökség felújítására nem szán elég forrást. A kulturális örökségvédelem nem prioritás a szlovák kormányok számára, ennek következtében nagyon sok ingatlan lesz az enyészeté, akkor is, ha a kulturális minisztérium műemlékké nyilvánítja őket. Ezen változtatni kellene, hiszen tisztelnünk kell a múltunkat

– zárta Neszméri Tünde.

Megjelent a Magyar7 2023/33. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.