2022. április 15., 09:54

Pozsony főúri palotái

Ha végigmegyünk Pozsony belvárosán, több ma is pompás palota is a szemünkbe ötlik. A Duna-parti város a Magyar Királyság egykori fővárosaként gazdag az arisztokraták palotáiban. Mivel országgyűléseket is tartottak a városban, és több kormányhivatalnak volt itt a székhelye, a főúri családok igyekeztek megfelelő palotát építtetni itt maguknak.

pozsonyi paloták
Fotó: A szerző felvétele

„Míg az ország nagy része a török rabigát nyögte, Pozsony a Habsburgok kezén maradt Felső-Magyarországgal (Felvidékkel) együtt viszonylagos nyugalmat élvezett, és 10 évvel a mohácsi vész után, 1536-ban egy országgyűlési határozat alapján a Magyar Királyság ideiglenes fővárosa lett – a kormányzati hivatalok székhelye” – magyarázta a főúri paloták megépítésének előzményeit Korpás Árpád a Pozsonyi Kifli polgári társulástól azon az előadáson, amelyet a Pozsonyi Kaszinó szervezett, s amelynek témája Pozsony főúri palotái voltak.

Az 1839-ben megjelent Közhasznú esméretek tárának IX. kötete szerint Pozsonyban az 1830-as években, amikor körülbelül 33-35 ezer lakosa volt a városnak „sok előkelők laknak”,

mintegy „700 mágnás és nemes, ideszámláltatván a cselédjeiket is, és mintegy 300 penziós katonatiszt, kik 300 pappal és tanítókkal, 200 polgári tiszttel, katonasággal és tehetős kereskedőkkel az úgynevezett honorátiorok társaságos létét elevenebbé teszik itt, mint bárhol Magyarországon”.

Az első palotaépítési boom

Jól csengő főúri magyar családok egész sora élt a városban, mint a Jeszenákok, az Esterházyak, Apponyiak vagy a Csákyak, illetve a Pálffy, Keglevics, Erdődy, Battyhány-család. „Mindez azt hozta, hogy az akkor divatos barokk és rokokó stílusban rengeteg palota épült a városban” – fűzte hozzá Korpás Árpád. Mint mondta, a legnagyobb palotaépítési boom Mária Terézia idején kezdődik a városban, ez az építkezési láz összefügg azzal, hogy Mária Terézia többször is ellátogat Pozsonyba, ez egyik legkedvesebb lányához, Mária Krisztina főhercegnőhöz, aki itt élt helytartó férjével, Albert Kázmér szász–tescheni herceggel.

A téli időszakra – és ezért is nevezzük ezeket a palotákat téli palotáknak vagy városi palotáknak is – a tágabb környéken élő főurak is ide húzódnak be, hogy egy élénkebb társasági élet részesei legyenek”

– mondta hozzáfűzve, persze sokakat az országgyűlési vagy egyéb tisztségük is ideköt legalábbis az év egy részében.

Fejlesztett abban az időben az uralkodó is a vár területén (Tereziánum, amit a pozsonyi vár keleti szárnyához építettek), fejlesztenek a hozzá, illetve a Pálffyakhoz kötődő nemesemberek, több palota is épül ebben az időben vagy átépítéssel, vagy teljesen újonnan, többek közt a Keglevich-palota vagy a Pálffy-palota a Ventúr utcában, illetve a pozsonyi rokokó jegyében épült Mirbach-palota, amely teljesen új építésű, és amelynek utolsó tulajdonosa Mirbach Emil volt, aki a palotát a benne lévő gyűjteménnyel együtt a városra hagyta, amivel tulajdonképpen megalapozta a Pozsonyi Városi Galériát. De épülnek ebben az időszakban tulajdonképpen palotának számító középületek is, mint például az 1750-es években épült Magyar Királyi Kamara épülete, vagy gazdasági épületek, mint a Kincstári Gabonaraktár, amely a mai Vigadó helyén állt egykor.

Magyarország Manchestere

A dualizmus korában aztán a vasúti közlekedés megindulásának, az 1890-re elkészült első kőhídnak és a 19. század végére kialakított téli kikötőnek köszönhetően sorra nőnek ki a gyárak és az üzemek a Duna mindkét oldalán.

Elindul egy erőteljes iparosodás Pozsony történetében, és ekkor kezdik a sajtó nyelvén Pozsonyt Magyarország Manchesterének nevezni”

– mondta az előadó hozzáfűzve, 1872 előtt Pozsony Kolozsvárral versengve még egy tudományegyetemért is harcba száll.

Ez azt jelenti, hogy továbbra is nagyon fontos város marad Pozsony, és ebben az időszakban megnövekszik azoknak a nemesi származású családoknak a súlya, amelyek egyben gazdálkodnak is vagy kereskedelemmel foglalkoznak, mondta Korpás, példaként a Palugyayakat említette, akik bor- és pezsgőbor készítő üzemet létesítenek a városban, és a gyarapodásuknak köszönhetően az 1880-as évekre felépíthetik a Főtéren a Palugyay-házat vagy palotát.

Palugyay-palota
Fotó:  A szerző felvétele

Azzal, hogy a nemesség mellett a polgárság is egyre nagyobb teret nyer a városban, és emiatt átértelmeződik az is, hogy mi számít palotának, vagyis nemcsak főúri palota, hanem lakásokból álló bérpaloták is paloták, de akár egy közintézmény épülete is palotának számíthat – mindez összefügg azzal a folyamattal, ami a dualizmus korában végbemegy.

Századfordulós paloták

Az egyházi méltóságoknak is kijárt a tisztelet, annál is inkább, mert a századfordulós Pozsonyban miután Vaszary Kolos került az esztergomi érseki posztra, a pozsonyiak arra törekedtek, hogy önálló püspökség legyen a városban. Arra hivatkoztak, hogy ha Budapestre kerül egy püspökség székhelye, akkor az még messzebb lesz Pozsonytól, az esztergomi helyettes püspökség alá pedig úgy tartották: nem rendelhető Pozsony.

A pozsonyiak úgy gondolták, lehet Pozsonynak püspöksége, püspöknek pedig megfelelőnek tartották volna Dankó József pozsonyi prépostot, ezért aztán a prépost itteni jelenlétét mindig nagy figyelem kísérte.

„De nagyon komoly művelet volt az Igazságügyi palota építése is, a mai Kecske utca alsó részében, amire azért volt szükség, mert 1891-ben egy törvénycikkely kimondta, hogy ne csak Marosvásárhelyen és Budapesten legyen királyi ítélőtábla, hanem további helyeken is, és a törvény alapján 11 ilyen hely lett, köztük Pozsonyban” – mondta az előadó hozzáfűzve, amígazonban a palota felépült, a törvényszéket átköltöztették a Prímási palotába, amelynek a felújításához jelentős összeget adott akkor Vaszary Kolos püspök.

Nyári érseki palota, a mai kormányhivatal épülete
Fotó:  ma7
Nyári érseki palota, a mai kormányhivatal épülete

Az 1900-as évek elejére épült meg a Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara palotája, a korabeli értelmezés szerint ez is palotának számít, amelynek a legfelső emeletén már lakások is voltak, vagyis ez az épület már pénzt is hozott.

Nagyon sokáig vitatott volt az is, hogy hova helyezzék el a városi múzeumot, amely 1868-tól működött, ideiglenes helyen. Szóba került a a mai Főposta helyén az akkori Szapáry-ház, amit később elbontottak, és a helyére épült fel a mai Főposta,

egyebek mellett szóba került továbbá az a gabonaraktár is, amely a Koronázó-domb közelében állt, és amelyet akkor katonai raktárként használtak.

De ebben az időben épült a Vigadó is, amiről többször is tárgyalt a város, ez volt a kor talán legvitatottabb építkezése, sokáig nem volt világos, mikor bonthatják már végre el a helyén álló magtárat, néhány városvédő ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy az ne legyen lebontva. "Végül mégiscsak lebontották, és 1913 és 1919 között felépülhetett a helyén a Vigadó, a rokokó és szecesszió stíluselemeit ötvöző pompás palota" - zárta előadását Korpás Árpád.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.