Ősi kereszt - a hegyi (Vízkelet) templom falában
Hegy (ma Vízkelet település része) román stílusú temploma valószínűleg a 13. század elején épült. Szűz Mária tiszteletére szentelték, és azoknak a téglából épült román templomoknak a sorába tartozik, amelyek az első Árpád-kori plébániatemplomok voltak a megyében.
A templom 1915-ben leégett, romjait, elsősorban az oldalhajókat 1943-ban távolították el. Ekkor váltak láthatóvá azok az értékek, melyek különlegessé teszik a templomot, ezek pedig a téglából alakított lizénák/falsávok, a félköríves portálé, illetve a fogazatos fríz. Ekkor került elő egy kőbe vésett kereszt is, amely valószínűleg a templom építésének idejéből származik.
A különleges keresztet ősi életfa motívumként, vagy jeruzsálemi típusú keresztként értelmezik a szakértők. A jeruzsálemi ötös, Jézus öt sebére emlékeztető kereszt, ami azt jelenti, hogy a nagyobb központi kereszt ágai, szárai közt 4 kisebb kereszt látható. Ilyen kereszt van Jeruzsálem címerében, innen kapta a nevét.
Egy alkalommal a Pozsony megyei középkori templomokról szóló kiadványunk fotói ügyében látogattunk el Kovács László történelem tanárral a hegyi templomhoz. A homlokzati portélé mellett a falba helyezett (fekvő) keresztről a felületes szemlélő is azonnal megállapíthatta, hogy ún. görög, vagy mankós kereszt, viszont a mellékkeresztek hiányoztak.
Az viszont a kopott kőlap ellenére is látható volt, hogy a feszület alsó szára hosszabb és mellette balról és jobbról is van egy-egy kisebb kereszt. Nem tudni (egyelőre), hogy mi volt az eredeti rendeltetése, de arra a következtetésre jutottuk, hogy valószínűleg Kálvária keresztről, leegyszerűsített Kálvária ábrázolásról lehet szó. (A képet 90 fokkal balra fordítottuk.) A középső, nagyobb kereszt Jézust, a bal és jobb oldali kisebb keresztek a két latort szimbolizálják. A mai Szlovákia területén több ilyen ábrázolással találkozunk, például a közeli Boldogfán is láthatunk ilyet.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/30. számában.