Óriási lépést tett Galánta a Kodály-örökség ápolásának útján
Nagyszabású emlékünnepséget szerveztek Galántán Kodály Zoltán legnépszerűbb szimfonikus művének, a Galántai táncok első elhangzásának 85. évfordulója alkalmából. A mátyusföldi város büszkén ünnepelhetett, hiszen több évtizedes álom vált valóra azzal, hogy a neogótikus Esterházy kastély felújított északi szárnyában méltó helyet kapott egy rendkívül elegánsan berendezett Kodály-emlékszoba.
Az ünnepségsorozat alkalmából Kecskemét város küldöttsége is Galántára érkezett október 23-án, Mák Kornél, alpolgármester vezetésével. A Kecskemét város napja keretében megrendezett ünnepségen résztvevők megható pillanatoknak lehettek szemtanúi, amikor az illetékes szervek átadták és megnyitották a régen áhított Kodály-szobát a galántai neogótikus Esterházy kastély felújított északi szárnyában.
Ezzel az eseménnyel a Kodály-örökség követőinek és hagyományok hű ápolóinak, a Kodályhoz köthető rendezvények állandó szervezőinek álma vált valóra, és ma már Galánta városa elmondhatja, méltó és fejedelmi helyen tudják fogadni a nagy zeneszerző nyomában járókat és kiállítani a nevéhez fűződő emléktárgyakat. A résztvevőket Kertész Attila, a Kodály Zoltán emlékszoba szakmai kurátora, Liszt díjas karnagy, a magyar Kodály Társaság elnöke köszöntötte.
A tárlat anyagát Mézes Rudolf, a Csemadok nyugati regionális alelnöke mutatta be, akinek rendkívül nagy munkája van abban, hogy Galántán ilyen nagy mértékben él és lélegzik a Kodály-kultusz.
„A Kodály-szoba ezentúl befogadja mindazokat, akik kíváncsiak városunk „Nagy Fiának” életére, gazdag munkásságára. Olyan képek, dokumentumok, tárgyak fogadják az ideérkezőket, amelyek által szeretnénk bemutatni a Mester életének, munkásságának azt a szakaszát, mely szorosan kötődik városunkhoz. Azt is szeretnénk megismertetni a látogatókkal, milyen módon próbáljuk őrizni azt az örökséget, melyet Kodály ránk hagyott” – ismertette a tárlatot Mézes Rudolf.
Az újonnan kialakított zarándokhelyen központi helyet kapott Pomothy László Kodály Zoltánról készült portréfestménye. A művész elmondta, rendkívüli örömmel tölti el, hogy ez az emlékszoba megnyílhatott és a festmény megtalálta itt méltó otthonát.
A Kodály-emlékszoba kialakítását anyagilag jelentős mértékben támogatta Galánta város önkormányzata, a városi művelődési központ, a Csemadok országos és városi szervezete, valamint a Galántai Honismereti Múzeum is segítette az emlékhely kialakítását.
Bíró László, megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője, a galántai önkormányzat tagja elmondta portálunknak, a tavalyi költségvetés megtárgyalásánál a Kodály-emlékszoba létrehozására tett javaslatával a kulturális és kereskedelmi bizottság tagjai is azonosultak és 16 ezer eurót hagytak jóvá a szoba létrehozására. A képviselő szerint ezzel az aktussal egy űrt sikerült betölteni a Kodály hagyományok őrzésének tekintetében.
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke hangsúlyozta, minden városnak keresnie kell azokat a pontokat, amelyekkel büszkélkedhet a nagyvilág felé. Galánta számára elengedhetetlen a Kodály-örökség ápolása, valamint az Esterházy szellem megőrzése. Berényi elismerését fejezi ki a helyi Csemadok és a Kodály Zoltán Daloskör felé, amiért évtizedek óta töretlenül kiállnak és dolgoznak a Kodály-hagyományok őrzésén és népszerűsítésén.
A Kodály-emlékszoba munkanapokon délelőtt tíz órától délután három óráig tart majd nyitva és fogadja az érdeklődő látogatókat.
Az emlékszoba megnyitása után a helyi művelődési központ színháztermében nagyszabású gálaműsorra került sor, a Galántai táncok szellemében. A vendégeket és fellépőket Kecskemét város alpolgármestere, Mák Kornél és Galánta város első embere Peter Paška köszöntötte, akik hangsúlyozták a két város közti összefogást és jó kapcsolatot. A két település közti testvérkapcsolat 16 évvel ezelőtt köttetett, és azóta is töretlen az együttműködés. A városokat Kodály Zoltán személye is összefűzi, aki Kecskeméten született, de gyermekkorának nagy részét Galántán töltötte.
Az ünnepi műsort a Galántai Kodály Zoltán Daloskör nyitotta meg. A kórus első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, nevének viseléséhez hozzájárulását adta, és élete végéig figyelemmel követte a kórus tevékenységét, amelynek jelenlegi karnagya és vezetője, Józsa Mónika adja meg a szívdobbanását. A daloskör Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz majd Kodály Zoltán: Balassi Bálint szép könyörgés műveit adta elő. A kórust a színpadon a Komáromi Szimfonikus Zenekar, majd a Kecskemét Táncegyüttes követte. A kecskeméti néptáncosok óriási sikert aratva adták elő a Kodály emlékév alkalmából született, nívódíjas Visszatekintés: Tisztelet Kodály Zoltánnak című összeállításukat, melyet a Nemzeti Kulturális Alap is támogatott.
A magas színvonalú, gyönyörködtető előadás ígéretében a színházterem teljesen megtelt nézőkkel, hogy Galánta és környéke, valamint a kecskeméti vendégek méltón együtt ünnepelhessenek.
