2022. január 27., 19:39

Népszámlálási eredmények Füleken: a korábbinál jóval többen vállalták fel nemzetiségüket

A népszámlálás eredménye szerint Füleken 9949 lakos él. A legtöbben magyar nemzetiségűnek vallották magukat (62,88%), a lakosság 29,76%-a szlovák, 137 állampolgár pedig roma. Újdonság volt a népszámlálás során egy második nemzetiség felvállalásának lehetősége, mellyel 1728 lakos élt. Ebből 985 füleki jelölte a roma, 322 a magyar és 261 a szlovák nemzetiséget. Az adatokról Agócs Attila polgármestert kérdeztük.

Fülek város
Fotó: Mesiarik Marián

Hogyan alakultak az idei számok?

Füleken tízéves távlatban az országos átlaghoz képest kedvezőbben alakult a magyar lakosság lélekszáma.

2011-hez képest több mint kilenc százalékpontnyi növekedést figyelhetünk meg az arányokat illetően 53,55%-ról 62,88%-ra emelkedve. A magyarság lélekszámát tekintve is gyarapodott több mint 460 fővel.

Ennél még többen vallják magukat magyar anyanyelvűeknek. A mintegy hatszáz főnyi különbséget magyar anyanyelv és nemzetiség között feltehetően a magyar-szlovák vegyes házasságokban élők teszik ki. Az igazsághoz hozzátatartozik azonban, hogy mindez a látszólagos növekedés bizonyos értelemben inkább visszatérés a 2001-es állapothoz, az akkori népszámlálás alkalmával ugyanis a lakosság 64,46%-a vallotta magát magyarnak a városban. A Roma közösségek atlasza néhány évvel ezelőtti terepkutatása szerint a város lakosságának 35%-a roma származású, döntő többségük magyar anyanyelvű. A jelenlegi növekmény valószínűleg azzal is magyarázható, hogy míg 2011-ben több mint 1500 füleki esetében maradt kitöltetlen a nemzetiségre vonatkozó rubrika (csak feltételezhetjük, hogy a hivatal számlálási módszertana miatt is), ez az arány tavaly kilenc százalékponttal csökkent.

A számok első értelmezése arra enged következtetni, hogy a helyi roma közösség nagy része ismét megnevezte nemzetiségét, magyarnak vallotta magát. Első nemzetiségként csak 137, második nemzetiségként 985 lakosunk jelölte be a romát.

Milyen volt a részvételi arány?

A kérdőívek első önkitöltéses szakaszába március végéig a lakosság 69,88%-a kapcsolódott be. A önkormányzatnak ezt a lemaradást kellett júniusig letornáznia.

El kell mondanom, hogy a kollégák emberfeletti munkával érték el, hogy végül a korábbi lakosságszámhoz mérten a fülekiek 93,58%-át sikerült megszámolnunk.

A felmerülő gondok mögött a nagy fokú mobilitást, valamint az albérletekben élők magas számát és a célzatos hontalanság társadalmi jelenségét említhetjük meg.

Elégedett az önkormányzat az eredménnyel?

A leszakadó régiókat általánosságban is nagy arányú elvándorlás és elöregedés sújtja. Sajnos a város lakossága hosszú idő után először – bár csak 51 személlyel - 10.000 fő alá csökkent. Ez természetesen nem annyira számlálástechnikai kérdés, mint inkább demográfiai.

Hogyan hat mindez a város gazdálkodására?

A 10.000-es  határ nem csak lélektani egy kisváros életében, vízválasztó ez például a képviselő-testület mérete szempontjából: eddig 15 városi képviselőnk volt, ezután maximum 13 lehet majd. Gazdaságilag a város adóbevételeit is érinteni fogja, ugyanis a részadó 32%-a esetében a település nagysága szerinti koeficienssel szorozzák meg a személyi jövedelemadóból a településnek járó részt. Ez a koeficiens 10.000 lakos fölött 0,94 volt, ezután csak 0,91 lesz.

Az évi több tízezer eurós különbséget 2023-tól az állam sajnos nagyobb városokba fogja átirányítani. Az alacsonyabb lélekszámú kategóriába való átkerülés a városvezetés bérezésére is kihat majd.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.