Negyedszázada találkoznak a helytörténészek Udvardon
Jubileumot ünnepelt a magyar helytörténészek Mérföldkövek találkozója, amely immár 25 éve biztosít szakmai fórumot és találkozási lehetőséget a Felvidék helytörténészeinek. Hagyományosan ezen az udvardi találkozón kerül sor a Patria-díj átadására is.
A rendezvény nyitányaként a résztvevők megkoszorúzzák a kitelepítések és deportálások emlékoszlopát, ahol Farkas Tibor, önkormányzati képviselő, a helyi Szövetség elnöke fejtette ki tartalmas gondolatait.
Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára ismertette, a Pro Patria Honismereti Szövetség a 90-es évek közepén kezdte meg tevékenységét. Felidézte, 1997-ben szervezték az első konferenciát Udvardon, amely hatalmas, kétnapos ünnepség volt, a kitelepítések 50. évfordulóján. Megemlékezett az azóta elhunyt tagokról és szimpatizánsokról is. Kiemelte, a honismereti szövetség a Patria-díjakat 2003 óta ítéli oda.
Az idei Patria-díj tulajdonosa Fehér Sándor egyetemi professzor, agrármérnök, helytörténész, a zoboraljai múzeum megalapítója.
A díjazottat Neszméri Tünde, a Csemadok országos elnökségének tagja méltatta. „Talán felmerül önökben a kérdés, miért kapja a Pro Patria Honismereti Szövetség díját egy professzori címmel rendelkező, környezetgazdálkodással foglalkozó agrármérnök. A válasz akár egyszerű is lehetne, hiszen Fehér Sándor annyi mindent tett helytörténészként, hogy mindent felsorolni nagyon nehéz lenne” – kezdte a díjazott bemutatását Neszméri Tünde.
Munkásságáról szólva elmondta, Fehér Sándor immáron több mint húsz publikáció szerzője vagy társszerzője, többek között társszerzője a Zoboralja Harangjai című könyvnek, melyet Imrich Točkával közösen írtak. De neki köszönhető többek között Nyitrageszte, Alsóbodok, Pográny, Gímes, Babindál, Nyitracsehi, Zsére, Nagycétény községek történetének felkutatása és monográfiája is.
Több hagyományőrző csoport munkáját is segíti azzal, hogy dokumentálja az eseményeket, s ha kell, fényképekkel segíti a folklórcsoportok múltjának feltárását. Ez mellett Nyitra múltját feltáró könyvei is megjelentek például a város történelmi temetőjéről, Nyitra emlékhelyeiről és magyar irodalmi hagyományairól.
„Ha arra kíváncsi valaki a Zoboralján, hol milyen a viselet, melyik község határában vannak védett növények, állatok, érdekes kődarabok, bátran fordulhat Sándorhoz. Ez mellett a régió nagyjairól is bátran kérdezhetik, arra is pontos válaszokat fog adni. Közismert a Hazajáró turisztikai magazinból is, hiszen több részben szerepelt helytörténészként. Ez is bizonyítéka annak, hogy tudását nem saját magának tartogatja, hanem a nagyvilág rendelkezésére bocsájtja” – mondta el róla a méltató. Hozzáfűzte, Fehér Sándor nagy műve a Zoboralja Múzeum, amelyet feleségével, Fehér Pindes Ivettel hoztak létre. A múzeumból jól meg lehet ismerni a régiót. A több évtizeden keresztül összegyűjtött anyagot 2017-ben tették közkinccsé. Neszméri Tünde mindannyiunk nevében köszönetet mondott Fehér Sándornak értékmentő tevékenységéért.
A program további részében Kettétört életek kiállítással egybekötött könyvbemutatót tartott Bugár Andrea, aki Nádszeg háborús éveit és az utána következő hektikus éveket dolgozta fel érdekfeszítő módon. Renczés Nóra pedagógus a Csodát nekem könyvet ismertette, melyben deáki idős emberek mesélnek a régmúltról, egyedi, vidám, néha szívbemarkoló históriákat.
A deáki életmesékből két nyolcadikos tanuló - Szalóczi Boglárka és Bugár Abigél nyújtottak hanganyagokkal tűzdelt ízelítőt. Hermann Róbert előadásában Petőfi Sándorra emlékezett, a Hontfüzesgyarmati Duba Ernőtől a gyarmati dohányról tudtunk meg érdekességeket, Kovács László helytörténész pedig a felvidéki Petőfi emlékeket mutatta be.
A rendezvény a Pro Patria Honismereti Szövetség, a Csemadok Országos Tanácsa, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya, a Csemadok Udvardi Alapszervezete, Udvard Község Önkormányzata és a somorjai Bibliotheca Hungarica szervezésében valósult meg.
