Ne halogassuk a fejlesztő szakemberek felkeresését

A sok új ismerettel szolgáló második országos konferencián fejlesztő pedagógusok, gyógymasszőrök, gyógypedagógusok, gyógytornászok, konduktorok, logopédusok, mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, speciális pedagógusok, szociális munkások, szociálpedagógusok, védőnők és egyéb fejlesztést végző szakemberek vettek részt.

„A fejlesztő pedagógus szakma ugyanolyan újkeletű, mint a fejlesztő pedagógia, hisz mindkettőt a szükséglet hozta létre. Azoknak a családoknak az igénye, akiknek gyermekei ép értelmi képességekkel rendelkeznek, mégis fejlődésük során valamely területen elmaradnak az életkorukban elvárható szinttől. Lemaradásuk több területen mutatkozhat meg: mozgásukban, a tanuláshoz szükséges figyelem összpontosításában, illetve a tanuláshoz kapcsolódó képességek alacsonyabb színvonalában. Ezek a gyerekek nem betegek, zömmel átlagos, vagy átlag feletti intellektussal rendelkeznek, mégsem tudják hozni azokat az eredményeket, amelyeket a környezetük remélhetne tőlük“ - mondta el Fekete Irén, az SZMPSZ országos elnöke.

Schneider Júlia győri csecsemő gyermekgyógyász szakorvos az orvosok azon lehetőségeit ecsetelte, amelyekkel segítheti a sikeres tanulást. A szakember a Ma7-nek elmondta: 25 éve foglalkozik tanulási problémákkal küszködő gyerekekkel.

„Mindig is az aggyal akartam foglalkozni, s hogy az agyhoz eljuthassak, nagyon sok kerülőutat kellett megtennem. Ahhoz, hogy a gyermek jól tudjon írni, olvasni, tollbamondást készíteni, jó érzékszervekkel kell rendelkeznie. Miután a kollégáimmal több gyermeknél annak ellenére nem tapasztaltunk fejlődést, hogy a szülőket megfelelő útmutatásokkal láttuk el, s ők vélhetően meg is fogadták a tanácsainkat, rájöttem, hogy az addiginál sokkal finomabb érzékszervi vizsgálatokat kell végezni. Minden ugyanis nincs megírva a szakkönyvekben, ezért főként a hallás vonatkozásában új összefüggéseket kutattam. Kiderítettem, hogy valaki miért nem hallja pontosan az emberi hangot. Mindez az izmokkal, kötőszövetekkel, koponyacsonttal, dobhártyával és minden olyan struktúrával összefügg, amelynek szerepe van a fizikai rezgés átalakításával kezdődő folyamatban. Az újszerű vizsgálataim és módszereim a régieknél eredményesebbeknek bizonyultak: javulás állt be az írásuk, olvasásuk terén” - magyarázta az előadó.

A saját tapasztalatai alapján állítja, hogy a szülők jó érzékkel észre szokták venni azt, ha a gyermekük fejlődése elmarad az elvárható szinttől. Nem mindegy azonban az, hogy a környezetük ezt miként fogadja, s mikor keresik fel a megfelelő szakembereket.

„Lényeges kérdés az, hogy ha a szülő aggodalmával felkeresi az orvost vagy a pedagógust, ő megerősíti-e azt, hogy a gyermek fejlettségi szintje valóban eltér a kortársaiétól, vagy inkább csak nyugtatgatja őt, hogy nincs semmi baj. Pedig minél korábban észrevesszük az eltérést, azt annál hatékonyabban tudjuk orvosolni” - fejtette ki.

Schneider Júlia szerint tévhit az, hogy az idő múltával az agyban nem termelődnek új sejtek. Amióta tudjuk azt, hogy akár 80 éves korban is termelődnek, s az idegrendszer fejleszthető, nincs korlátozva a fejlesztés menete. Ha azonban a gyermek problémáját csak később veszik észre, akkor már az a lexikális anyag, amelyet az előző években nem volt képes értelmezni és elsajátítani, csak úgy pótolható be, ha azt valaki még egyszer átveszi vele. Ezért is fontos mielőbb lépni az érdekében” - mondta el végül a győri szakorvos.