2021. április 4., 09:59

Nagymamáink öröksége

A magyarországi Barkó Kézműves Egyesület a felvidéki barkó kézműves hagyományok gyűjtése, a feldolgozott, újragondolt ruhák, portékák bemutatása, illetve a pedagógusok képzése mellett tavaly tovább bővítette az együttműködést a Felvidékkel.

Benko Pál munkája

Egy hímzőtanfolyamot követően a gömörsídi Benkoné Horkay Tünde és a Motolla Kézműves Baráti Kör együttműködésével megalakult a felvidéki népi hímzőkör, amely elvállalta a már felgyűjtött felvidéki barkó hímzések feldolgozását. Így a régi hímzések a mindennapi élet használati tárgyain köszönnek vissza.

Gömörsíden járunk Benkoné Horkay Tünde otthonában, aki a hímzőkör tagjaival épp online egyeztetést tart.

– Most min dolgozol? – kérdi Tünde az ajnácskői Agócs Annát, aki a vonal másik végén van.

– Egy övet készítek keresztszemes mintával, fehér alapon fekete fonallal – érkezik a válasz.

illatzsák
Illatzsák Gyetvai Zsuzsannától

A jelenlegi járványügyi helyzet miatt a felvidéki népi hímzőkör tagjai elektronikusan tartják a kapcsolatot, így osztják meg egymással a tapasztalataikat és mutatják be az elkészült alkotásokat.

A hímzőkör célja, hogy a régi, már-már elfelejtett technikákat életben tartsa és népszerűsítse.

A másik nagy hozadéka ennek, hogy mindenki megkereste a saját hozományában, a kelengyéi között azokat a nagymamák, dédmamák, ükmamák és keresztmamák által készített textíliákat (terítőket, kalácskendőket, esetleg párnákat vagy surcokat), amelyeken az itteni, a mi vidékünkre jellemző minták szerepelnek, árulja el Benko Tünde, a kezdeményezés irányítója, aki nemcsak a kézművesség területén járatos, hanem igazi húzóember.

A csoport tagjai a népi hímzésen belül a keresztszemes mintákkal foglalkoznak. Kezdetben a barkó motívumokat hímezték, majd fokozatosan a környékbeli palóc minták felé fordultak.

benko tunde
Benko Tünde munkája

– Örömmel tölt el, mennyi szépség rejlik körülöttünk, és felemelő érzés egy ilyen kis közösség tagjának lenni. Ha többen vagyunk, véleményt, mintákat tudunk cserélni. A keresztszemes hímzés technikáját a nagymamámtól és az anyukámtól már gyerekkoromban elsajátítottam, és jelenleg hivatásszerűen is hímzek – mondja Agócs Anna.

A kör tagjainak többsége azonban a szabadidejét fordítja a hímzésre. A legtöbben használati tárgyakat díszítenek, hogy a régi minták tovább élhessenek a mindennapokban. Mivel a fiatalok körében is szeretnék népszerűsíteni a népi hagyományt, a csoport pedagógus tagjai a diákokkal is megismertetik dédanyáik tudását. A hímzéssel, mint mondják, nemcsak a kézügyességet, a türelmet és a kitartást, a szépérzéket fejlesztik, hanem a közösségük, régiójuk iránti tiszteletet és szeretetet is erősíthetik.

Füleksávolyban a helyi tájmúzeumban összegyűjtött szőtteseket már Tőre Éva mutatja. Ő is az édesanyja örökségéből merít ihletet. Az egykor háziszőttesekre hímzett minták párnahuzatokon, bagettzsákokon köszönnek vissza.

szemüvegtok
Szemüvegtok Gyetvai Zsuzsannától

– Amikor édesanyám úgy gondolta, hogy elérkezett az ideje, tehát egészen kislány koromban, kezembe adta a tűt. Eleinte csak ilyen egyszerű mintákkal próbálkoztam, aztán fokozatosan, ahogyan belejöttem, már bonyolultabb mintákat is hímeztem. Nagyon megkedveltem a keresztszemes hímzést – mondja Éva, aki a legkedveltebb mintáit is megmutatja.

– Régen az asszonyok leggyakrabban virágmintákat hímeztek, de népszerű volt a gyümölcs- és a madármotívum is. A barkók és a palócok főleg a zöld, a bordó és a kék színt használták.

A losonci Szabó Klára szintén a családi hagyatékot kutatta fel. Azt mondja, a hímzés során a gyerekkora is megelevenedik.

– Mikor hímzek, nosztalgikus hangulatba kerülök. Érzem azt az illatot, azt a hangulatot, amikor a konyhában ültünk a nagyszüleimnél. Bevillan az akkori barátok, ismerősök arca, a gyerekkor, a játék öröme. Pedig csak hímzel, figyeled azt a kis mintát, de az agyadban mégis minden összejön – mondja Klára.

– Én főleg gesztetei mintákat gyűjtöttem. Ennek a nagyobb részét, legalább a kilencven százalékát a nagymamám hímezte ki. Van benne, amit örökölt, persze csak kevés, mert szegény volt a család, tehát nem igazán volt sok öröklendő dolog, de azért a kelengyét mindenkinek magának kellett elkészítenie. A maradék tíz százalékot pedig egy közeli ismerős néninek a családjától kaptam – teszi hozzá.

szabó klára
Szabó Klára munkája
A felvidéki népi hímzőkörnek jelenleg 15 aktív tagja van, de maga a csoport 70 tagot számlál. A hagyományőrző hölgyek nem titkolt célja, hogy az összegyűjtött textíliák csodás mintavilága megjelenjen egy kiadványban. Most készült alkotásaikat pedig egy kiállításon szeretnék bemutatni.

– Szeretnénk megőrizni és tovább gyarapítani az elődeink örökségét, egyrészt a háziszőttesek és a minták felgyűjtésével és terjesztésével, másrészt a hímzés fajtáinak és technikáinak a megismertetésével, megtanításával és újragondolásával. Az elmaradt közösségi rendezvények hiányában a csoport közösségi oldalán osztjuk meg a mintákat, az elkészült tárgyakat. Így szeretnénk inspirálni, hímzésre ösztönözni a fiatalokat és a felnőtteket egyaránt – mondja zárszóként Gyetvai Zsuzsanna.

A hölgyek abban bíznak, hogy ha a mai kor tárgyain megelevenedik a hagyományos hímzés, az elődök hagyatéka még sokáig fennmaradhat.   

A szerző fotóival.

Megjelent a Magyar7 2021/13. számában.

Megosztás
Címkék