2019. július 21., 14:00

Nagykorúvá vált a Tárkányok találkozója

A múlt hét végén immár tizennyolcadik alkalommal találkoztak egymással a magyarországi, illetve az anyaországon kívüli Tárkányok. Ezúttal a felvidéki Kistárkány volt a vendéglátó.

Tárkány
Médialapozó

Mint annyi más jó ötletet, ezt is a véletlen hívta életre. Az ezredfordulón a Nagytárkányban működő Nagycsaládosok Társulása Felsőtárkányban járt. Ott merült fel az ötlet, hogy a két Tárkány felvehetné egymással a kapcsolatot. Kopasz József nagytárkányi polgármester az önkormányzat elé terjesztette a javaslatot, amely azt jóváhagyta. Ezt követően ellátogattak Felsőtárkányba, ahol késznek bizonyultak a kapcsolatteremtésre, sőt a közeli Mezőtárkány bevonását is felajánlották. Hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez a partiumi Köröstárkány, majd a Komárom-Esztergom megyei Tárkány, végül 2002-ben Kistárkány is felzárkózott, ahol az idei találkozót tartották. 

A kezdeményezés legfontosabb hozadéka, hogy a találkozókon nemcsak a faluvezetők vesznek részt, hanem az egyes települések polgárai is, szám szerint minden helységből negyvenen.

Az idén a találkozó hivatalos része a helyi futballpályán felállított színpadon zajlott, ahol minden vendéget a vendéglátó község polgármestere, Bálint Csilla köszöntött, aki első alkalommal töltötte be a háziasszony szerepét. Felsőtárkány polgármestere, Juhász Attila Simon települése üdvözletét tolmácsolva elmondta, bárhol is találkozzanak, mindenhová haza mennek. Kifejezte azt a meggyőződését is, hogy még sok közös év áll előttük, hiszen ezt a kezdeményezést a településvezetők és a lakosok egyaránt a magukénak érzik. Hasonlóan vélekedett Köröstárkány alpolgármestere is, aki elmondta, hálás a sorsnak, hogy eddig valamennyi találkozón részt vehetett. Mezőtárkány polgármestere, Tóthné Nagy Anita szerint eddig valamennyi találkozónak más volt az üzenete, egyben azonban valamennyi megegyezett: az egymás iránti szeretet tartja össze őket.

Tárkány polgármestere, Mészáros Tamásné a nemzeti összetartozás ünnepeként értékelte ezeket az együtt töltött napokat. Egy nemzetet nem a területe, hanem a szellemisége tesz naggyá, fejtette ki. Fontos, hogy megtanítsuk a gyermekeinknek az elszakított megyék nevét, azt, hogy hol keressék a térképen Zoboralját, vagy a Muravidéket, mert a következő generáció csak így értheti meg, mit jelent magyarnak lenni.

Végül a nagytárkányi Kopasz József kijelentette, büszke arra, hogy bár a Keszik, a Darócok, a Szentlászlók vagy a Kövesdek is megtartják a hasonló találkozóikat, ilyen hosszú múlttal talán egyik testvértalálkozó sem rendelkezik. Megköszönte ezt mindazoknak, akik elkezdték a nagyszabású találkozók szervezését, de, mint mondta, köszönet illeti azokat az új vezetőket is, akik átvették a helyüket, és akik a Tárkányok közös jövőjét biztosíthatják.

Az ünnepi megnyitón felszólalt Furik Csaba is, aki arra emlékeztetett, hogy II. Rákóczi Ferenc szülőföldjén vagyunk, az Istennel a hazáért és a szabadságért gondolat pedig talán sohasem volt aktuálisabb, mint napjainkban. A falu szülötte, Végsőné Fazekas Aranka, a Magyarok Világszövetsége Zempléni Tagozatának elnöke is örömmel fogadta a meghívást, hiszen míg a falu gyermekéveinek boldog szigete volt, addig a mostani két napot a lélek, a kitárulkozás, a feltöltődés ünnepének nevezte. Ezt követően Tárkány polgármestere átadta a vendéglátónak azt a vándorzászlót, amelyet egy éven át Kistárkány őriz majd  a következő találkozóig.

Az 1600 lélekszámú Mezőtárkány életében minden 6. évben ez a találkozó jelenti a legnagyobb eseményt. A községet vendégszerető emberek lakják, akik barátilag is kötődnek egymás településeinek lakóihoz.

Tárkányt 1500-an lakják, és a mezőgazdaság nyújt számukra elsősorban megélhetést. Sajnos, a fiatalok egy része itt is elhagyja a szülőfaluját. A 2000 lelket számláló Köröstárkányt, amely Nagyváradtól 60 kilométernyire fekszik,  1200 magyar ember lakja. Békességben élnek a románokkal. Amíg a magyarok jellemzően zöldségtermesztéssel foglalkoznak, addig a románok állattenyésztők. A falut nem szívesen hagyják el az emberek, ha mégis elmennek, akkor sem véglegesen.

A felvidéki Nagytárkány Kistárkány közvetlen szomszédja. Az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül, iskoláját takarosan felújították, van óvodája is, és többek közt a Libagaliba fesztiválnak ad otthont.

Kistárkánynak sem lehet oka panaszra, négy vendégházat is találunk a településen. Megújult a kultúrházuk, az óvodájuk, méltán büszkék a szilvanapi rendezvényükre.

Legmódosabb valamennyi közül Felsőtárkány, az Eger közelében fekvő 3590 lakosú település, amelyet különösen szép természeti környezet vesz körül. A turistaforgalomnak is köszönhetően nagyobb bevételre tesznek szert, mint amennyi állami támogatást kapnak.

A következő találkozót Felsőtárkány rendezi. Mivel az első körben valamennyi község a saját hagyományait igyekezett bemutatni, a másodikban a sport játszotta a főszerepet, a harmadik kör a megkötött barátságok ápolását helyezte előtérbe, megkérdeztük Felsőtárkány polgármesterét, milyen újdonsággal, ötlettel állnak elő a negyedik körben.

Juhász Attila Simon nem érkezett üres kézzel, hiszen szeretné a jövőben ezeket a találkozókat a gyerekekre is kiterjeszteni, kihasználva a határon átnyúló együttműködésekre szóló pályázatokat. Jó lenne, ha a gyerekek egy hetet egy helyismereti táborban tölthetnének, mondja, hogy valóban megismerjék az adott település hagyományait. A hétvégére érkező felnőttek pedig megtapasztalhatják, mit tanultak a hét folyamán a gyerekek. A gasztronómia témáját ugyancsak ajánlani szeretné a következő találkozók programjába.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/29. számában.

Tárkány
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék