Muzsla orvosai: Wertner Mór és Buga László
Tegnap délután Kiss László orvostörténész tartott előadást a muzslai könyvtárban a község két nagyhírű orvosáról. Meglepően sokan voltak kíváncsiak az előadásra, ami nem is csoda, hiszen Buga doktort sokan személyesen ismerték.
Mivel Muzsla régebben járási központ is volt, nem meglepő, hogy itt tevékenykedett járási tiszti orvosként Wertner Mór 1874-től 1885-ig. A történész kifejtette, Wertner több közegészségüggyel összefüggő dolgozatot publikált, később a származástan felé fordult, többek között az Árpád-házi királyok családfáját kutatta. Mivel ismerte a középkori latin nyelvet, könnyebben kutakodott a régi iratokban.
Ő vitte be a köztudatba azt a nézetet, hogy „az egyes családok sorsa tükrözi a nemzet sorsát is”. Sírját sokáig nem találták, de Kiss László addig kutatott, míg egy kupacban meglelte sírkövét a párkányi zsidó temetőben.
Az idősebbek leginkább a Kossuth Rádió adásaiból ismerik Buga doktort, mint népszerű közgyógyászt. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy Bukovszky László néven született 1906. február 7-én Ebeden, a kántortanító fiaként. Talán, amikor versírással kezdett foglalkozni, akkor vehette fel a Buga doktor írói álnevet. Kiss László elmondta, a doktor rengeteget tett az ismeretterjesztő munka érdekében. Megjelentette egészségvédő írásait, előadó körutakat szervezett, ahol könnyen érthető, népszerű formában mondta el jó tanácsait, ízes nyelvjárásban.
Emberséges, szellemes stílusa sokakat megragadott és rendkívüli szeretettel vették körül páciensei, hallgatói és ismerői egyaránt.
Tudta, a legnagyobb hatásuk a történeteknek vannak, amikor valaki ráismer férjére, feleségére, anyósára, szomszédjára és tanul az elhangzottakból. Rövid életfilozófiáját szülőfaluja Ebed emléktáblán olvashatjuk: „Az egészség nevében őrzöm az egészséget, vagy az egészség maradékát, sőt, még a roncsát is.”
Buga László 1938-ban került szülőfaluja tőszomszédságába Muzslára körorvosnak, ott volt a világháború ideje alatt is. A muzslaiak máig emlegetik a közvetlen, szabad szájú Buga doktorhoz fűződő emlékeiket.
Az előadás résztvevőit faggattam emlékeikről.
Szabó László, Muzsla: „Apukám szívbéli barátja volt. Őt és a fatert is elvitték az oroszok, együtt szoktak beszélgetni ezekről az időkről. Régi paraszti beszéde, kiejtése jellegzetes volt, én csak Laci bácsinak hívtam. Szokott hozzánk jönni ebédre. Mikor nagymama megkérdezte tőle, mit kívánna, így felelt: „Tudhatnád Mári, túrós csuszát töpörtyűvel” Örömmel hallgattuk őt később a rádióban is. Bár a dohányzás ellen érvelt, maga erős pipás volt, még a rendelőjében is pipagyűjtemény volt látható.”
Strbík Mária, Muzsla: „Ötéves lehettem, amikor megismertem. Járt a nagyszüleimhez, akikkel baráti kapcsolatot ápolt, és mi ott nevelkedtünk. Ekkor mondta „Nem jól néz ki ez a jány, vérszegény.” Adott is azon nyomban egy csokiszínű tablettát vashiányra. Nagymamám még mesélte róla, hogy a háború alatt megműtött egy sebesült orosz katonát a konyhaasztalon. Sürgősen le kellett vágni a lábát, fájdalomcsillapításként pálinkával itatták és még a nagymama is asszisztált neki.”
Kovács Olga, Ebed: „Engem ő segített a világra, mert amikor Muzslán volt körorvos, Ebedet is ellátta. A szülei nem messze laktak tőlünk és amikor meghaltak, itt lettek eltemetve, ezért Buga doktor sokszor eljött a sírjukhoz. Egy ilyen alkalommal kérdezte édesanyámat, „Ez az a jány, aki olyan nehezen jött a világra? Ahogy elnézem, érdemes volt életre segíteni” – mondta mosolyogva.”
Kovács Imre, Muzsla: „Apám nagybetegen tért haza a fogságból. A doktor járt hozzánk és amikor kicsit rendbe jött dolgozni kezdett, de injekciókra még járnia kellett. Hordta a trágyát tavasszal, így nem sok ideje volt a rendelőben várakozni. „Ferkó, megoldjuk” – mondta Buga doktor apámnak. „Mikor üresen mész, állj meg itt az ablak alatt és zörögj be!” Így esett, hogy a kocsideszkára felállt apámnak Buga doktor az emeleti ablakon kihajolva adta be az injekciót.”
