Megszűnik a magyar iskola Jánosiban
A tanulók számának tartós csökkenése miatt augusztus végén bezár a Jánosiban működő magyar tanítási nyelvű alapiskola. A község képviselő-testülete szerint a jelenlegi gyermeklétszám mellett az intézmény fenntartása csak jelentős önkormányzati támogatással lenne lehetséges. A döntés egy több évtizede működő helyi intézmény végét jelenti.
A Rimaszombathoz közeli Jánosiban működő magyar tanítási nyelvű alapiskola 2026. augusztus 31-én fejezi be működését. A megszüntetésről a község képviselő-testülete döntött, amely egyúttal jóváhagyta az iskola oktatási intézmények hálózatából való törlésére vonatkozó javaslat benyújtását is. A hat jelen lévő képviselő közül öten támogatták az iskola megszüntetését.
Az iskola megszüntetésének közvetlen oka a tanulók számának hosszú ideje tartó csökkenése. A megszüntetésre vonatkozó javaslatot Tóth Mónika igazgatónő és az iskolatanács terjesztette elő. Az elmúlt tanévben 17 gyermek járt az iskolába, egy évvel korábban még 20 tanulója volt az intézménynek. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy időközben öt tanuló elköltözött, hét gyermek pedig felsőbb évfolyamba távozott. A következő tanévre az első osztályba mindössze három gyermeket írattak volna be. Mindez azt jelentette, hogy szeptemberben már tíz fő alá csökkent volna az iskola teljes tanulói létszáma.
Az iskolatanács három lehetőséget vázolt fel: a hiányzó, évente mintegy 20–30 ezer euróra becsült összeg biztosítását a községi költségvetésből, vagy az iskola úgynevezett „nullás állapotban” való fenntartását, illetve az intézmény megszüntetését.
A község polgármestere, Roman Uhrin szerint a fenntarthatóság kérdését tovább nehezíti, hogy az önkormányzat még nem ismeri pontosan a következő tanévre vonatkozó állami normatív támogatás összegét. Az előzetes számítások alapján a tíz tanuló mellett a működéshez szükséges hiányzó forrást az önkormányzatnak saját költségvetéséből kellett volna előteremtenie. A polgármester az ülésen arra is rámutatott, hogy az oktatás finanszírozásának előkészített változásai várhatóan a nagyobb iskolákat részesítik előnyben, ami tovább nehezítheti a kis létszámú intézmények helyzetét.
A polgármester szerint sem a helyzet, sem a döntés nem volt könnyű. A testületi ülésen ugyanakkor többen úgy vélték, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt nincs reális perspektívája az intézmény további működésének.
A jánosi iskola évtizedeken keresztül a község életének szerves része volt amellett, hogy a helyi gyermekek lakóhelyükön tanulhattak.
Szerinte a gyermekek számára jobb lenne, ha továbbra is helyben járhatnának iskolába, a kevés tanuló miatt azonban erre már nincs lehetőség. A jánosi szülők számára a rimaszombati vagy a feledi alapiskola jelenthet alternatívát.
A jánosi iskola története egy szélesebb, dél-szlovákiai problémára is rámutat: mi történik azokkal a kis létszámú iskolákkal, amelyeknek a fennmaradását egyszerre nehezíti a csökkenő gyermeklétszám és a szigorodó finanszírozás?
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke szerint a kérdés az egész magyar oktatási közösséget érinti. Úgy látja, az ország oktatási reformjának részeként készülő változások a kisiskolák számára különösen komoly kihívást jelenthetnek.
A tervezett szabályozás az alsó tagozaton 15, a felső tagozaton 18 fős minimális osztálylétszámot írna elő, a teljes szervezettségű iskolák működéséhez pedig 147 tanulót határozna meg. Az SZMPSZ ezzel szemben 12 fős minimumot javasol mindkét tagozaton, a teljes szervezettségű iskolák esetében pedig 108 fős határt tart reálisnak. Fekete Irén szerint a dél-szlovákiai régió sajátos demográfiai helyzete és alacsonyabb népsűrűsége miatt ezek a szigorúbb határok különösen hátrányosak lehetnek. Szerinte a megfelelően kialakított összevont osztályok mellett 12 tanulóval is biztosítható a minőségi oktatás.
– A megmaradásunkról van szó – fogalmazott nemrégiben hetilapunknak Fekete Irén, hangsúlyozva, hogy miközben az oktatási rendszerben szükség van bizonyos optimalizációra és pénzügyi konszolidációra, nem mindegy, milyen feltételek alapján döntenek egy-egy iskola működőképességéről és jövőjéről.
