Megélhetésükhöz munkára lenne szüksége
Augusztus hatodikán volt két éve, hogy halálos baleset történt Királyhelmecen, amelyben egy 35 éves háromgyerekes édesanya, Tóth Klaudia életét vesztette. A járdán beszélgetett egy ismerősével, amikor a körforgalom irányából nagy sebességgel érkező személyautó előbb kidöntött egy jelzőtáblát, majd mindkét nőt elgázolta, végül két parkoló személyautóba rohant.
Amíg Klaudia azonnal meghalt, addig beszélgetőtársa maradandó sérüléseket szenvedett, három hónapi kórházi kezelés után ma is csak bottal képes járni. A sofőrről azonnal kiderült, hogy részegen vezetett, vérében 1,67 ezrelék alkoholt találtak. A balesetnek tanúi is voltak, egyrészt az utána szabályosan közlekedő autó sofőrje, másrészt az utcán tartózkodó emberek. A történtekről valakinek sikerült felvételeket is készítenie - mesélte az áldozat édesanyja, aki azóta is feszült, ideges, ha a balesetről beszél. Ő fordult lapunkhoz is, hogy elmesélje mi bántja, miért képtelen megnyugodni.
Az elkövetőt azonnal letartóztatták, az első tárgyalásra Terebesen 2017. február 16-án került sor, ahol a halálos gázolás elkövetője azt a kijelentést tette: nyolc hónapot ült ártatlanul - kezdi mondandóját az elhunyt édesanyja, Molnár Margit. Amikor a bíró megkérdezte: kért-e már az áldozat családjától bocsánatot, felállt és a vőmnek annyit mondott: bocsánat. Bennünket már nem tartott méltónak a bocsánatkérésre. Itthon többen is arra figyelmeztettek bennünket, amiről a per során egyáltalán nem esett szó, az elkövető itthon van, házi őrizetbe helyezték. A család tagjai is látták őt a város több pontján. A következő tárgyaláson sem derült ki, miért lehet az illető szabadlábon. Az első perctől ösztönösen azt éreztem, hogy a tettes tudatosan húzza az időt.
A tárgyalásokra kétszer nem jött el. Végül múlt év július 27-én azzal zárták le az ügyet, hogy az elkövető 7 év letöltendő börtönbüntetést kapott azzal a kitétellel: ha 4 éven át jól viselkedik, 3 évet elengednek büntetéséből. A határozat azonban nem lett jogerős, mert a gázoló és ügyvédje fellebbeztek. Mindeközben a tettes a következő hónapokat is családja körében töltötte.
A folytatásra már Kassán, a kerületi bíróságon került volna sor idén január 31-én, ahol az alperes ismételten nem jelent meg. Majd februárban azzal bújt ki a megjelenés kötelezettsége alól, hogy orvosi utasításra nem utazhat. Ráadásul áprilisban sem jelent meg a tárgyaláson, azt üzente, nélküle zárják le az ügyet. A jogerős döntés: 6 és fél év letöltendő büntetés lett feltételek nélkül, tehát a kerületi bíróság súlyosbította büntetését. Soha sem volt dolgom a bírósággal, nem gondoltam volna, hogy nyugdíjasként tárgyalásokra kell majd járnom!
Milyen körülmények között él most az áldozat családja - kérdezem Klaudia édesanyját, aki azóta is támogatja félárván maradt három unokáját illetve a vejét.
Mindenekelőtt mindenkinek szeretném utólag is megköszönni azt a sok segítséget, amelyet a bajba jutott családnak nyújtottak - majd elém rak egy füzetet, amelyben pontosan feljegyezte: mikor, kitől, mit kaptak a félárván maradtak. Tudni kell róluk, hogy nagyon szerény körülmények között éltek, egy családi házban többen, csak az elmúlt években sikerült kölcsönből kifizetni őket, így maradhattak ők négyen a házban. Mivel a vőmnek akkor sem volt munkája, a férjem nevére vették ki a kölcsönt, azóta ő fizeti. Amikor a baleset történt, a lányomnak épp lejárt a munkaszerződése, a férjét viszont akkor vette alkalmazásba a város. Sajnos, a gyerekek édesapja 2017. október 1. óta ismételten munkanélküli lett, a gyerekekre és a felesége után havi 300 eurót kap, amelyből a lakásra 270 eurót kell kifizetnie.
Gyakorlatilag 30 euró marad egy hónapra négyüknek. Ebből nem lehet se megélni, sem kölcsönt kifizetni! Én már nyugdíjas vagyok, nem tudom őket a nyugdíjból eltartani. Szeretném, ha unokáim apjának valaki munkát ajánlana, mert ez a helyzetet már tarthatatlan. A leány unokám 17 éves,a fiúk közül Filip 14, Márió 8 éves. Gyakorlatilag mindhárman pubertások, jó az étvágyuk, gyorsan nőnek, ehhez pénz kell. Amikor a baleset megtörtént, a képviselők egy havi tiszteletdíjukat nekik ajándékozták, de a megélhetéshez az apjuknak nem egyszeri adományra, hanem állandó munkára lenne szüksége, hogy biztos lenne a megélhetésük. A Votum Kárpótlási Központ munkatársa jelentkezett nálunk Nagymihályból, elvitte a papírjainkat, azután egyszerűen felszívódott. Utólag felbontottuk vele a szerződést. Most azt várjuk, hogy az Allianz és a Votum megegyezzenek egymással, és behajtják a kárpótlás összegét, mert ha a Votum ügyvédjéhez kell fordulnunk, a kárpótlás 20 százalékát tiszteletdíjul neki kell befizetnünk. Közben megy az idő, és erre mindössze 3 év áll rendelkezésre.
