Még mindig a magyar vezetéknevek járnak az élen az egyre inkább elszlovákosodott Vágsellyén

A Vágsellyei Városi Hivatal dolgozója, Iveta Nikodémová felmérése szerint a járási városban 163 férfi, valamint 160 nő rendelkezik a magyar származásra utaló Tóth vezetéknévvel, a Horváth nevet 120 férfi és 111 nő viseli.

A hölgyek esetében a negyedik leggyakoribb név a Szabó (93), de jelentősen dominálnak a Varga, a Takács, a Nagy, a Papp, a Molnár és a Mészáros vezetéknevek is. A szlovák Kováč vezetéknevet 99 nő esetében jegyezték fel.

A férfiaknál az ötödik helyen szerepel a Nagy vezetéknév, ezt a Molnár, a Takács, a Szabó és a Mészáros nevek követik. Gál vezetéknevet csak 34 esetben jegyeztek fel, ezzel a huszadik helyen végeztek a Gálok. A harmadik helyen a hölgyekhez hasonlóan, az urak esetében is a Kováč vezetéknév végzett.

A statisztika azért érdekes, mert Vágsellye városára az utóbbi években jelentős szlovákosodás jellemző, az utcán, boltokban, hivatalokban és közterületeken jóval ritkább a magyar szó, mint a várostól alig tíz kilométerre fekvő Galántán.

Vágsellye városa érezhetően Nyitra megye trendjeit követi, míg a környező falvak: Deáki, Pered, Zsigárd még őrzik magyar gyökereiket. A városban a magyar kultúra ápolásának és védelmének érdekében működő Csemadok alapszervezet 1956 óta áll fenn. A szervezet működteti a Feketeházy János nevét viselő Magyar Házat is, amely rendezvényeivel és szolgáltatásaival próbálja erősíteni a magyar közösség megmaradását Vágsellyén és környékén.