Mátyusföld lesz a szemétégetés központja?

2021. június 27., 12:35
Somogyi Szilárd

Pár év leforgása alatt annak lehetünk tanúi, hogy a dél-szlovákiai, jórészt magyarok lakta Mátyusföld egy külön iparág, a hulladékfeldolgozás, azon belül is a szemétégetés egyik központjává válhat az országban.

szemétégető
Fotó: Miroslav Bicek
Az új hulladékégető látványterve. A levegő is rendben lesz körülötte?

A már meglevő, a vágsellyei Duslo területén működő égető mellett szó van a Sókszelőce kataszterében megépítendő plazmaíves égetőről és egy ugyancsak Vágsellyére tervezett, az engedélyeztetés folyamatában levő hulladékégetőről. Ez utóbbiról gyűjtöttük össze a leglényegesebb adatokat.

Mint említettük, ez a beruházás jelenleg az engedélyeztetés folyamatában van, pontosabban a környezetvédelmi minisztérium illetékeseinél, akik a várható környezeti hatásokat tanulmányozzák, és ennek alapján döntik el, hogy engedélyezhető-e a megvalósítása.

Ahogy azt Jozef Belický, Vágsellye polgármestere lapunknak elmondta, ha a minisztérium zöld utat ad a projektnek, azt követően kerül csak a városi önkormányzat elé, hogy az építkezési engedélyt kiadják.

belicky
Fotó: Somogyi Szilárd
Jozef Belický polgármester: Szinte nincs építkezés petíció nélkül

Ekkor már nem lesz nagy mozgástere a városnak, hiszen ha a környezetvédelem rábólint, az önkormányzatnak nem marad más lehetősége, mint kiadni az építkezési engedélyt.

Ide hozzák az ország szemetét?

A városban ugyanis petíciót szerveznek a létesítmény ellen, amelyben helyi aktivisták hét pontban foglalták össze a hulladékégető elleni kifogásaikat. Ezek lényege, hogy az égető kapacitása sokkal nagyobb hulladékmennyiségre van tervezve, mint amennyit a város és környéke kitermel, ezért várható, hogy távolról is ide fogják szállítani a hulladékot. Ez többszörösére növelné a helyi utak terhelését, és a megnövekedett forgalommal további környezeti ártalmak is jelentkeznének zaj, por, vibráció stb. formájában.

A petíció megfogalmazói szerint ennél is aggasztóbb lehet a túldimenzionált égető által kibocsátott káros anyagok mennyisége.

A jelenlegi, már meglevő égető az évi 10 ezer tonna felhasznált hulladék mellett 1100 tonna káros anyagot termel, azaz a feldolgozott mennyiség mintegy 10%-át, áll a petícióban. Az új égető kapacitása viszont a mostaninak a tizenháromszorosa, 130 ezer tonna hulladék lesz. Ennél a mennyiségnél nagyságrendileg több káros anyag kerülne kibocsátásra, fogalmazzák meg aggályaikat a petícióban, amelyet írásunk megjelenésekor már mintegy 2 500 sellyei és környéki lakos írt alá. (A város lakossága megközelítőleg 22 ezer fő.)

Aki tiltakozik, az a múlt öröksége

Természetesen más véleményen van a hulladékfeldolgozó gazdája, az ewia részvénytársaság, amelynek stratégiai igazgatója, Miroslav Bicek lapunknak elmondta, a múlt öröksége, hogy az emberek minden hulladékfeldolgozással kapcsolatos kérdéshez eleve elutasítóan viszonyulnak.

Érti ezt a magatartást, hiszen főleg a múlt rendszerben a szemét és a hulladék fogalma automatikusan a környezetszennyezést is jelentette. Bicek szerint Vágsellyén olyan hulladékfeldolgozót akarnak létrehozni, amelyhez hasonló Bécsben is működik, a polgárok és az önkormányzat legnagyobb megelégedésére.

Kérdésünkre, hogy valóban távolabbi vidékekről is Sellyére szeretnék-e szállítani a feldolgozandó hulladékot, igennel válaszolt, hozzátette ugyanakkor, hogy számításaik szerint ez csak napi 120 teherautóval növelné meg a város forgalmát. Szerinte a mérések szerint a járási székhely fő útvonalán jelenleg naponta mintegy 28 ezer jármű halad át. A megnövekedett környezeti szennyezéssel kapcsolatban elmondta, hogy a mostanáig elfogadott szemétlerakatoknál jóval kevesebb toxikus gázt bocsát ki az általuk felépítendő szemétfeldolgozó.

Hogyan lettünk aktivisták?

Természetesen érthető, hogy a befektető a saját szempontjai alapján közelíti meg a vitás kérdéseket. Az azonban meglepő volt, hogy

amint megemlítettük, hogy a cikkünkben a hulladékégető elleni petíciót is említeni fogjuk, a velünk elsőként kapcsolatban álló igazgató, Michal Smolák azonnal hangnemet váltott. Kinevezett bennünket az aktivisták által felbujtott újságíróknak, magukat az aktivistákat hozzá nem értő, csak egyes részletekkel foglalkozó bajkeverőknek nevezte.

S ezt követően elzárkózott a személyes találkozótól. Később mégis ígéretet tett az interjúra, majd mégsem jelentkezett. Ezek után vette át a kapcsolattartást Miroslav Bicek stratégiai igazgató. Bízzunk benne, hogy ha meg is épülne a szemétégető, nem a Smolákhoz hasonló kiszámíthatatlan egyének keze nyugszik majd a legfontosabb irányítógombokon!

Mit szólnak ehhez a politikusaink?

Mivel a Vágsellyei járásban jelentős a magyarság aránya, kikértük a magyarság érdekeit képviselő pártok véleményét is, milyen az ő álláspontjuk az üggyel kapcsolatban? Az MKP és a Most–Híd párt, még ha egymástól eltérő választ is adott kérdésünkre, foglalkozott a témával, az Összefogás mozgalom nem adott választ a kérdésünkre.

baranyay
Fotó: Archívum
Baranyay Zsolt: Az MKP határozottan ellenzi a megépítést

A Magyar Közösség Pártja nevében Baranyay Zsolt vágsellyei járási elnök fogalmazta meg a párt egyértelműen elutasító álláspontját,

amelyet elsősorban a kibocsátott káros anyagok eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyobb mennyiségével, a távolról ideszállított pluszhulladék jelentette közlekedési terheléssel és a problémák fokozódásával magyarázott. Baranyay elmondta, hogy a sellyei Duslo területén már működik hulladékégető, amelynek a kapacitása kielégíti a környék hulladéktermelését.

A Most–Híd párt nevében az egykori környezetvédelmi miniszter, Sólymos László pártelnök küldött választ. Ennek lényege, hogy a szeméttel kezdeni kell valamit, ezt valamennyien tudjuk. Azt is tudjuk, folytatja Sólymos, hogy valahol fel kell dolgozni, hogy kellenek a szemétfeldolgozók, de fontos, hogy a 21. században környezetbarát feldolgozók létesüljenek. Azt is érti, hogy mindenki azt szeretné, ha ez az ő lakóhelyétől minél távolabb valósulna meg. Vágsellyén is aggódnak az emberek.

Az ő aggályaikat és a kétezerötszáz tiltakozó aláírást figyelembe kell vennie a város vezetésének, hiszen a döntést nekik kell meghozniuk.

Propaganda a petíció ellen

A petíciót emlegetve Jozef Belický polgármester szerint ma már szinte nem létezik olyan építkezés, amihez ne társulna valamilyen petíció. Tudomása szerint egy ellenpetíció is létezik, amelyben a hulladékégető építését támogatják. Kérésünkre el is mondta, ki ennek a felelőse. Amikor az illetővel felvettük a kapcsolatot, meglepetésünkre nem akart kötélnek állni, hogy a petícióról bővebben nyilatkozzon, mondván, aki támogatja a hulladékégető tervét, az magára vonja az információkkal nem rendelkező polgárok haragját.

Beszélgetőpartnerünk a neve elhallgatását kérte tőlünk, viszont nagyon felkészültnek tűnt, amikor a hulladékfeldolgozó előnyeit vázolta.

Később kiderült, hogy a befektető ewia részvénytársasággal közvetlen kapcsolatban álló személyről van szó. Az ellenpetíció létezését a nekünk nyilatkozó Miroslav Bicek stratégiai igazgató is megerősítette, sőt elismerte, hogy azt a cégük az ismeretterjesztés alternatív módjaként kezeli, és az ellenpetíciót maga a cég kezdeményezte.

bicek
Fotó: Somogyi Szilárd
Miroslav Bicek: Olyan hulladékfeldolgozót tervezünk Sellyére, amilyen Bécsben is működik
Miért nem viszik lakatlan területre?

Az ügyben a döntő szót természetesen a környezetvédelmi minisztérium állásfoglalása mondja ki. Erre még az idén, várhatóan az őszi hónapokban kerül sor. Bízunk benne, hogy csak és kizárólag környezetvédelmi elvek érvényesülnek majd a kidolgozásánál. Értjük Sólymos László álláspontját is, amelyben azt a gondolkodást karikírozza ki, hogy a hulladékot valahol fel kell dolgozni, csak ne nálunk legyen az.

Való igaz, hogy a hulladékfeldolgozásnak általában csak az árnyoldalai kerülnek a közvélemény látókörébe, ami nem a lakosság hibája. Fölmerülhet a kérdés, hogy miért nem az ország elhagyatott vagy ritkán lakott vidékére összpontosítják az ilyen beruházásokat.

Mi abban a logika, hogy a legsűrűbben lakott vidékeket kell környezeti ártalmaknak kitenni? Ez lehetne talán a közvélemény legegyszerűbb és leglogikusabb, józan paraszti ésszel megfogalmazott kérdése, melyre lapunkban még visszatérünk.

2021. június 23., 08:33

A határnyitás jegyében – Megjelent a Magyar7 legújabb, 25. száma

Érdekes emberek, fontos témák, sok olvasnivaló a hetilap legújabb számában. Ha még nem előfizetői, a legközelebbi postán is megvásárolhatják.

Megjelent a Magyar7 2021/25. számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!