Mátyás király várait bemutató tárlatnak ad otthont Galánta
Mátyás király várai címmel nyílt kiállítás a Galántai Honismereti Múzeumban. A tárlatnyitó keretén belül kiértékelték az azonos tematikában meghirdetett képzőművészeti versenyt, amelyre több mint kétszáz pályamunka érkezett.
Augusztus 22-én, csütörtökön nyitották meg a Galántai Honismereti Múzeum új időszakos tárlatát Mátyás király várai címmel. A vándorkiállítás a Magyarság Háza partnerségével, a Mátyás király Emlékév támogatásával jött létre a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeuma, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum rendezésében még 2018-ban. A tárlatot először Érsekújvárban láthatta a felvidéki közönség, innen került át Galántára, ahol október tizedikéig tekinthető meg.
A Galántai Honismereti Múzeumban a nyári szabadságok ellenére is sokan voltak kíváncsiak a kétnyelvű tárlatnyitóra, bizonyítva ezzel, hogy Mátyás király személye, hadászati és kulturális téren kifejtett uralkodói tevékenysége mind a magyar, mind a szlovák történelemben és folklórban elismert helyen szerepel.
A kiállítás zenei aláfestését Köböl Csaba biztosította lantjátékával. Szlovák nyelven a Galántai Honismereti Múzeum történésze, Erika Slobodová mutatta be a tárlat koncepcióját.
Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója a kiállítás kurátoraként érdekfeszítő és rugalmas összefoglalót tartott az „igazságos király” építkezéseiről és uralkodói taktikáiról. Mátyás kezdetben katonakirályként indult, neveltetéséből kiindulva nem sokat számított neki a pompa és a gazdag luxus mutogatása. Később hódításaitól eltekintve mégis a művészetek és a reneszánsz szépség fő pártfogójaként tartották őt számon.
Az udvari tudós, Antonio Bonfini írásában is található egy megjegyzés, miszerint Mátyás lelkét felüdítette az állandó építkezés. Buzás Gergely elmondta, Mátyás az építkezéseit is politikai céloknak vetette alá, várai nem az öncélú fényűzés, hanem a királyi hatalom erőfitogtatásának eszközei voltak. Olasz származású felesége, Aragóniai Beatrix hatására Mátyás rájött, hogy ha egy pompázatos királyság képét keltii a külvilág felé, akkor az ellenség megijed majd a gazdag uralkodó még gazdagabb országától.
Mátyás tehát jó taktikus és – mai szóval élve – jó menedzser volt. Legendás várait többnyire nem ő maga építtette, hanem még a korábbi királyok, például Nagy Lajos. Mátyás főként az épületek feldíszítésével foglalkozott, erkélyeket, szökőkutakat, loggiákat építtetett a komor, katonai erőt fitogtató várakhoz. Ezzel olcsóbban érte el célját, mintha teljesen új építkezésekbe kezdett volna, számos kisebb erődítményből lett így palota.
Buzás Gergely az egyes várak vagy kolostorok rövid történetét is felfedte. Elmesélte például, hogy a ma legismertebb királyi lak, Visegrád Mátyás korában csak mellékrezidenciának számított, maga a király sem sokat foglalkozott ezzel a hellyel, mígnem Beatrix hatására reprezentatív célokból Visegrádot is palotává díszítették.
A munka mintegy tíz évig tarthatott. A régi épületeket teljesen felújították, de új szárnyat csak az utcai fronton emeltek. Kicserélték a nyíláskereteket, kandallókat, födémeket, díszkutakat, loggiákat, erkélyeket. Az építkezést a budai udvarbírók irányításával egy helyi késő-gótikus építőműhely végezte, de néhány részfeladatra reneszánsz stílusban dolgozó olasz mesterek kaptak megbízást.
Beatrix kedvenc helye egyébként a még Nagy Lajos által felhúzott Diósgyőr vára volt.
Azt a pénzt, ami további építkezésekre szolgált volna Mátyás királyságában, felemésztette a méltán híres és hírhedt Fekete Sereg. Hasonló összetételű és kapacitású sereget egyik korabeli uralkodó sem tudott finanszírozni. A várak, a kultúra támogatása és a legendás sereg fenntartása is az ország védelmét és biztonságát szolgálta. Jól bizonyítja ezt az is, hogy amint Mátyás utódai szétoszlatták a sereget, lerombolták az ország jó imázsát, azonnal bekövetkezett a romlás, amely elvezetett a mohácsi tragédiáig.
A kiállítás korabeli tárgyakkal, hadieszközökkel, makettekkel és Mátyás-kori várak virtuális rekonstrukcióival idézi meg a XV. század második felének várépítészetét és hadtörténetét. A Visegrádi Királyi Palota Mátyás korában című rekonstrukciós makett például a visegrádi királyi palotát mutatja be 1:60 léptékarányban.
A Mátyás király várai című tárlatot Galántán egy Mátyás király korát megidéző rajzkiállítással is kiegészítették. A múzeum még májusban hirdetett meg rajzversenyt, két kategóriában, diákok számára. Holop Zsóka, a rendezvény háziasszonya elmondta, több mint kétszáz munka érkezett a felhívásra, Pozsonytól egészen Losoncig bekapcsolódtak az iskolák a Mátyás király korát rekonstruáló képzőművészeti versenybe.
A győztes rajzok alkotói és a közönségdíjasok is gazdag ajándékot kaptak. A versenybe beérkezett munkák a múzeumban tekinthetők meg szintén október közepéig.
