2021. február 21., 12:59

Már a kolerajárvány idején is előszeretettel terjesztettek „hoax”-okat az emberek

Az álhírek terén nincs semmi új a Nap alatt. Milyen „hoaxok” terjedtek a kolerajárvány idején a lakosok körében? Milyenek voltak a kolerajárvány elleni intézkedések Pozsonyban? Ki lett díszpolgárrá avatva a járvány visszaszorítása terén nyújtott munkájáért a koronázóvárosban?

Fotó: webumenia

A kolerajárvány 1831-ben tört ki Pozsonyban. A koronavírushoz hasonlóan a kolerajárvány is Ázsiából terjedt át Európába, majd később szinte az egész világot sújtotta. A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség, amely súlyos hasmenéssel és hányással jár, ami gyors kiszáradáshoz vezet.  

A kolera 1831 júniusában robbant ki Magyarország északkeleti részén (a mai Kelet-Szlovákia területén), majd vált elsődleges okává a helyi parasztfelkeléseknek.

Ezért is szokás a felkelést koleralázadásnak nevezni. A szegény és elmaradott, zömmel szlovákok és ruszinok lakta vidékeken nagyon gyorsan terjedt a kolera.

Ugyanakkor nemcsak a betegség terjedt villámgyorsan a helyi lakosság körében, de a mai szóval nevezett hoaxok is, vagyis számos abszurd álhír.

A kolerajárvány idején a helyi parasztok körében egy olyan konspirációs elmélet terjedt el, miszerint a kolerát a kormány és a földesurak terjesztik, akik megmérgezik kútjaikban az ivóvizet.

Mindezt az  idézte elő, hogy a lakosok látták, a kormány különböző egészségügyi intézkedéseket (pl. kútfertőtlenítés, bizmutpor gyógyszerként való felhasználása) végzett a betegség visszaszorításának érdekében, amit azonban teljesen ellenkezőleg kezdtek el magyarázni: az urak nem gyógyítani, hanem megmérgezni akarják őket.

Az első zavargások Budán és Pesten robbantak ki 1831 júliusában, ezeket azonban még aznap sikerült leverni a kormánynak. A hónap végén azonban felkelés tört ki Sáros, Zemplén, Szepes, Gömör és Kis-Hont és Abaúj vármegye szegényparasztsága körében, amikor 45 000 résztvevő egészségügyi biztosokat, vármegyei hivatalnokokat és a földesurakat támadott meg. A lázadás során számos kúriát és kastélyt dúltak fel.
Kolerajárvány Pozsonyban

Időközben Pozsony városában „járványügyi bizottságot” alakítottak, amelynek élén a városbíró ált. A járványügyi helyzetért emellett a „főhigiénikus” is felelt, Endlicher Ignác, Pozsony szabad királyi város tiszti főorvosa személyében.

1831 júliusában a járványügyi bizottság a város minden orvosát (doctor mediciae), szakképzett seborvosát és egészségügyi dolgozóját összehívta, akik mindannyian segítséget ígértek.

pozsony2
Fotó:  webumenia

Mai szemmel nézve egy eléggé problematikus döntést hoztak, éspedig valószínűleg az északkeleti régiókban tapasztalható feszült helyzet miatt úgy döntöttek, hogy a „kolera” szó helyett a „betegség” szót fogják használni a nyilvánosság előtt, és a továbbiakban a pontosabb meghatározás nélküli „betegségről” fogják informálni a lakosságot.  

Emellett azt is eldöntötték, hogy korlátozzák a lakosság mozgását, például ha valaki Pozsonyba szeretett volna belépni, szüksége volt egy speciális iratra, afféle útlevélre.

A járványügyi bizottság ugyanakkor folyamatosan figyelte a betegek tüneteit. Pozsony mindezen intézkedéseket még a kolerajárvány kitörése előtt elfogadta a városban.

A kolera 1831 augusztusában tűnt fel Pozsonyban. Endlicher Ignác, Pozsony tiszti főorvosa minderről a következőket jegyezte le:

Az új és kegyetlen cholera morbus, a Pozsony városához közelítő fenyegető csapás, félelmet okoz, és a lakosság nagy részét megbetegítette”.

A Pozsonyi Városi Tanács, a járványügyi bizottság utasítására, egy közleményt adott ki, miszerint a várost nyolc körzetre osszák fel, egyben egy ideiglenes kórházat és külön temetőt alakítanak ki. Minden körzethez a magisztrátus egy tagját jelöték ki, továbbá legalább egy orvost, két sebészorvost, és néhány tisztet, akik az előírások betartását ellenőrizték, illetve segítették a körzetek közötti kommunikációt.

Mennyire voltak ezek az intézkedések sikeresek? A betegség okáról természetesen az akkori orvosoknak fogalma sem volt, mivel a bakteriológia tudománya még gyerekcipőben sem járt.

A pozsonyi egészségügyi dolgozók azonban már tudatában voltak annak, hogy ilyen esetekben különösen fontos a higiénia betartása a háztartásoknak és az egészségügyi központokban, ezért mindezt a gyakorlatba is igyekeztek átültetni. Emellett szintén tudták, hogy különösen fontos a betegeket azonosítani, és még időben elkülöníteni őket az egészséges emberektől.

pozsony1
Fotó:  webumenia

Végül négy hónapon belül sikerült Pozsonyban legyőzni a kolerajárványt, sőt, a betegek nagy része fel is gyógyult a betegségből. A kolerában összesen 245 személy hunyt el Pozsonyban, ami ugyanakkor a nyugat-európai városok több tízezer áldozata mellett viszonylag jó eredménynek mondható.

Endlicher korela-naplója

Pozsony Város Levéltárában fennmaradt Endlicher Ignác latin nyelven írott „kolera-naplója”, amelyben nagyon részletesen leírja a városban kitört járvánnyal kapcsolatos információkat, illetve az áldozatokról is említést tesz.

Ennek alapján megtudhatjuk, ki volt a kolerajárvány első három áldozata Pozsonyban. Az első egy bizonyos Turiak Joannes/János Trencsénrákóról (Trencsén vármegye), aki 1831. július 30-án érkezett Pozsonyba, ahová vajat hozott eladásra. A másik áldozat egy meg nem nevezett pozsonyi tengerész volt, akit már Ligetfaluról nem engedtek be a városba. A harmadik pedig egy 18 éves leány, Karácsony Terézia Rétéről. 
endlicher
Endlicher Ignác "korona-naplójának" részlete 1831-ből.
Fotó:  Archív mesta Bratislavy

Endlicher Ignác szerint a járvány sikeres visszaszorításának több oka volt. Ide tartozik az a fontos tény, hogy a betegség ellen még időben szervezett intézkedéseket hoztak Pozsonyban, továbbá a város elegendő egészségügyi személyzettel rendelkezett, nem volt gond a gyógyszerek elérhetőségével, ahogy a kiadott intézkedések betartásával sem a lakosok körében.

A járvány után az élet lassan visszatért a városba, Pozsony pedig hálájának jeléül egy ünnepi oklevelet adott át Endlicher Ignác tiszti főorvosnak, és a város díszpolgárává nevezték ki.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.