Madármentés – Az önként vállalt misszió
Komáromból származik, jelenleg férjével és kamaszfiával a járási székhelyhez közeli Izsán él Kováč Dubány Katalin, aki önkéntes madármentőként, a családtagjaival együtt, hivatalos menhely és alapítvány nélkül, immár tizenhat éve áldásos munkát végez. Időt, energiát és pénzt nem sajnálva gondozza, tartja életben a sérült madárkákat, s a felgyógyulásuk után visszaviszi őket a saját környezetükbe. Teljes mértékben azonosul Jean-Jacques Rousseau filozófus, író, zeneszerző hitvallásával: „Vissza a természethez!”.
Webshopot is működtet, s a termékeit nemzetközi kiállításokon, börzéken is rendszeresen bemutatja, árusítja. Sokrétű érdeklődését bizonyítja, hogy természetgyógyászattal, hangterápiával szintén foglalkozik. Azt is megtudtam, hogy mindezek mellett hogyan fogott bele a madármentésbe. Nos, röviddel a diploma átvétele után egy párkányi telephelyen dolgozó munkás négy árva bagolyfiókával teli fészekkel állított be hozzá kérve, hogy természetvédőként mentse meg az életüket. Ezzel kezdődött az önkéntes tevékenysége, s azóta évi 20-30 madárnak ad új lehetőséget az élethez, miközben tizenhat év alatt, szinte a csodával határos módon, mindössze 7 védence bizonyult menthetetlennek.
Miközben több madármentési esetet is felidézett, hangsúlyozta, az a jó, hogy a magyarországi egyetemi tanulmányai során szerzett szakmai kapcsolatainak köszönhetően, szükség esetén számíthat az ottani madármenhelyek, -kórházak és szakemberek segítségére, időnként ingyenes kivizsgálásaira.
Mi tagadás, ez nemcsak energia- és időigényes feladat, hanem az utazásokkal együtt sok pénzünkbe is kerül, hiszen mindehhez anyagi segítséget sehonnan sem kapunk. Szerencsére a férjem támogat, tudatosítva életem mottójának lényegét: visszakapcsolódni a természethez, gyökereinkhez, hiszen azokban rejlik a boldogság kulcsa. Mi tagadás, időnként örülnénk némi madáreledelnek: egy-egy doboz tücsöknek, fagyasztott egérnek, esetleg a kis betegek szállítására használható üzemanyagnak. Hiszen a komáromi városi rendőrség bő másfél évtizede az én telefonszámomat továbbítja azoknak, akik bejelentik nekik a talált sérült madarakat, mi pedig azonnal autóba ülünk, és segítünk, ahogy tudunk...
Katica hangsúlyozta, az idei kánikula megtizedelte a madárállományt.
Katica olvasóinkat arra kérte, hogy a legjobb szándékkal se itassák, etessék a forróságtól szenvedő madarakat, mert ezzel a „jótettükkel” akár az életüket is kiolthatják.
– Egy-két kivételével a megtalált, legyengült madarakat sem fecskendővel, sem pipettával nem szabad megitatni, mert közben félrenyelnek és megfulladnak. Csak az a talált madár ihat, amely egyedül képes inni az elé tett vízből! Én minden esetben a magyarországi madármentőkkel egyeztetek, akik az általam kevésbé ismert madarak kapcsán jó tanácsokkal szoktak szolgálni, hogy azok itathatók-e fecskendővel, illetve etethetők-e lisztkukaccal, tücsökkel, valamint a gyomorsavszintet helyreállító, pici kocka almával. Esetleg porcerősítő szépiaporral pótolhatom-e a szervezetükből hiányzó enzimeket, s milyen fészket készítsek nekik... Mindez nekem nagy segítséget jelent. A tanácsaik alapján a nagyon kiszáradt szervezetű fecskéket itatás helyett mindig kevés vízbe mártott kukaccal vagy tücsökkel etetem meg, biztosítva a hidratálásukat.
Mindenkit arra kérek, hogy haladéktalanul, a 0905/ 882 247-es telefonszámon jelezze nekem, ha sérült, legyengült madarat vagy fészekből kiesett fiókát talál a komáromi régióban!
Ezúton is köszönöm együttműködésüket és felelős hozzáállásukat!
