Ma is úgy készülök a műtétre, mintha az első lenne
Závodsky Ilona az Érsekújvári Oktató Kórház és Rendelőintézet egészségügyi nővére. Munkáját ez év áprilisában az egészségügyi miniszternek a díjával jutalmazták az Egészségügyi nővér kategóriában.
A nővér a középiskola befejezése óta dolgozik az érsekújvári kórházban. 1973-tól a központi műtőblokkban szakképzett műtősnővérként tevékenykedik. A díjra történő felterjesztésben a kórház azt emelte ki, hogy a munkáját pontosan, figyelmesen, lelkiismeretesen és megbízhatóan végzi. Kiváló csapattag, kollégáival hatékonyan kommunikál. Szakmai hozzáállásával, szakértelmével és tapasztalatával formálja és fejleszti fiatal kollégái szakmai tudását, tehetségét és gyakorlati készségeit. Závodsky Ilonával egy éjjeli műszak előtt beszélgetünk.
Végzős diákként az ortopédiai osztályra volt beosztva, de véletlenül a műtőben érettségizett...
Igen, mintha csak a sors mutatta volna az utat. Tanulmányaim befejeztével egy kis kitérővel ismét a műtőben kötöttem ki. Jó, de szigorú tanítóim voltak mind az orvosok, mind a nővérek, szinte mindennap feleltettek, így szinte belém ivódott a rutin. Megszerettem a szakmát, és most már elmondhatom, hogy ez lett a hobbim is.
Mik a műtősnővér feladatai?
Kilenc műtőnk van, régebben minden műtőben cserélődtünk, de most már annyi komoly gépünk van, hogy mindenki valamilyen területre szakosodik. Az én fő szakterületem a sebészet, ezért a sebészeti műtőben vagyok műtéti szakasszisztens, ahol minden esetben jelen van egy második nővér is. Naponta átlagban tizenkét műtétnél vagyok jelen, de ez változó, mert vannak fél- és háromórás műtétek is. Minden operáció előtt átnézem a kórlapot, mert nekem is fontos tudni, milyen állapotban van a beteg, hogy ne csak az orvos felhívására tudjam a kezébe adni az eszközöket és a műszereket. Fontos, hogy a műtősnővér a helyzet magaslatán álljon, nehogy elhúzódjon a műtét. Egy műtőben minden, a falak, a talaj, a gépek, sőt még a légtér is fertőtlenítve van, nekem is be kell mosakodnom, és úgy várni a beavatkozás kezdetére. Sapka, kesztyű, maszk, olykor még szemüveg is. Azt szoktuk mondani, hogy a műtősnővérnek ritkán jó a frizurája. Általános sebészet lévén, a belső szervek műtétjét végezzük. Nemcsak a műszereket adjuk az orvos kezébe, de szükség esetén asszisztálunk is. Mindig megrázó, ha gyermeket operálunk, de azt is szomorúan tapasztalom, hogy egyre több a műtéti beavatkozásra szoruló fiatal páciens. A hasi balesetek is mind nálunk kötnek ki, mert ezek nagy vérzéssel járnak. Az ilyen gyors beavatkozásoknál mindenkinek pontosan kell tudni a feladatát. Emlékszem egy fiatalember esetére, akire ráesett egy ablaküveg, és elvágta a fő nyaki erét. Soha olyan gyorsan nem készítettem elő műszereket és egyéb eszközöket. Szeretek csoportban dolgozni, és főleg az ilyen stresszes helyzetekben mutatkozik meg a jó csapatmunka eredménye. A fiatalember életben maradt.
46 éve van a szakmában. Ennyi idő alatt nem lehet belefáradni?
Nincs két egyforma eset. Sok új gép van, más varróanyagok, egyáltalán nem egyhangú a munka. Az is változatosság, ha nem a sebészetre, hanem másik műtőhöz vagyunk beosztva. Ami frusztráló, hogy nem tudunk a beteg további sorsáról, akit a beavatkozás után máris elvisznek a műtőből az ébresztőre, később az osztályra. Onnantól kezdve nem tudok róla semmit. Hiányzik a visszajelzés. Egy kivétel van, mégpedig a császárvágás, mert akkor máris látom munkám eredményét egy felsíró baba formájában. Nincs kapcsolatunk még az osztály nővéreivel sem. Sokszor nem is ismerjük egymást személyesen, csak telefonon érintkezünk.
A kórház azt is díjazta a munkájában, hogy fejleszti fiatal kollégái szakmai tudását.
Igyekszem mindent megmutatni fiatal kollégáimnak, tapasztalataim alapján elmondani, mikor milyen megoldásokat alkalmaztunk egy-egy ritkán előforduló esetben. Nemcsak a műtéteknél való segédkezés a feladatunk, de az anyagok, eszközök és műszerek állandó ellenőrzése, rendben tartása, fertőtlenítése és persze az adminisztráció is. Minimum egy évbe telik, míg betanul a műtősnővér, de sokan elmennek, mert a fiatalok elégedetlenek a bérezéssel, nem bírják az állandó fizikai és lelki terhelést, netán a szagokat. Nálunk mindig van szabad hely. Mostanában többen elmentek Pozsonyba, de visszajöttek, mert messze van, és ott sem fenékig tejfel az egészségügyi nővérek élete.
A nem mindennapi figyelmet kívánó munka után hogyan tud kikapcsolódni?
Nincs saját családom, de a tágabb család igen népes, sok időt töltök velük. Emellett szeretek a kertben tenni-venni, keresztrejtvényt fejteni, olvasni, utazni. Kedvencem Olaszország, ahol főleg a reneszánsz kultúra varázsol el. Igyekszem részt venni a város magyar kulturális és egyéb rendezvényein. Úgy terveztem, még az év végéig dolgozom. Remélem, hogy a kollégáim a városban sapka nélkül is megismernek majd.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/19. számában.)