Losonc, Ráday‑emlékhelyek
A felvidéki Rákóczi‑emlékhelyek között feltétlenül meg kell említeni a Ráday‑emlékhelyet Losoncon, ugyanis az itt nyugvó Ráday Pál Rákóczi „intimus secretariusa”, személyi titkára a szabadságharcnak és Rákóczi államának egyik legjelentősebb alakja volt.
Különös módon került kapcsolatba a fejedelem Ráday Pállal, ezzel a nála egy évvel fiatalabb, művelt, széles látókörű, több nyelven beszélő, jómódú birtokos nemessel. A kezdetben parasztfelkelésnek tartott mozgalmat a megyei nemesség bizalmatlanul szemlélte. Például Nógrád vármegye tisztikara, köztük a vármegye jegyzője, Ráday Pál a kurucok elől Gács várába menekült. Amikor a vár október 2‑án megadta magát, a megye nemesi küldöttsége felesküdött Rákóczira. Csak Ráday Pált kellett személyesen meggyőznie Rákóczinak. Végül többszöri beszélgetés eredményeként november elején ő is csatlakozott a fejedelemhez, és kitartott mellette a szabadságharc bukásáig.
A szabadságharc első évének katonai sikerei után elkezdődött az országépítő munka. Ennek első dokumentumát, a világ népeihez intézett kiáltványt már Ráday fogalmazta meg. Önéletrajzában erről ezt írja: „Anno 1704. Az említett fejedelem intimus secretáriusságra maga mellé vévén írtam a Manifestumot.”
Részlet a kiáltvány híressé vált szövegéből: „A keresztény világ minden fejedelmeinek és respublikáinak! A dolgok örök emlékezetire. Megújulnak a dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei és hazánk megsebesült szabadságának végső veszedelme fegyverrel kíván elvágattatni.
Az oly sok mozgalom legfőbb oka most és mindig az ősi törvények szégyenletes eltörlése. Az országnak a szabad királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan érvényben fennálló szabadságát szolgai átváltoztatással örökletes királyság képére alakították át. Az ország minden ügyintézését az udvari tanács bitorolja mohón, hogy puszta paranccsal önkényesen rendelkezhessék; kizárják az ország nemeseit minden tanácskozásból, s minden, az ország közügyeit érintő ügyben nélkülünk határoznak felettünk.
Az ország területének nagy részét elvették törvényes birtokosától, és mellőzve a haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták.
Szégyen elmondani, hogy a fizetőképességét teljesen elvesztett népet milyen sokféle kétségbeesés gyötri. Az osztrákok évenkénti sarcolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőségesen elérik.”
A kiáltvány a keresztény világ elé tárja a magyar nép igazságos harcát, a szabadságharc okait és célját. Dokumentálja a támadás törvényességét és indokolja jogos voltát. Azáltal, hogy felvázolja a mozgalom célját, a Manifestum nemcsak a Habsburg‑kormányzat tömör és alapos bírálata, hanem egyben a szabadságharc államprogramja is.
Rákóczinak országépítő munkájában mindvégig leghűbb és legmegbízhatóbb munkatársa volt Ráday. Ő végezte az 1705‑ös szécsényi országgyűlés előterjesztését és javaslatát Rákóczi vezérlő fejedelemmé választására, akárcsak az ónodi országgyűlés trónfosztó határozatát. Mindemellett Ráday volt Rákóczi első számú diplomatája is: járt a lengyel a svéd, a porosz királynál és I. Péter cárnál küldöttségben, s ő volt a császárral való különböző béketárgyalásokon a fejedelem megbízottja. Ő szerkesztette és írta a kuruc állam latin nyelvű újságját, a Mercurius Veridicus ex Hungariát.
1711‑ben a szatmári béke után különamnesztiával tért haza Galíciából. A losonci temető családi kriptájában van eltemetve, amelyet 2017‑ben megújítottak.
