2021. április 9., 15:11

Logopédia határok nélkül

A nagydaróci Kapsa Mónika az elmúlt hetekben indította el YouTube-csatornáját Logopédia határok nélkül címmel. Célja, hogy a járványidőszakban online segítségnyújtást tudjon biztosítani a határon túli magyar gyermekek és szüleik számára, akik a nyelvi korlátok miatt kiszorultak a logopédiai ellátásból.

Fotó: Kapsa Mónika archívuma

Mónika emellett szeretné az otthoni gyakorlást megkönnyíteni azoknak is, akik járnak logopédushoz, de a szüleik nem biztosak abban, hogy hogyan kell a gyakorlatokat végezni. A videók végén pedig ötletcsokorral szolgál a jövőbeli és a jelenlegi kollégáknak, hogyan lehet színesíteni az egyes gyakorlatokat.

A fiatal logopédus tavaly szerezte meg a diplomáját az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán logopédia és hallássérültek pedagógiája szakirányon. Jelenleg Magyarországon tartózkodik, de a tervek szerint visszatér szülőföldjére, hiszen, mint mondja, a szíve visszahúzza, és itt van rá szükség.

Miért éppen a logopédia? Mi vonzott ebben a szakmában?

A pedagógiai vonal szerintem öröklött, mert a családban vannak tanárok, óvó nénik, gyógypedagógusok, sőt, logopédusból több is. Ezért biztos voltam benne, hogy a pedagógiai pálya az, amely nekem lett teremtve, de sosem éreztem, hogy a tantermi órákat nekem találták ki.

Az érettségi idején kezdtem el komolyabban kutatni a pedagógiai irányzatok között, s amint rátaláltam a logopédiára, azonnal éreztem, hogy nekem ezt kell csinálnom.

A miértjén igazából sohasem gondolkodtam el, mert annyira egyértelműnek éreztem, hogy ez az álomhivatás számomra.

Mivel foglalkozik konkrétan a logopédus?

Nagyon sokrétű a feladata. Foglalkozunk beszédindítással, a nyelvi késés terápiájával (ha nem indul meg időben a beszédfejlődés, nyelvi zavar terápiájával), amikor nem a tipikus úton halad a gyermek nyelv- és beszédfejlődése, artikulációs terápiával (ez a beszédhangok javítása). Ezenkívül írott nyelvi zavarok terápiájával, mint a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, vagy a nyelvlökéses nyelés terápiájával, a diszfónia terápiájával (rekedt, fátyolos hang javítása), orrhangzós terápiával, dadogás, hadarás terápiájával. És ezek csak a pedagógiai területek, emellett a klinikai logopédiának is nagy szerepe van az egészségügyben.

Hogy látod, mennyire van szükség napjainkban a logopédus segítségére? Egyáltalán mikor kell szakemberhez fordulni?

Manapság nagyon sok gyereknek van szüksége logopédusra. Az ellátást azonban megnehezíti, hogy óriási a szakemberhiány, így sajnos a kevésbé súlyos esetek kiesnek a logopédiai ellátásból.

Hogy mikor kell szakemberhez fordulni, az attól is függ, hogy milyen problémáról van szó, ehhez ismerni kell a természetes beszéd és a nyelvfejlődés lépcsőit.

Általában – de persze mindig akad kivétel – a 3. és az 5. életév a fontos állomás. Hároméves gyermekkel akkor javasolt logopédushoz fordulni, ha nem indult be a beszéd, vagy nagyon minimális a beszéddel történő kommunikáció. Ilyenkor a nyelvi késés terápiáját szoktuk alkalmazni. A hangokat 5 éves korig nem szoktuk javítani, mert ebben az időszakban ezek a beszédhibák életkori sajátosságnak tekinthetők. Természetesen ha egy 4 éves gyereknek 8 vagy több hangcseréje van, akkor fokozatosan be lehet vonni a terápiába, de általában 5 éves korban szokott megkezdődni az intenzív artikulációs terápia.

Mik a leggyakoribb beszédhibák? Bármilyen beszédhibán lehet javítani vagy teljesen megszüntetni?

Ha beszédhibákról van szó, általában a leggyakoribbak a hangcserék, amikor egy bizonyos hang helyett egy másikat ejt ki a gyerkőc (például s helyett sz vagy l helyett j betűt), illetve a hangtorzítások.

A szakmabeli eredmények azt mutatják, hogy a beszédhibák nagy része teljesen javítható, ez azonban függ a gyermek egyéni adottságaitól, valamint a környezetétől is.
logopédia
Fotó:  Kapsa Mónika archívuma

Mennyire fontos a szülő szerepe?

A szülő kulcsfontosságú résztvevője a terápiának. A logopédiai fejlesztés úgy lehet igazán teljes és sikeres, ha a heti 2-3 logopédiai foglalkozás mellett a szülő otthon is gyakorolja a gyermekkel azokat a feladatokat, amiket a logopédus hazára ad, mert így tud a legjobban beépülni a gyermek beszédébe a megtanult hang. A szülő támogató, elfogadó hozzáállása egyébként is nagyon motiválja a gyermeket a logopédiai gyakorlásban.

Szlovákiában van elég magyar szakember? Gondolom, fontos az anyanyelven történő segítségnyújtás.

Tudtommal kevés magyar szakember van itthon, legalábbis én keveset ismerek. Ők viszont nagyon sokat dolgoznak azért, hogy a lehető legtöbb gyermeknek minőségi logopédiai ellátást nyújtsanak.

Mint minden, a logopédiai ellátás is akkor a leghatékonyabb, ha anyanyelven történik, ezért is szeretnék a közeljövőben visszajönni, hogy gyarapítsam a felvidéki magyar logopédusok táborát.

Nagyon szeretem Magyarországot, és nagyon sokat köszönhetek az ottani intézményeknek és embereknek, mert a legjobb alapokat kaptam és kapom még mindig, de úgy érzem, hogy nekem itthon van dolgom, és a szívem is ide húz vissza.  

Megjelent a Magyar7 2021/14. számában. 

Megosztás
Címkék