2020. december 26., 13:01

Kulka Frigyes, az orvosi kés Paganinije

„Az embert egészében kell gyógyítani, nem a betegséget” – vallotta Kulka Frigyes, aki főképpen a tüdőkórok kutatására, kezelésére, ugyanakkor a tüdőátültetés lehetőségének analizálására fordított figyelmet, ám természetesen az egyetemi hallgatók okításában is részt vállalt. Az ipolysági születésű mellkassebész és tüdőgyógyász regénybe illő életútjába pillantunk bele…

Médialapozó
Fotó: www.fidelio.hu

Amint az A visszatért Felvidék adattára 1918–1938 című kiadványban nyilvánvalóvá válik, a bisztricsányi illetőségű Kulka Miksa 1893-ban Ipolyságon alapozta meg független szállítási-fuvarozási vállalkozását. Nándor nevű fia ennek a vezetésébe csatlakozott 1917-ben. Jelen írásunk hőse nyolc évvel később, 1925. január 31-én látta meg a napvilágot az ipolysági futballszakosztály elnökeként is tevékenykedő Kulka Nándor és Schubert Melánia gyermekeként.

Az öreg ságiak között az a hír járta: Frigyes is remekül futballozott, a csapat jobbszélsője volt, továbbá kiválóan pingpongozott. Fürge eszű, fürge lábú-kezű fiú volt. Akkor még senki sem tudhatta, hogy a reflexek élesítésének milyen hatalmas jelentősége lesz a későbbiekben”

– írja L. Horváth Katalin, aki Az utolsó mondattal kezdd! címmel 2020 szeptemberében jelentette meg az emberségéről és mély empátiájáról is ismert gyógyítóról szóló könyvét. A szerző az eredetileg Friedrichként anyakönyvezett Kulka Frigyes vagányságáról is említést tesz:

A házuk a gimnáziummal szemben állt, s a visszaemlékezők szerint amikor késett az iskolából, egyszerűen beugrott az ablakon az osztálytermébe. A családi legendáriumban fennmaradt, hogy tizenhárom éves korában titokban elkötötte a garázsból a szállítmányozó autót, és elvitte vele kocsikázni a gyógyszerész lányát. Akkor még aligha tudott vezetni, és egy fának kormányozta az autót. Nem történt súlyos szerencsétlenség, csak a szélvédő törött el, és az üveg kicsit megsebezte utastársa arcát. A fiatalember gálánsan felajánlotta, hogy ha a heg miatt nem akad kérője a lánynak, ő feleségül veszi.”

Frigyes, aki ugyan a Frédi becenevet kedvelte a legjobban, az ipolysági osztálytársai, sőt családtagjai mégis inkább Fricinek szólították, csak kilencéves volt, amikor első alkalommal döbbent rá a halál közelségére: négyesztendős húga, Vera agyhártyagyulladás következtében elhunyt. Hamarosan egymást követték a családi tragédiák…

A fiú 1935-től a helyi középfokú oktatási intézményt, a mai Szondy György Gimnáziumot látogatta. Itt érettségizett 1943-ban, származása miatt azonban nem tanulhatott tovább. Amikor 1944 májusában a számottevő zsidó kisebbséggel rendelkező kisváros izraelitáit gettóba zárták, a Kulka család már túl volt egy bírósági tárgyaláson. Az Ipolysági járás főszolgabírája két évvel korábban – egy zsidó nő rejtegetéséért – bűnösnek találta Frigyes édesanyját, aki végül az auschwitzi koncentrációs táborban lelte halálát.

Frigyes még nem volt húszéves, mikor munkaszolgálatos lett.

Szentkirályszabadján, ahová repülőteret építeni vezényelték, társaival hallgatta, amint tőlük nem messze, az Appelplatzon (gyülekezőhelyen) a bori különítmény maradványait, köztük Radnóti Miklóst »búcsúztatja« egy Murai nevű alezredes. Névsorolvasáskor kiderült, hogy a körletben ketten meghaltak, helyettük a bámészkodók közül kettőt, őt és még egy főt a boriakkal együtt bevagonírozták. Amíg a szerelvény vesztegelt, ők kibontották a vagon padlóját, és az éjszaka leple alatt kimásztak, majd visszalopakodtak a körletbe. Kulka két nap múlva levelet kapott az ajkai MUSZ-táborból. Az apja írta. Biztatta, hogy szökjön át hozzá, majd szökjenek együtt Pestre. Azt írta: van svéd menlevél. Frigyes maradt”

– áll a Napkút Kiadó gondozásában megjelent kötetben, amiben Kulka Nándor sorsáról is olvashatunk:

1945 tavaszán – amikor a közeledő angol–amerikai csapatok elől igyekeztek kiüríteni a bergenbelseni lágert –, a fogolyvonatot légitámadás érte. Sok őrizetes megszökött, az ott maradt, járóképtelen embereket pedig megtizedelték az SS-ek. Köztük volt – a svéd menlevél ellenére – a Józsefvárosi pályaudvaron bevagonírozott Kulka Nándor is. A barátai temették el a cellei vasútállomás közelében, a 217-es kilométerkőnél.”

Kulka Frigyes 1945 februárjában rövid ideig egy nemeskocsi istállóban húzta meg magát, a tábori csendőrök viszont rátaláltak, s miután kihallgatták és megverték, a szombathelyi katonai fegyházba szállították őt. A katonai bíróság első körben halálra ítélte, később tíz évnyi börtönre módosították az ítéletet. Amint az a Kulka Frigyes-kötetből kiderül, paradox módon egy légitámadás hozta meg a szerencséjét, hiszen akkor sikerült kimenekülnie a börtönből, amikor a kaszárnyát bombatalálat érte:

Kulka a szovjet csapatok mögött, gyalog, egy német halottról leszedett, három számmal nagyobb bakancsban, klottnadrágban, rangjelzés nélküli katonakabátban, leventesapkában elindult »haza«, a durván kétszáz kilométerre lévő Ipolyságra.”

Hazaérve arra kellett rádöbbennie, hogy családjából egyedül ő élte túl a szörnyű eseményeket. Ekkor határozta el, hogy miként azt korábban édesanyjának megígérte, orvosként fog tevékenykedni, függetlenül attól, hogy még fiatal medikusként is inkább színész lett volna, s állítólag erős palóc akcentusa miatt tanácsolták el a pályától. A történet szerint – üres zsebbel és üres gyomorral – egy tehervagon tetején utazva jutott el Budapestre, ahol 1945-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karát kezdte el látogatni. Miután 1950. augusztus 25-én diplomázott, orvosdoktorrá avatták; kutatási területe a mellkassebészet és a tüdőgyógyászat lett.

1959-ig az Országos Korányi TBC-szanatórium Intézet Sebészeti Osztályának gyakornoka, alorvosa, majd klinikai adjunktusa volt; közben a koreai háború idején az észak-koreai Rákosi Mátyás Kórház Mellkassebészeti Osztályán is dolgozott, sokszor méltatlan körülmények között. Elég, ha csak a hadi kórház röntgengépe működésének mikéntjét említjük meg; egy koreai fiú biciklin ülve, a pedált tekerve szolgáltatta hozzá az áramot…

A megszokottnál sokkal korszerűbb szemlélettel dolgozó, kitűnő szervező hírében álló Kulka Frigyes 1959-ben költözött Szegedre, hogy az ottani klinika vezetőjének, Petri Gábornak a kérésére a Szegedi Orvostudományi Egyetemen dolgozzon. Az évek során volt az intézmény I. számú Sebészeti Klinikájának docense, de 1969-től egyetemi tanár, később (1972–1978-ban) pedig rektorhelyettes is. A nagydoktori disszertációját megvédve, már mint az orvostudományok doktora alakította ki az ország első speciális mellkassebészeti osztályát. Rengeteget dolgozott, egy rádiós beszélgetésben mégis azt nyilatkozta, hogy minden percet sajnál, amit szünettel kellett eltöltenie…

Az 1979-es Budapestre való költözése után a budapesti Orvostovábbképző Egyetemen munkálkodott; 1981-től az I. számú Sebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, majd 1986-tól annak rektora volt.

A legszárazabb tananyagot is képes volt olyan színesen előadni, hogy mindenki érdeklődését felkeltette. Előadói, színészi képességei csodálatosak voltak. Környezetét mindig magával ragadta. (…) Meghatározó élmény volt, amint a betegekkel bánt, beszélt, igyekezett a gyógyulásba vetett bizalmat felkelteni, megtartani. Az orvostanhallgatóktól az idősebb kollégákig, a szakszemélyzetig bezárólag mindenkivel türelmes volt”

– idézte fel Kovács Károly mellkassebész-professzor 2017-ben.

1989 áprilisában ott volt azon orvosok között, akik egy orvosi szakvéleményben megállapították, hogy egy bizonyos Kádár János – egészségi állapota miatt – alkalmatlanná vált pártmunkájának ellátására. E jelentés alapján kezdeményezték Kádár nyugállományba vonulását és felmentését pártelnöki tisztsége alól.

A sebészi munkát mesterségnek, művészetnek és tudománynak leíró szakember, aki a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét is megkapta, 1989. szeptember 23-án hunyt el. Fennmaradt a történet, hogy amikor a vastagbéldaganattal küzdő Kulkát a saját rektori irodájában található betegágya mellett meglátogatta egy fiatal orvos, a hazai tüdőtranszplantáció alapjainak megteremtője a hasára vonta a látogató kezét, hogy az megtanulhassa kitapintani az áttéteket.

Az utolsó mondattal kezdd! című könyv kiadói fülszövegében Kostic Szilárd az alábbiakat írja róla:

Kimagasló alakja volt az orvoslásnak, sem előtte, sem utána nem tudok megnevezni a magyar orvostársadalomban senkit, aki hasonló jelenség lett volna. Nincs hozzá fogható egyéniség. Pontosan diagnosztizált, pillanatok alatt átlátta a legbonyolultabb helyzeteket is, villámgyors és helyes döntéseket hozott.”

A tüdőtranszplantáció alapjait megteremtő Kulka, aki már a hatvanas években végzett kutyákon tüdőátültetést, egy Horváth Ádám által rendezett 1985-ös portréfilmben mesélte el a történetet, mely szerint 1944-ben látta utoljára édesanyját, amikor bevagonírozták a zsidókat. Elmondása szerint megjegyezte annak a marcona külsejű tábori csendőrnek az arcát, aki édesanyját lökdöste. Amikor 18 évvel később Humboldt-ösztöndíjasként Münchenben tartózkodott, egy gyomorperforációtól szenvedő betegben felismerte ezt a csendőrt. Kulka megoperálta. A korábbi csendőr, aki maga mondta el az orvosnak, hogy a háború alatt két évig Ipolyságon szolgált, meggyógyult.

Ez a mi ars poétikánk. Ha gyógyítunk, akkor mindenről megfeledkezünk, akkor is, ha ez nagyon nehéz”

– emlékezett Kulka Frigyes, akit Füzesi Kristóf gyereksebész az orvosi kés Paganinijének nevezett.

1986-ban az ipolysági Honti Közművelődési Klub meghívására visszatért a városba, hogy Mire képes a sebészet, és mit hozhat a holnap? címmel adjon elő. Fia, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Kulka János, akit 2014-ben Ipolyság díszpolgárává avattak, több alkalommal is fellépett már édesapja szülővárosában, ahol a Kulka család történetére nemcsak az egykori neológ zsinagóga falán található holokauszt-emlékmű emlékeztet, hanem az Ipoly Menti Találkozások keretein belül 2019 májusában felavatott botlatókövek is...

A Korányi- és Semmelweis-emlékéremmel kitüntetett Kulka Frigyes a Magyar Sebész Társaságnak, az Európai Sebésztársaságnak, az Egészségügyi Tudományos Tanács Orvostechnikai Bizottságának és az Országos Sebészeti Kollégiumnak is elnöke volt. Ő képviselte Magyarországot a Nemzetközi Sebészeti Kollégiumban.
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.