Konferencia a GUPVI és a GULAG lágereibe hurcoltakról Szepsiben
80 éve történt – A Kárpát-medence magyar és német lakosságának elhurcolása a GUPVI és a GULAG lágereibe című konferencia és megemlékezés-sorozat zajlik a hétvégén Szepsiben és további helyszíneken.
A rendezvény megnyitóján Köteles László, a Csemadok alelnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki érdeklődésével, hozzáállásával hozzájárult ahhoz, hogy tisztábban láthassuk ezt a tragikus történetet.
„Köszönjük barátainknak Kassáról és Eperjesről, akik jóvoltából megtudhatjuk, hogy más szempontból, szlovák és ukrán szempontból hogyan látták ezeket a történéseket. Reméljük, ennek a mai találkozónak lesz folytatása, nemcsak Szlovákiában, hanem más országokban is. Hisz a mi generációnk feladata, hogy múltunkat, mely közös tragédiákkal van tele, olyan szempontból megvilágítsuk, mely a jövőt kötelezi, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő” – fogalmazott.
Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke rámutatott, a szovjetek felszabadítónak nevezték magukat, s bár tény, hogy a náci megszállás és a nyilasterror alól felszabadították az országot, de azt egy sokkal hosszabb ideig tartó keserves igába hajtották, a holokauszt koncentrációs lágereit felváltotta a Gulág és Gupvi lágereinek a pokla.
Mint mondta, a tömeges elhurcolásokkal először Kárpátalján kezdtek komolyabban foglalkozni, már ’88-ban konferenciát tartottak ezzel kapcsolatban, aztán az anyaországban, majd Erdélyben és a Felvidéken is elindult a kutatás, s most már nemzetközi konferencia foglalkozik a témával.
„Ez a konferencia ismét egy lehetőség arra, hogy megmutassuk egymásnak és mindenkinek, hogy milyen új kutatási eredményeket értünk el. Bár az ember néha úgy érzi, lassan megy előre ez a folyamat, az, hogy a feltárt fehér foltok belekerüljenek a kollektív tudatba, a társadalom tudjon ezekről” – mondta Bognár Zalán. „Egy ilyen konferencia újabb lehetőséget ad arra, hogy bizonyos dolgokat újra átgondoljunk, másképp nézzünk meg, új kutatási eredményekkel ismerkedjünk meg. Kívánom, hogy mindenki ismeretekkel gazdagodjon és olyan indukáló gondolatai legyenek, amik segítenek jobbá tenni a világunkat” – tette hozzá.
Slavomír Borovský, Szepsi polgármestere arról beszélt, a háborúnak sok fegyvere van, ezek közül a legszörnyűbb a felejtés fegyvere, amit a politikusok is előszeretettel használnak. „Ezen fegyverrel úgy élnek, hogy az intelligenciát szeretnék eltörölni a föld felszínéről, hogy a hétköznapi embert úgy tudják manipulálni, ahogy azt a politika igényli. Azonban nekünk, egyszerű embereknek is van egy hatalmas fegyverünk. Ez a közösségek, amelyek ápolják a múltukat, nem felejtenek és soha nem feledkeznek meg ezekről az eseményekről” – fogalmazott. Örömét fejezte ki, hogy a város otthont adhat ennek a konferenciának és polgármesterként szavát adta, hogy a jövőben is foglalkozni fognak ezzel a témával, s a fiatalokat is bevonják, hogy ők is megértsék, hol vannak a gyökereik.
A konferencia keretében egyebek mellett olyan témákban hangzanak el előadások, mint deportálások Abaúj-Tornában, a gömörbeliek, az Ung-vidékiek vagy a bodrogköziek elhurcolása, a ruszinok-ukránok helyzete Kelet-Szlovákiában 1945-től 1948-ig, a (hadi)foglyok ügye Magyarországon a magyar és a szovjet források tükrében, az erőszakkal elhurcolt felvidéki keresztények szovjet rabságban, vagy az elhurcoltak kárpótlása a szlovák törvényekben, a szombati nap programja pedig kerekasztal-beszélgetéssel zárul a közösségi emlékezetápolásról.
Vasárnap megemlékezés-sorozat kezdődik, autóbuszos körút a 1944/45-ös deportálások és történelmünk emlékhelyeire, olyan helyszíneket felkeresve, mint Komlóskert, Toporc, Késmárk, Betlenfalva, Korotnok, a Branyiszkó-hágó vagy Szepesófalu, ahol a helyi temetőben újraavatják jólészi Császár Rezső, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvéd századosa felújított síremlékét.
