2021. december 9., 11:35

Kitaszítottak – akiktől még nem kértek bocsánatot

A felvidéki magyarok csehországi deportálása kezdetének 75. évfordulója alkalmából, Kitaszítottak címmel jelent meg az észak-komáromi Klemen Terézia és a dél-komáromi Oláh Kálmán könyve. A szerzőket a tanári múlt és a téma iránti fogékonyság mellett összeköti az is, hogy mindketten Pro Urbe díjasok. A könyvet kiadó Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökeként is tevékenykedő hazai szerzőt, Klemen Teréziát kérdeztük a mű megszületésének körülményeiről.

deportálás
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Az észak-komáromi Klemen Terézia és a dél-komáromi Oláh Kálmán az általuk jegyzett Kitaszítottak című könyvvel

Milyen szándék vezérelte önöket a kötet megírásakor, s hogyan osztották meg egymás között a feladatokat?

Emlékeztetőnek szántuk könyvünket, mert az események óta eltelt idő esetleg deformálhatja a valós történések megítélését. Azokat elfelednünk nem szabad, hiszen még mindig élnek a szégyenletes Beneš-dekrétumok, a hatálytalanításuk várat magára. A kötet kétharmadát én írtam, egyharmadát pedig a történteket 1986 óta kutató Oláh Kálmán, aki Pitvaroson és környékén gyűjtötte az anyagokat.

A Csehországba deportált édesanyám és a nagyszüleim révén közvetlenül érintett vagyok ebben a témában, s régóta féltve őrzöm a tárgyi emlékeiket.

Engem történelem szakos pedagógusként mindig az érdekelt, hogy bizonyos dolgok miért történnek meg, s azok „mozgatórugói” milyen indíttatásból cselekedtek. Mindezek ismerete fontos a történtek megértéséhez. Tudnunk kell, hogy az egyének és csoportok politikai érdekei hogyan alakultak át ideológiává, majd izmusokká, így csehszlovakizmussá, s miként formálták át az emberek gondolkodásmódját, s realizálódtak efféle politikai rémtettekben. A könyvkiadás apropójául szolgált az is, hogy nemrég volt a csehországi deportálások kezdetének 75. évfordulója, s természetesen, anyám visszaemlékezése is megtalálható a kötetben.

Az összegyűjtött családi emlékeken kívül részletes történelmi áttekintés is olvasható a könyvben. Milyen szempontok alapján válogatták össze a felhasznált szakirodalmat?

A feladatot, hogy a megélten kívül a megírt történelmet is segítségül hívjuk, én vállaltam. Tisztában voltunk azzal, hogy már többen feldolgozták az itteni magyarság történetének legtragikusabb, közvetlenül a II. világháborút követő időszakát, amit a korábbi évtizedekben a kényszerű hallgatás övezett. A „szocialista történetírás” az antifasiszta harc részeként értékelte a német és a magyar kisebbségeket sújtó intézkedéseket. A csehszlovák–magyar lakosságcsere és a felvidéki magyarok Csehországba való deportálása kapcsán először az 1970/80-as évek fordulóján, majd különösen a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben nyílt nagyobb lehetőség arra, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is megkezdődjön az események objektív feltárása.

Mindmáig azonban nem egyértelmű az események megítélése sem az adott országok történetírásában, sem a közgondolkodásában.

Kiemelném a volt budapesti egyetemi oktatómat, az ipolysági születésű, 1946 óta Magyarországon élő Balogh Sándor történészt, aki sokat foglalkozott ezzel a témakörrel, s a legtöbbet az általa leírtakból merítettünk. Foglalkozni akartunk Edvard Beneš személyének és gondolkodásmódjának a bemutatásával, valamint annak Vladimír Clementisre és Klement Gottwaldra gyakorolt hatásaival, akik magyarságunk üldözését a gyakorlatban „továbbfejlesztették”.

A mű előszavát Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere írta, a borítóját a Nagy János szobrászművész domborművéről készült fotó díszíti, a végén pedig szlovák, német és angol nyelvű összefoglaló található.

A dél-komáromi polgármester szívvel-lélekkel a könyvkiadás ügye mellé állt, s azért is őt kértük fel az előszó megírására, mert még országgyűlési képviselőként kezdeményezte, hogy április 12-e országgyűlési döntés alapján a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává váljon. Ráadásul a székesfehérvári Alto Nyomda Kft. által kinyomtatott kötet ezer darabos megjelenését anyagilag javarészt Komárom Város Önkormányzata támogatta, amihez némi pénzzel Észak-Komárom és a Kisebbségi Kulturális Alap is hozzájárult.

Az idén márciusban elhunyt kiváló szobrászművésztől, Nagy Jánostól a túlparti Monostori-erőd falára készített domborművét kölcsönöztük a könyv illusztrálásához.

A kötet egyik kiadója az általam irányított Lehár Ferenc Polgári Társulás, a másik kiadója a magyarországi Égisz Pszichológiai Műhely, a szerkesztő Benyák Mária, a szakmai lektor Popély Árpád egyetemi docens, a nyelvi lektor Petres Csizmadia Gabriella, a borítóterv készítője pedig Czita Károly volt. A magyar összefoglalót szlovák nyelvre Antal Anna, németre Sáfi Zsuzsanna, angolra Jánosi Emese fordította. Az idegen nyelvű összefoglalókat azért tartottuk fontosnak, hogy a magyarul nem értő érdeklődők is valós keresztmetszetet kapjanak a történtekről.

Hol vásárolható meg a Kitaszítottak című könyv, s a szlovákiai országzár idején legalább az anyaországban lesznek-e könyvbemutatók?

A kötet az észak-komáromi Diderot könyvesboltban már kapható, s a dunaszerdahelyi Családi Könyvklubban is beszerezhető lesz. Dél-Komáromban a Mozaik könyvesbolt és kávézó vállalta a terjesztését, valamint a szerzőknél is megrendelhető, például a tereziaklemen@gmail.com e-mail címen. Igény esetén majd más boltokba is szívesen juttatunk.

A járványhelyzet enyhülése után szeretnénk megtartani a könyvbemutatókat. Addig pedig a kötetet ajánljuk mindazok figyelmébe, akik szeretnék jobban megérteni a történteket, a családok életét megnyomorító csehországi deportálások hátterét.

Sajnos, a hazai magyarság számára 1945-ben nem értek véget a II. világháborús borzalmak. Ezen események felidézése az utókor kötelessége, felelőssége. A magyarság megbélyegzése a világháború alatti tetteiért nem elfogadható, különösen nem a Tiso vezette fasiszta szlovák állam tevékenységének tükrében. Sose feledjük, hogy 1946–47 telén hozzávetőleg 40 ezer felvidéki magyart deportáltak fűtetlen marhavagonokban  Csehországba, s váltak vétlenül hontalanná, ami sok esetben tragédiákhoz vezetett...!

Megjelent a Magyar7 2021/49. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.