cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2024. május 4., 19:10

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?“

Ha a világot nem is, de egy több hektárnyi, Királyhelmec kataszteréhez tartozó, évtizedeken át tisztítatlan, elhanyagolt természetvédelmi területet a több mint 100 kecske mindenképpen képes volt megváltoztatni. Legeltetésükkel az elmúlt pár évben sikerült helyreállítani és fenntartani az értékes sztyeppés területet, visszaadva ezzel a ritka állat – és növényfajok természetes életterét.

 

A védett magyar nőszirom.
A védett magyar nőszirom eszmei értéke szálanként 500 euró.
Fotó: Molnár Gabriella

Cikkünk címe a Föld napjának a jelmondata, amellyel bolygónk természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet.

 

Natura 2000-es terület

Az Európai Unió tagországaiban található legértékesebb természeti területeket egy összefüggő rendszerbe, a Natura 2000-es hálózatba sorolják. Ennek a világon egyedülálló egységes szabályzású ökológiai hálózatnak a célja a kontinens vadon élő állat- és növényfajainak, illetve természetes élőhelyeinek hosszú távú megőrzése.

A 344 ilyen besorolású, különböző védettségi fokozatú hazai területből öt található az Ung-vidéken, kilenc pedig a Bodrogközben. Ezek egyike Királyhelmec határában, Kisgéres irányában a Nagyhegy, a 267 m tengerszint feletti magasságban lévő legmagasabb pontjával.  A hegy lábánál körös-körül, 165 méteres magasságban mozaikszerűen szőlőültetvények és akácerdők vannak. A földtanilag andezit alapú, 2011 óta kettes fokozatú védettséggel rendelkező 25,12 hektáros területen az őshonos növényzetet a pannon-balkáni szikes csertölgyek és a szárazságtűrő, melegkedvelő tölgyerdő maradványai képviselik.

Az idén egy hónappal hamarabb, április közepén jelentek meg a kecskék a Nagyhegyen.
Az idén egy hónappal hamarabb, április közepén jelentek meg a kecskék a Nagyhegyen.
Fotó:  Molnár Gabriella

 

A múltban az erdőirtás és az intenzív juhlegeltetés következtében a területen másodlagos rétek és legelők alakultak ki. Így mára a barna erdőtalajú szubpannon gyepes területen nagyrészt szárazságkedvelő lágyszárúak, gyógynövények, valamint a meszes aljzatot kedvelő bozótosokban ritka növény- és állatfajok élnek. Ezek megóvása a cél, olvasható az Állami Természetvédelmi Hivatal honlapján. Félő volt ugyanis, hogy a rendszerváltozást követően az addigi rendszeres legeltetés elmaradása miatt eltűnik, kihal az ott valaha őshonos flóra és fauna.  Az előbbiek közül a magyar nőszirom és a leánykökörcsin, az utóbbiak közül a fehér gólyák, a kis őrgébicsek, az európai lappantyúk, a récefélék családjába tartozó nagy és kis lilikek, a nyári és vetési ludak, az emlősökből a molnárgörények, a hüllőkből pedig a rézsiklók a hegy védett lakói, amelyek számos egyéb, egyelőre még nem veszélyeztetett növénnyel, ízeltlábúval és madárral osztoznak az élőhelyükön.

 

Miért a kecskék segítenek?

Kisgéres felé, Királyhelmec végén a kecskefarmjuk szomszédságában élő Dócs házaspár kezdetben egy, a család számára nevelt kecskéjéből az évek során szépen gyarapodó állomány lett, és lassan tíz éve állattartó mezőgazdászok. Az átlagosan mintegy 150 kecske a farmhoz közeli legelőkre járt, a természetvédők örömére azonban hat éve ridegtartásban, tavasztól az első fagyok beálltáig a Nagyhegyen teljesítenek hasznos szolgálatot, „biokasza minőségben“.

Bár régebben rendszeresen sétálgattam a hegyoldalban, mégsem tudtam pontosan, melyik irányból lehet feljutni a Nagyhegyre. Ezért amikor a minap Dócs Arnold gazda a kecskéknek vitt friss vizet az itatóba, csatlakoztam hozzá.

A villanypásztorral körbekerített Natura 2000-es terület kerítéséhez érve a látogatót kétnyelvű tábla tájékoztatja, hogy a területen az Állami  Természetvédelmi Hivatal megbízásából ellenőrzött legeltetés folyik, ezért tilos a kutyák szabad mozgása. Ahogy lassan araszoltunk felfelé a domboldalon, lelki szemeim előtt próbáltam elképzelni, hogyan is nézhetett ki pár évvel ezelőtt a mára már gyönyörűen megtisztított táj gazosan, elhanyagolt formájában. Ahogy Arnold mesélte, az állami tulajdonban lévő védett területet gondozó tőketerebesi természetvédelmi hivatal illetékesei 2018 tavaszán azzal keresték fel a város vezetését, hogy megoldást találjanak a Nagyhegyen valaha folyó legeltetésre. A szocializmusban ugyanis az állami gazdaság juhnyája legelészett ott. Szerencsére éppen volt egy helyi gazda, Dócs Arnold, akivel megegyezve bérleti szerződést köthettek.

A csodás tavaszi panoráma a Nagyhegyről.
A csodás tavaszi panoráma a Nagyhegyről.
Fotó:  Molnár Gabriella

 

– Ez a gyakorlatban kizárólag a természetvédelem számára jelent előnyt, mert nekem, mint bérlőnek a számtalan bürokratikus előírással és megkötéssel inkább púp a hátamon, ami csak viszi a pénzt – mondja nevetve a gazda. Példaként felhozza, hogy köteles saját költségén évente levágni a bokrok és fák száraz ágait, aminek egy speciális géppel való eltakarítása több száz euróba kerül.

– Hála és köszönet a Pozsonyi Természetvédelmi Egyesület (BrOZ), az állami természetvédelem, a Save Nature by Čivas szervezetnek és a helyi civil önkénteseknek, amiért a tél végi takarítási nap alkalmával a óriási területről kézzel összeszedték a gallyakat – tette hozzá.

Állattartó gazdaként Arnold a mai napig nem kapta meg a tavalyi év után járó területalapú támogatást a mezőgazdasági kifizető ügynökségtől (PPA). De a panasz szava helyett inkább érdekesebb témával folytattuk. Felérve a dombtetőre hosszú perceken át gyönyörködtem a varázslatos panorámában, miközben megtudhattam, hogy arról a pontról, ahol álltam négy országot láttam madártávlatban. A napos délutánon nünükék és szarvasbogarak is sütkéreztek a turistáknak felállított pihenőpadon. Nem tudtam betelni a szélrózsa minden irányában pompázó üde tavaszi természettel, a repcetáblákkal, a kakukkfű tömény illatával.

Arnold szerint májusban a legszebb a hegy, de az idén minden egy hónappal hamarabb zöldült, virágzott. Az agárkosbort, a vadon élő orchideát még teljes szépségében láthattam, gyakran néztem a lábam alá, hogy le ne tapossam őket.

A védett magyar nőszirom ellenben egy külön elkerített részen pompázott, a már elvirágzott leánykökörcsinek pedig kis drótketrecekben.

 

Az írás megjelent a Magyar7 2024/17. számában.

 

 

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.