2021. május 15., 13:21

Ketyeg a természet órája: Szemétlerakatokkal van tele a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás

Az állami környezetvédelmi intézet 2016-os kutatása megállapította, hogy Szlovákiában a délnyugati országrészben, tehát a magyarlakta vidékeken található a legtöbb illegális hulladéklerakat. Elég végigautóznunk a Galántai vagy a Dunaszerdahelyi járáson, és figyelnünk az út menti árkokat.

 

Zupko Tamás
Fotó: Szomolai Andrea
Zupko Tamás Vezekény polgármestere szemétszedés közben.

Azt fogjuk tapasztalni, hogy az utak mentén, az erdőszéleken, az elhagyatottabb letérőknél egyre nő a lerakott hulladék mennyisége. Hiába takarítják az aktivisták és a közútkezelő vállalat munkatársai az árokpartokat is, a szemetelők gátlástalanul működnek tovább, semmibe véve mások munkáját. Az illegális szemétlerakatok állandó „táplálói” szinte üzletszerűen végzik jogellenes tevékenységüket, ott hagyva ökológiai lábnyomukat az általuk beszennyezett területen.

Sakk-matt a természetnek

Mindenekelőtt meg kell különböztetni a szemetelés és a jogellenes kihágásként kezelendő illegális szemétlerakás fogalmát.

Illegális hulladéklerakatnak számít minden olyan, főként a természetben megtalálható terület, ahol nagyobb kupacban van jelen a hulladék, és ez nemcsak az esztétikai érzékünket sérti, hanem káros hatással bír a környezetre is.

Gyakorlatilag bárhol kialakulhat illegális szeméttelep, hiszen elég, ha egy elhagyatott területen megjelenik egy szemétkupac. Ha azt nem takarítják el, hamarosan egyre többen hordják oda a szemetet, hiszen a közösségben nem gondolkodók úgy vélik, ha másnak lehetett, akkor ők is megtehetik.

Úgy tűnik, az illegális szemétlerakatok elleni küzdelem szélmalomharc, hiszen eltávolításukra az önkormányzatok nehezen találnak anyagi forrást állami segítség nélkül. Utánajártunk, kié a felelősség, kinek kellene eltakaríttatnia az illegális szeméttelepeket, illetve hogyan lehet megakadályozni az újak keletkezését.

szemétlerakat
Fotó: Szomolai Andrea
Illegális lerakat valahol Mátyusföldön.
Jogsértés mesterfokon

Szomolai Csilla jogász szerint annak ellenére, hogy a hulladékokról szóló törvény nem határozza meg  egyértelműen az illegális szemétlerakat fogalmát, a törvény egyértelműen kimondja, ha valaki a hulladék törvénysértő elhelyezését észleli, jogában áll bejelentést tenni az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóságnak. Legtöbb esetben a járási hivatal környezetvédelmi osztálya a felelős szerv vagy a község, amelynek a területén található a szemétlerakat, magyarázza a jogász.

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, ha valaki a saját telkén talál szemétlerakatot, három munkanapon belül köteles azt jelenteni a fent említett szervek egyikének.

Ezen a ponton indul be az állami bürokrácia, és a procedúra akár hónapokig eltarthat. Ha sikerül kideríteni (az esetek nagy részében nem sikerül) a szeméttelepet létrehozó személy kilétét, a hivatalos szerv elrendeli, hogy a tettes a saját költségén távolítsa el a lerakatot. Ha a kompetens hivatal nem tudja kideríteni a felelős kilétét, az ingatlan tulajdonosát (bérlőjét) veszi vizsgálat alá, hogy nem hanyagolta-e el az ingatlanvédelmi kötelességeit. Ebben az esetben ugyanis a tulajdonos (bérlő) köteles eltakarítani a szemetet. Ha nem derül fény a törvénysértő kilétére, a hulladék eltávolításáért az a község felel, amelynek a területén található az illegális szemétlerakat, ha háztartási hulladékról vagy építési törmelékről van szó. Amennyiben a hulladék nem sorolható az előbbi két kategóriába, a szemét eltávolítása az illetékes állami hulladékgazdálkodási hatóság vállát terheli.

agócs horváth
Fotó: Szomolai Andrea
Agócs Gergely és Horváth Zoltán, Királyrév, illetve Tallós polgármestere az úrföldi szemétlerakatnál.

A szemét törvénysértő elhelyezése kétféleképpen büntethető. Különösen súlyos esetben a tettnek büntetőjogi következményei vannak, míg egyéb esetben a környezetünk károsítása szabálysértési eljárással megúszható.

Ha valaki máshol helyezi el a hulladékot, nem a község által kijelölt helyen, 1500 euróig terjedő pénzbírságban részesül. Ha az illegális szemétlerakatért felelős személy nem teljesíti a hulladékártalmatlanítási kötelességét, 2500 euróig terjedő bírsággal sújtható. Vállalkozók, illetve jogi személyek esetén az illegális szemétlerakásért kimért pénzbírság akár a 120 ezer eurót is elérheti.

Az illegális szemétlerakatok zömmel a falvak külterületén keletkeznek, ahol a szemét „senkit nem zavar”, ezért ritkán indul el bármilyen kezdeményezés a szemét eltávolítására, jegyzi meg a jogász. A falvakat semmi sem motiválja a szemétlerakatok eltávolítására. Anyagilag egyáltalán. A tapasztalat azt mutatja, hogy az önkormányzatok szívesen söprik a szőnyeg alá a polgárok bejelentéseit, vagy éppen magyarázkodásba kezdenek, hogy miért nem ők a kompetensek a szükséges jogi/technikai lépésre.

Évtizedes szemétbűz

A Galántai járás illegális hulladéklerakatait talán a közútkezelők ismerik a leginkább, hiszen ők a munkájukból kifolyólag napi szinten találkoznak az út menti szemetelés és a hulladéklerakatok problematikájával. Racskó Pál, a Galántai Járási Hivatal közútkezelő részlegének vezetője fejcsóválva mondja, hogy az út menti szemét és az illegális szeméttelepek problémája az egész járás esetében tipikus.

Ami az utóbbi időben feltűnő: nagyon sok helyen képeznek szemétlerakatot építkezési vállalkozók. Mi, útkezelők mindent megpróbálunk tenni ez ellen, de csak annyira futja az erőnkből, hogy összeszedjük a szemetet az egyes útszakaszokon"

– mondja Racskó.

Racskó Pál ráadásul Királyrév egykori polgármestereként más szemszögből is látja az illegális szemétlerakatok problematikáját. Polgármesterként több mint tíz évvel ezelőtt már sikerült felszámolnia egy kisebb illegális lerakatot a királyrévi faluszéli „Vermeknél”. Az egykori szemétdombra földet hordattak, és parkosították a területet, így tartva vissza a szemetelőket. Racskó Pál azonban azt is elmondja, fogalma sincs, hogyan lehetne megvalósítani a hatalmas, több évtizedes telepek felszámolását. "Talán ha jönne egy új technológia, s úgy, ahogy van, kikotorni és beforgatni az egészet mindenestül valahová. A szemétégető sem lehet megoldás, mert oda sem lehet beforgatni a talajföldet. Megmarkolni és eltüntetni. Ez nem évtizedekre, évszázadokra nyúló probléma."

szemétlerakat szemét illegális
Fotó: Szomolai Andrea
Sajnos tipikus és gyakori látvány.
Mátyusföld legnagyobb szemétdombja

Királyrév jelenlegi polgármesterével, Agócs Gergellyel ellátogatunk a „Vermekhez”, ahol közel két évtized után is érezni a csípős szemétbűzt. A földből kimeredező fóliák, műanyagdarabok, kábelek látványa annak ellenére elszomorító, hogy a területet azóta is igyekeznek parkosított formában megtartani. Abban megegyezünk, hogy egyikünk sem szívesen gondol bele, milyen szennyezett lehet a talaj és a talajvíz a lábunk alatt.

Ennél sokkal riasztóbb látvány tárul elénk annál az illegális szemétlerakatnál, amely Királyrév Tallóssal és Nádszeggel határos kataszterében, az úrföldi falurésznél terül el. Egyértelműen Mátyusföld legnagyobb illegális szemétlerakatánál járunk. A hatalmas szemétkupac egyik fele Tallós, a másik Királyrév kataszterében, egy aprócska szelete pedig Nádszeg határában tornyosul.

Agócs Gergely és Horváth Zoltán, Tallós polgármestere a szeméttelepet mustrálva megjegyzik, hogy az emberek megtalálták a „legideálisabb” territóriumot a környéken az illegális szemétdomb összehordására, hiszen ez itt gyakorlatilag senki földje. Az sem tisztázott, kinek kellene eltakarítania ezt a csúfságot. Az biztos, ekkora szeméttelep felszámolása csillagászati összegre rúgna. Horváth Zoltán gyors fejszámolással felméri, hogy akár ezer köbméter hulladék lehet itt. Ha belegondolunk, hogy egy konténerbe – amely 350 euróba kerül – hét köbméter hulladék fér el, megértjük, miért is ódzkodnak a falvak az ellen, hogy nekilássanak a telep felszámolásának. Másrészt ez a hulladékmennyiség az egész település rátáját és tarifáját rontaná, így minden lakos megérezné a súlyát.

A járási hivatal kifarolt

Agócs Gergely hozzáteszi, tavaly októberben már jelezte a járási hivatal környezetvédelmi osztályán, hogy valamit kezdeni kell ezzel a problémával. Akkor visszaírtak neki, kérve, hogy nagyjából számolja ki, mibe kerülne a szemétlerakat felszámolása. Miután visszaküldte a hivatalnak az árat, onnantól kezdve se kép, se hang.

Az úrföldi illegális szemetelés megállítása érdekében a két falu összefogott, és fotócsapdát, valamint figyelmeztető táblát helyezett el a lerakatnál.

Horváth Zoltán és Agócs Gergely az általános érvényű rendeletben úgy határozta meg, hogy az első vétségnél ezer, ismételt kihágás esetében ezerötszáz eurós büntetést rónak ki a szemetelőre. A fotócsapda és az éber lakosok segítségével már sikerült lefülelniük néhány delikvenst, és a nádszegi rendőrkapitánysággal karöltve kideríteni személyazonosságukat és az adataikat. Így a büntetéseket is ki tudták róni. Hogy a büntetés összegét hogyan lehet behajtani olyan embereken, akik szociálisan problémás egyéneknek számítanak, megint más lapra tartozik.

A jó kommunikáció a megoldás kulcsa?

Mátyusföldön Pozsonyvezekény és Felsőszeli határában is szemet szúr egy méretes szemétlerakat a két falu közti főút mentén. Zupko Tamás, Pozsonyvezekény polgármestere ironizálva mondja, hogy ők ezt „helyi Tuzexnek” hívják. Eltakarítani a földtulajdonosnak kellene, ez azonban szintén egy költséges és nehéz feladat. Zupko Tamás pozitívumként értékeli, hogy a helyiek közül már sokan érdeklődnek a szemételtakarítás, a szelektálás témája iránt, külön önkéntes brigádok szerveződtek a környék kitakarítására. A polgármester a megelőzés híve. Mint mondja, fontos, hogy már kis koruktól sulykoljuk az óvodásokba, kisiskolásokba a tiszta környezet fontosságát.

agócs horváth
Fotó: Szomolai Andrea
"Szemét-szemrevételezés" közben.
Meg kell állapítani az okokat!

A Fenntarthatóbb Felvidékért civil szervezet alapítója, Pék Pál a környezetvédelmet a hulladék csökkentésében látja a vállalkozások, az önkormányzatok és a háztartások szintjén is. Szerinte az illegális szemétlerakás szociális probléma a társadalmunkban, amely több okból alakul ki egy településen. Fel kell mérni, mi okozza a gondokat az adott közösségben: esetleg nincsen gyűjtőudvar, ahová a nagyobb hulladékot el tudnák vinni a lakosok, nem komfortos a szeparált hulladék gyűjtése, magas a hulladékdíj, de az is lehet, hogy az emberek egy részének ez gondot okoz az adott településen.

A szakember abban látja a megoldást, hogy az önkormányzat segítséget kér a fenntartható fejlődéssel és hulladékgazdálkodással foglalkozó szektortól, hiszen ebben a kérdésben hatékonyan és szakavatottan kidolgozott kommunikációs tervre, marketingre is szükség van.

Egy polgármester nem csinálhat mindent egyedül, különösen ha a képviselő-testületben nincs meg az affinitás a hulladékgazdálkodási irányításrendszerek iránt. Az illegális lerakatok kialakulását csak úgy lehet megállítani, ha a lakosokat ösztönzik a szelektív hulladékgyűjtésre. Ha viszont az adott településen nem mennyiségalapú a hulladékgyűjtés, a lakost semmi sem motiválja.

Megosztás
Címkék