Kemencés beszélgetés

Zsebik Ildikó 2018. június 26., 08:52

A Kistárkány és Környéke Polgári Társulás kemencés beszélgetésre hívta meg mindazokat, akik szívesen megismernék Mészárosné Lampl Zsuzsanna szociológust, férjét, Mészáros Károly sportújságírót és Nagy Ildikót, a Szlovák Rádió és Televízió Tanácsának tagját. A beszélgetésre az Aranka Vendégház kemencéje mellett került sor június 23-án.

/Zsebik Ildikó felvétele/ Fotó: Drab Melinda, Zsebik Ildikó

Az idő rendkívül mostohán bánt azokkal, akik elfogadták a meghívást, hiszen zuhogott az eső, a levegő hőmérséklete 12 Celsius fokra csökkent, ám akik eleget tettek a szíves invitálásnak, plédbe burkolva is kitartóan hallgatták a vendégeket, akik mindenekelőtt röviden bemutatták életpályájukat. Ezután került sor arra, amit a legnagyobb várakozás előzött meg: Nagy Ildikó Lampl Zsuzsával folytatott beszélgetésére, amelynek egyik apropója a 2017-ben bemutatott Ajándék című könyve volt.

„Olyan történeteket akartam közzétenni, amelyek olvasásakor az emberek tudatosítják, mennyi ajándékot kapnak az élettől. Ezért is adtam a kötetnek az ajándék címet. A 85 elbeszélés sorrendjét pedig úgy alakítottam ki, hogy az élet sokszínűségét tükrözzék, és azt, hogy mindig érhetnek meglepetések. A rajzokat pedig azért neveztem el köszönőoldalaknak, hogy ne csak tudatosítsuk, milyen kincseink vannak, hanem köszönjük is meg őket, legyünk értük hálásak” /Lampl Zsuzsanna/

Lampl Zsuzsanna újságíró,  egyetemi tanár, szociológus. 85 szívmelengető története a 8 színezhető köszönőoldallal azért születhetett meg, mert vallja: az újságíró olyan csodabogár, aki bármit megtapasztal, azt azonnal másoknak is tovább akarja adni. Márpedig életünkben a rossz dolgok mellett számtalan jó dolog is történik, csak azt természetesnek vesszük, mintha ez „ járna nekünk“, pedig ezek azok az „ajándékok“, amelyek megszépítik az életünket. A színezőoldalak --a művészeti alapiskolában eltöltött éveknek köszönhetően--  saját illusztrációi.

Ami a pályaválasztását illeti, kiderült, Zsuzsanna úgy lett szociológus, hogy valójában nem is tudta pontos, mit takar a fogalom. Mivel szerette a matematikát és  írni is tudott, úgy érezte: az a pálya nekivaló. Egyetemi tanárként úgy látja, egyre kevesebb a tanulni vágyó fiatal, és még ennél is elszomorítóbb, hogy a lusták az irányadóak. Természetesen vannak tehetséges tanítványai is, csak – sajnos –ők vannak kisebbségben.

Képgalériánk:
/Drab Melinda felvétele/ Fotó: Drab Melinda, Zsebik Ildikó

Rákérdeztek arra is: magyar iskolai tanulmányai ellenére szlovák egyetemen tanít, nincsenek-e nyelvi gondjai. Lampl szerint a magyar tannyelvű iskolának  nem az az elsődleges feladata, hogy szlovákul tanítson, de ha van elegendő önbizalmunk, az államnyelvet is megtanuljuk.

Elsődleges kutatási területe a szlovákiai magyarok szociológiája, azon belül az identitásmegőrzés kérdése. Hol tartunk ma e téren?

Hiszi: az asszimiláció okai az értékrend alakulásában keresendőek. Minden korban más és más játszik ebben fontos szerepet. Ha a világunkban zavargások vannak, akkor pl. a béke szerepe felértékelődik. A szlovákiai magyarság a nemzeti hovatartozás kérdését különbözőképpen kezeli. Vannak, akiknek ez a kérdés nagyon fontos, ők azok, akik az elmúlt közel 100 év során is megmaradtak magyarnak. Van olyan réteg, amely ezzel kevésbé foglalkozik, és sajnos, olyanok is, akik számára a nemzeti hovatartozás semmit sem jelent.

Leszögezhetjük viszont: kutatások nem támasztják alá, hogy  kettős identitás jellemezné az itt élő kisebbséget.A vegyes családok gyermekei egyre gyakrabban vallják magukat szlováknak, sajnos, arra is van példa, hogy a magyar családban a gyerek már szlovák nemzetiségű, illetve az is igaz, hogy minél fiatalabb valaki, annál gyakrabban tartja magát szlováknak.

Az itt élő magyar kisebbség elsősorban szlovákiai magyarként definiálja önmagát, másodsorban magyarként és csak harmadrészt felvidékiként.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS