Kacz Éva: A mi kovászunk a magyarságunk. Nádszeg ünnepel
Ünnepi szentmisével, koszorúzással és közösségi programokkal tisztelegtek Nádszegen Szent István király és a magyar államalapítás előtt. Nádszegen augusztus vége a templombúcsút, a magyar államalapítás ünnepét és a település egyik legnagyobb közösségi rendezvényét jelenti – mindezt tökéletesen megszervezve, igaz magyar hangulatban a Szent István templom árnyékában, a lombok alatt.
A helyi katolikus templom Szent István király nevét viseli, így az ünnep itt a nemzeti emlékezet mellett közvetlen egyházi hagyomány is. Az augusztus 21. és 23. között megrendezett XII. Szent István Napok szombati kiemelt eseménye az ünnepi szentmise, majd a Szent István király tiszteletére rendezett megemlékezés és koszorúzás. A többnapos rendezvény kulturális, zenei és búcsúi programokkal folytatódik.
A Szent István szobor ünnepélyes megkoszorúzása mindig nagy alkalom a faluban. Ilyenkor kivonul az összes szervezet, a falu apraja-nagyja a szombati búcsúi mise után egyenesen a fafaragott szobornál gyülekezik, egyfajta védelmi kört alkotva az ünnepnek.
Kik közelebbről, kik távolabbról figyelik az eseményeket, az alkonyban pedig szépen világítja meg a teret a közelben felállított nagyszínpad kivetítője. Az emberek már mosolyogva jegyzik meg, hogy bizony „sietni“ kel az ünnepi szónoklatokkal, mert este hétkor mindig ötperces harangszó zúg fel Nádszegen, az pedig belakja az egész teret, a szent harangszóra figyel olyankor mindenki. Az ünnep közreműködője minden alkalommal a helyi fúvószenekar és a Zsálya Énekkar.
A település hagyományos Szent István Napjainak nyitányán az államalapító király örökségéről Kacz Éva polgármester és Berényi József, Nagyszombat megye első alelnöke beszélt
Kacz Éva polgármester ünnepi beszédét egy száz évvel ezelőtti gondolattal kezdte. Krúdy Gyula 1926-ban úgy írt Szent István napjáról, mint olyan ünnepről, amely a magyarság köztudatában a karácsonyhoz, a húsvéthoz vagy a pünkösdhöz hasonló igazodási pontot jelentett.
„Így vagyunk ezzel mi is Nádszegen. Szent István ünnepe igazodási pont. Szent István napja örömünnep, és ahogy körülnézek, van is okunk ünnepelni“ – fogalmazott Kacz Éva. A polgármester beszédének központi motívuma az új kenyér volt. Az államalapítás és a kenyér ünnepét nem két különálló hagyományként értelmezte, hanem ugyanannak a közösségi gondolatnak két oldalát látta bennük.
– hangsúlyozta Kacz Éva. Beszéde végén az államalapítást, a családalapítást és a búza elvetését ugyanazzal a döntéssel kapcsolta össze. Azzal, hogy valaki a bizonytalanság ellenére is igent mond a jövőre.
– mondta, majd azt kívánta a jelenlévőknek, mindig legyen kenyér az asztalon, és legyenek olyanok is, „akikkel öröm az asztal köré ülni”.
Berényi József, Nagyszombat megye első alelnöke Szent István történelmi teljesítményéből indult ki ünnepi beszédében. Úgy véli, augusztus 20-a azért különleges a magyar nemzeti ünnepek között, mert az államalapító király művét tartós siker követte.
Berényi József a család létrehozásának és egyben tartásának hétköznapi tapasztalatával érzékeltette, milyen történelmi léptékű vállalkozás lehetett egy teljesen új állami és társadalmi rend kialakítása. Szerinte István felismerte, hogy a magyarság megmaradásához alkalmazkodnia kell korának kihívásaihoz, és be kell kapcsolódnia a keresztény Európába.
„Ha meg akarunk maradni, akkor alkalmazkodni kell a kor kihívásaihoz. És át kell venni azt, ami más nemzeteket megtart – idézte fel az államalapító döntésének lényegét. A politikus az első magyar király uralkodásának kemény döntéseit sem kerülte meg, ugyanakkor az Imre herceghez írt intelmekben egészen más uralkodói eszményt látott. Az irgalmasságot, türelmet és a másik ember iránti figyelmet emelte ki belőlük.
- Berényi szerint Szent István öröksége nem kezelhető pusztán történelmi emlékként. Beszédében hangsúlyosan szólt a keresztény európai értékrend megőrzéséről is, majd a gondolatot közvetlenül Nádszeg mai helyzetéhez kapcsolta.
Az ünnepi szónok szerint a település jelentősége túlmutat saját határain. A felvidéki magyar közösség fogyása és a nyelvhatár változása miatt úgy látja, azoknak a településeknek, amelyek erős magyar közösséget tudnak megtartani, egyre nagyobb a felelősségük.
– zárta beszédét Berényi, majd szimbolikusan fel is zendült a hétórás harangszó.
A szentmise és az ünnepi beszédek után a résztvevők koszorúzással tisztelegtek Szent István király emléke előtt.
