2021. szeptember 16., 18:42

Juhász Gábor Érsekkéty község múltjáról

2021 augusztusában jelent meg Juhász Gábor helytörténész újabb kiadványa; ezúttal Érsekkéty históriáját dolgozta fel.

Érsekkéty község múltja
Fotó: Kaszmán Zoltán

A 39 oldalas, gazdag fényképanyaggal illusztrált kötetben a lévai járási Érsekkéty történelme hét fejezeten keresztül, az őskortól napjainkig elevenedik meg. Amint a szerző a bevezetőben fogalmaz, mindaz megtalálható benne, ami a történelmi és néprajzi vonatkozásban nagyon gazdag múltúnak számító községhez köthető.

Több lévai járási település történelmét feldolgoztam már; az elmúlt hónapokban vándorelőadásokat is tartottam, először Farnadon, majd Nagyölveden, Érsekkétyen és Kisölveden. Nagyölved és Érsekkéty esetében már csak meg kellett fogalmazni az összegyűjtött anyagokat”

– mondta el kérdésünkre a szerző, majd hozzátette:

Ezek inkább tartalmas brosúrák, mint részletes történelmi kiadványok; tizenöt oldalban egyébként sem lehetséges összesíti egy falu történelmét. Negyven oldal már több mindenre elég lehet, bár az inkább csak címszavakban idézi fel az eseményeket.”

Juhász Gábor érdekességként kiemelte, hogy – amint az az Esztergom és vidéke című lapban fennmaradt – a 19. század végén Csatáról Bartra tartó utazókat támadtak meg farkasok a kétyi halastó közelében. Ez is arról tanúskodik, hogy akkoriban ezen a vidéken is természetes volt a farkasok jelenléte.

A helytörténész továbbá kiemelte, hogy a birtokában van a község teljes doboltatási jegyzőkönyve 1920 és 1945 között – benne az összes hirdetménnyel, a piaci árusítások meghirdetésétől egészen a Nyilaskeresztes Párt nagygyűlésének meghirdetéséig.

A kiadványból megtudjuk, hogy az utóbbi évek geofizikai régészeti méréseinek és a helyi lakosok segítségének köszönhetően lokalizálni tudták a község első kőtemplomát, amely kb. 20 méter hosszú és 8 méter széles egyhajós, egytornyú épület volt félkör alakú szentéllyel:

Külalakra hasonló lehetett, mint a nagybörzsönyi Szent Istvánhoz címzett román stílusú templom. A kétyi templom Szent Margitnak volt címezve. A falait valószínűleg kör alakban temető és egy sánc vehette körül. Jelenleg szántóföld van az alapjai felett.“

A mintegy 580 lakosú település híres volt a forrásairól; több közkútja is volt. Köztük talán a legismertebb az ún. Sárkány-kút, amely a helyi monda szerint egy feneketlen kút volt a felső halastó helyén:

A kétyi lakosok a törökök elől ebbe a kútba menekítették le a templomuk harangjait. Bár már többen kutatták a kút eredeti helyét, még ma se tudható, hogy ez a történet valós alapokon nyugszik, vagy csak szájhagyomány útján átadott mese.“

Juhász Gábor a legendás, 1713 és 1821 között húzódó összecsapásokat is feleleveníti érsekkétyiek és csataiak között: „1713-ban a márianosztrai pálos kolostor tulajdonában volt Csata és Gény község határa. Míg az Esztergomi Érsekség a magáénak tekintette a kétyi uradalmi malmot, addig a felduzzasztott patakvölgyre, ami ekkor már rég víz alatt volt, a nosztrai pálos szerzetesek tartottak igényt. A perlekedést nehezítette, hogy két egyházi személy harcolt egymás ellen. 1765-ben addig feszült a helyzet, hogy a csataiak ádventi halászatakor kora reggel a kétyi oldalon vagy ötszáz, bottal felszerelt paraszt várta a csataiakat. Az ehhez hasonló atrocitások folyamatos kísérői voltak a tó két tulajdonosának vitájában. A jogi harcoknak az se szabott gátat, hogy II. József király 1782-ben feloszlatta a pálos rendet.“

Juhász Gábor a korábban már megírt nagyölvedi, illetve érsekkétyi történelmi összefoglaló után egy Farnaddal kapcsolatos kiadványt is tervez, aminek megjelenése 2022-ben várható.

Az Érsekkéty Község Önkormányzata által kiadott tartalmas brosúra grafikai megjelenéséért Soňa Gyűrösiová felel, nyelvi lektorként Bohák Valéria, szaktanácsadóként pedig Bali Henrietta és Rácz István közreműködött. A kiadvány fényképei a szerzőn kívül Urbán György, Kvitek Marian, valamint Kosztolányi Gábor és Sándor tulajdonát képezik.
Megosztás
Címkék