Jubiláló Marianum: féltésből és összefogásból gyúrták őseink

Nagy Miskó Ildikó 2019. szeptember 12., 16:00

Kettős jubileumát: az elődintézmény megalakulásának 90. és újjáalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte szeptember 12-én a Marianum, vagyis a volt komáromi ének-zene tagozatos egyházi alapiskola, illetve a jelenlegi Egyházi Iskolaközpont.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A Szent András Bazilikában a Szűzanya névnapján megtartott ünnepi szentmisét Mons. Orosch János nagyszombati érsek celebrálta, közreműködött a Schola Mariana Nagyok Kórusa, Orsovics Yvette vezényletével.

Közel négy évtizedig hallgatásra ítélve

A Marianum Jantausch Pál apostoli kormányzó kezdeményezésére 1929-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Trianon után félbeszakadt felvidéki magyar papképzést továbbra is biztosítsa. Az első évben kisszemináriumként működött, a következő években azonban már a keresztény értelmiség képzését is a céljai közé emelte, valamint a bencés gimnáziumban tanuló, keresztény értékrendet valló ifjúság kollégiumaként működött. Egy olyan intézmény volt, amely fő célkitűzései között szerepelt, hogy a felvidéki magyarság véréből való papot, tanítót, értelmiséget neveljen. 1947-ig sikeresen működött, akkor azonban államosították, s az épületébe szlovák népiskolát költöztettek.

1950-ben, amikor a magyar intézmények létét újra engedélyezték, egyházi intézményként a hajdani Csehszlovákiában már nem nyithatta meg kapuit. Erre csak a ´89-es rendszerváltás után adódott lehetőség. 1994-től ének-zene tagozatos egyházi alapiskolaként működhetett ismét, mellette 2000-ben egyházi gimnázium, majd 2001-ben egyházi óvoda nyílt meg. E három intézményből 2005-ben jött létre a Marianum Egyházi Iskolaközpont, amely már saját kollégiummal is rendelkezik. Egyik legnagyobb előnye talán az, hogy az oktatás és nevelés egyes szintekből történő átmeneteit, folytonosságát zökkenőmentsen tudja biztosítani.

A magyar kormány támogatását is megköszönte Orosch érsek

Orosch érsek az apostoli áldás előtt köszönetet mondott mindazoknak, akik 90, illetve 25 évvel ezelőtt hozzájárultak a Marianum megalakulásához, továbbá az intézmény folyamatos sikeres működését biztosító igazgatóságnak, pedagógusgárdának, szülőknek és támogatóknak. Kiemelte a magyar kormány óvoda- és iskolafelújításhoz nyújtott jelentős anyagi támogatását. 

Megígérte: imádkozni fog, hogy a felvidéki magyar fiúk között legyenek olyan bátrak, akik igennel válaszolnak a papi vagy szerzetesi hivatással kapcsolatos hívásra. Továbbá olyan lányok is, akik a jövőben a többnyire gyerekekkel és fiatalokkal áldozatkészen foglalkozó kedvesnővérek sorait erősítik. Háláját egy becses ajándékkal, az egyházmegyes székhelyét díszítő, Görögországban készített Szűzanya-kép másolatával is kifejezte. 

A Himnusz közös eléneklése után Madarász Róbert, a jelenleg közel 450 gyermeket és fiatalt oktató-nevelő iskolaközpont igazgatója idézte fel a Marianum dicső történetének egy-egy fejezetét.

„Az intézmény 1929. szeptember 12-én, a névadó patróna, Szűz Mária neve napján nyitotta meg kapuit. Ha végigtekintünk az egykori írásokon, elbeszéléseken, élesen kirajzolódik előttünk egy tragédiákkal teli, bizonytalan kor, mely mégis rendkívüli embereket nevelt ki. Majer Imre, Gregorovics Lipót, Lestár István, Palkovich Viktor és még sokáig sorolhatnám azoknak a neveit, akiknek önzetlensége, fegyelme, találékonysága, kemény helytállása, keresztény magyarsága rányomta bélyegét az itt tanuló ifjakra. Olyan személyiségek aranyozták be egykor imáikkal a Marianum falait, mint a velünk sorsközösséget vállaló, majd mártírhalált szenvedő gróf Esterházy János, továbbá hős vértanúnk, boldog Salkaházy Sára, vagy az itt nevelődött, s a szeretet hősies fokát gyakorló Burian László atya, illetve a felvidéki magyar katolikusokat összefogó Koller Gyula pápai prelátus, Tóth Domonkos püspök atya, a későbbi premontrei apát, Bartal Károly Tamás, vagy a komáromi bencés gimnázium utolsó igazgatója, Bíró Lucián“ - emelte ki.

Megmaradásunk záloga a hit és a tudás

Madarász hozzátette, a Marianum „nem anyagból készült, hanem féltésből és összefogásból gyúrták őseink. A Marianum imákból áll, hősies életekből, szeretetből, életpéldákból, törődésből, hitből, a mindennapi küzdelmekből, az önfeláldozásból, az elbukást követő konok kitartásból és a feltámadás reményéből“.

Leszögezte: nem csak az őseink tartották a megmaradás zálogának a hitet és a tudást, hanem negyed évszázaddal ezelőtt az újjáalapítók és a jelenlegi pedagógusok is.

„Ma, a 21. század elején sincs más út előttünk, minthogy az alapító atyákhoz hasonlóan égi édesanyánk, Boldogasszonyunk, Nagyasszonyunk kezébe helyezzük magunkat és a ránk bízottakat. Azért, hogy istenfélő, becsületes, magyar keresztény fiatalokat nevelhessünk felvidéki magyar közösségünk javára és Isten nagyobb dicsőségére. Híven és hivalkodás nélkül igyekeznünk kell szolgálni a kereszténységet és a magyarságot, mint ahogy a Marianum ódon épülete is hűen szolgál minket: véd a mindenfelé fújó szelektől, a fülledt melegtől, a dermesztő hidegtől és mindenféle viszontagságtól“ - fogalmazott az igazgató.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Képgalériánk:
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

0 HOZZÁSZÓLÁS