Ízőrző – kenyerek, kalácsok eleink receptje szerint
Délelőtt tízkor már javában folyt a dagasztás és a kemencék felfűtése a kisújfalui tájház udvarán. Azok az asszonyok gyűltek itt össze, akik családjaikat nagyanyáink kenyerével, rétesével, kúcsos- és kürtőskalácsával szeretnék megörvendeztetni. Vitték a nyújtót, teknőt, kenőt, edényeket és tepsiket és egymástól lesték el a készítés fortélyait.
A falu polgármestere Geri Valéria, aki maga a kürtőskalács készítésnél és sütésénél tüsténkedett munka közben elmondta, pályázatot nyert a község az Ifjú Szívek fellépésére, a Vidék Jövőéért Polgári Társulás pedig Nyitra megyétől sorozatos hagyományőrzésre nyert pályázatot, amiből sátrakat vásároltak.
„A két rendezvényt összekapcsoltuk a hagyományőrzés, a népi és nemzeti kultúra jegyében, hogy a helyiek elsajátítsák a kemence kifűtésének, a kenyér dagasztásának, a kalács fonásának tudományát. Ha a jövőben lesz rá igény, akkor a hét egy napján felfűtjük a tájház kemencéjét, ahol egyszerre kisülhetnek a házi kenyerek” – hangsúlyozta.
Hólya Izsák Elizabeth a kovászos kenyér készítésének legavatottabb tudója. Neki magának másfél éves kovásza van, melyet a hűtőben tart, de elmondta, vannak több mint százéves kovászmagok is, melyeknek bizony már ereje van. Ha sütésre kerül a sor, kivesz belőle megfelelő mennyiséget és tesz hozzá lisztet és vizet, amelyek a savtermelő mikrobák hatására erjedni kezdenek és megnő a térfogata.
A tésztát kézzel dagasztja, hajtogatja, cirógatja. Ez utóbbival a sikérszálakat erősíti, hogy a kenyér minél formásabb maradjon. Ki is gyúrta szép hólyagosra.
„Sokat kell tapasztalni, hogyan gyúrni, hajtogatni, mert egy idős pék szerint a századik kenyeret is el lehet rontani” – intett mindenkit Elizabeth. A kovászos kenyeret gluténérzékenyek is fogyaszthatják.
Az öregtésztás kenyér hasonló, mint a kovászos, csak abban még élesztő is van. Az előző sütésből el kell tenni egy cipóra valót és amikor másnapra kenyérsütést tervezünk, összetörjük, vízzel felöntjük és élesztőt adunk hozzá. Ehhez leginkább Takács Beáta ért, aki rendszeresen süt a családnak házi kenyeret.
Tatár István tiszteletes a kemencefelelős. Rőzsével és fával fel is fűtötte a tájház eredeti kemencéjét 300 fokra, csakúgy szikráztak a téglák, amikor kiszedte a parazsat. Amíg arra vártunk, hogy a kemence 220 fokra hűljön, amikor is a legjobb berakni a kenyereket, elmagyarázza, vizet is kell tenni a kemencébe egy edénybe, mert a gőz felemeli a kenyereket, valamint be kell spriccelni őket vízzel, hogy ne piruljon nagyon gyorsan a felületük.
Mátyus Andreától a naszvadi örömanyák kalácsának receptjét lehetett megtudni. Ez egy sima édes tészta, aminek nincs más tölteléke, csak a mazsola. Liszt, tojás, tej, vaj, élesztő és édesítőszer, hogy könnyű maradjon, mert a sok cukor lehúzná. A legvégén van beledagasztva egy kis olaj. Sokat kell keleszteni, de cukros vízzel megkenve gyönyörű foszlós kalácsot kapunk.
A falu apraja-nagyja bekapcsolódott a sütésbe, az unokák is dagasztottak, fontak a nagymamák vigyázó felügyelete mellett. A napot az Ifjú Szívek előadása koronázta meg, akik meg is kóstolhatták a sok finomságot.
