Izgalmas felfedezés az ipolysági zsidó temetőben

Az ipolysági Kapusta Krisztina, a budapesti Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem hallgatója néhány társával együtt a közelmúltban izgalmas szakrális építményre bukkant az ipolysági status quo temetőnél. Hasonló kohanita kapu és erkély talán csak Léván és Balassagyarmaton maradt meg.

az ipolysági status quo temetőnél

Fotó: Kapusta Krisztina

Az ipolysági status quo temető kőkerítését egy kovácsoltvas kapu szakítja meg. Ez a kapu ismert volt a környéken élők előtt, de funkcióját homály fedte. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen végzett tanulmányaimnak köszönhetően sikerült ezt a kaput kohanita bejáratként azonosítanom. A területet már visszahódította a természet, így azt az utca felől lombkorona, a temető területe felől pedig sűrű bozótos takarta. A buja növényzeten keresztül belesve arra következtettem, hogy a kapu mögött egy kis beszögellés van, három oldalról felfalazva, mely falak nem érnek össze, így biztosítva két keskeny bejáratot a kohanitáknak”

– fogalmazta meg kérdésünkre Kapusta Krisztina, aki azt is elárulta, hogy a kohaniták a rituális tisztaság betartásának kötelezettsége miatt nem léphettek a temető területére, így nekik külön bejáratot létesítettek:

Ott, ahol ezt szükségesnek látták, még egy külön utat, kohanita ösvényt is kijelöltek, ahonnan ráláthattak hozzátartozóik sírhelyére, és nyomon követhették temetésüket, a gyászév letelte után pedig a sírkőállítást.”

Kapusta Krisztina csoporttársával, Herczeg Róberttel és két lelkes ipolyságival, Fógel Andreával és Kohn Tiborral még május 27-én tisztította meg az érintett területet, s ekkor jött a felismerés, hogy a kapu mögött négy lépcsőfok található, amelyek egy erkélyre vezetnek.

Azt is megfigyelhették, hogy a Krisztina által egy szűk bejáratnak vélt rés nem más, mint a sarkokat záró, de mára már leomlott oszlopok helye. Mint fogalmazott, ez az erkély ugyan viszonylag messze van a kohén származásúak sírhelyeitől, a temető szintje fölé emelkedve jó kilátást biztosított. Ma már a magasra nőtt fák miatt nem tudná betölteni eredeti funkcióját:

A kohanita bejáratok nagy része elveszett a lebontott temetői kerítésekkel együtt, így arról nincs pontos képünk, hogy hány esetben nyíltak ösvényre vagy lapos beszögellésre, s hány esetben erkélyre. Tágabb régiónkban Léván, illetve Balassagyarmaton találkoztam hasonló szakrális építménnyel. Ritka szerencse, hogy Ipolyságon, a status quo temetőben ez a rituálisan fontos tér megmaradt.”

Az ortodox temető 1939-ben készült alaprajzáról tudjuk, hogy a sírkertnek szintén volt lépcsős erkélye, ennek azonban mára már nyoma sem maradt. Kapusta Krisztina szerint ezért is kell megőrizni a status quo zsidó temető kohanita bejáratát, s ha eredeti pompáját nem is tudják visszaállítani, igyekezni kell a korrodálódott és leomlott részeit kijavítani. Amennyiben ez sikerül, úgy gondolja, hogy érdemes lenne a bejárat mellé egy kis táblát elhelyezni, ami informálná a jövő generációit a kapu eredeti funkciójáról, hogy az már sose merülhessen a feledés homályába.

A kohaniták a zsidó hagyomány szerint Mózes bátyjának, Áronnak az utódai. A többi törzzsel ellentétben Kánaán elfoglalása után nem kaptak saját területet. Az egyes rítusok másképpen vonatkoznak rájuk: nem érhettek halotthoz, s nem is tartózkodhattak velük egy fedél alatt (a saját közvetlen családtagjaikat kivéve). A zsidó temetőkben éppen ezért külön részleget tartottak fenn a számukra. Zsidó temetőkben gyakori, hogy a kohaniták sírját áldásra emelt kéz is jelzi. A becslések szerint a mai zsidó populáció 5–10%-a lehet kohanita.

+2 kép a galériában

Megosztás

Izgalmas felfedezés az ipolysági zsidó temetőben

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre