2022. november 22., 16:47

Húszéves a füleki református templom

Felvidék egyik legfiatalabb templomában életerős gyülekezet éli mindennapjait. A 2002-ben felszentelt füleki református templom közadakozásból épült. A gyülekezet történetét Benko Pál egyházgondnok eleveníti fel, aki csaknem három évtizede végzi ezt a nemes feladatot. 

templom
Fotó: MTI
A füleki református templom

Napjaink református gyülekezete már a harmadik Fülek életében. Az első egyházközség a reformáció korai éveitől egészen az ellenreformáció idejéig létezett, és temploma is volt. A második gyülekezet a füleki zománcgyár működése idején jött létre a helyben letelepedő gyári munkásokból és családjaikból. Akkoriban mintegy ötszáz főt számlált, de sajnos a háborút követő kitelepítés megtépázta a közösséget. A maroknyi itt maradt református sokáig szórványként élte életét a losonci anyaegyház lelkigondozásában. 

Szórványból leányegyház
Változást az 1989-es események hoztak. Az itt élő néhány református családból és az ide települő lakosokból ekkor szerveződött újjá Fülek harmadik református gyülekezete, majd fokozatosan szórványból leányegyházzá cseperedett

– meséli Benko Pál.

– A hívek családoknál, majd 1989 után az evangélikus testvérek imatermében tartották istentiszteleteiket. A ‘90-es évek elejére a gyülekezet létszáma olyannyira megszaporodott, hogy a nagyjából harminc férőhelyes imaterem már kicsinek bizonyult. A későbbiekben átköltöztünk a Vigadóba, majd az időközben megépült Magyar Közösségi Házba. Vándorgyülekezet lettünk, ezért érthető módon megfogalmazódott a saját hajlék szükségszerűsége. 

A hívek pedig tettek is azért, hogy az igényből kézzelfogható eredmény szülessen. Elindult a gyűjtés egy új templom megépítéséhez, amelynek alapkövét 1998. március 15-én ünnepélyes keretek között rakták le. Elbontották az idő martalékává vált bellényi református templom romjait, amelynek épen maradt téglái Fülekre kerültek. A helyi és környékbeli emberek a várostól jutányos áron megvásárolt telken tisztították a téglákat, köztük Kovács-Benko Fruzsina Borbála is.

– Kiskorom óta ehhez a gyülekezethez tartozom. Szüleim kicsi korunk óta minden vasárnap elhoztak az istentiszteletre. Akkoriban még nem volt meg a templom. Emlékszem, hogy gyerekként a nővéremmel együtt súroltuk a téglákat annak idején. Így húsz év távlatából rendkívül jó érzéssel tölt el, hogy kivehettük a részünket a munkából, és ehhez a csodához közünk lehet – meséli Fruzsi.

fülek
Fotó:  MTI
Benkő Pál elhelyezik a festett kazettákat
Faragott bútorok, festett kazetták

Az építkezés 1999 szeptemberében kezdődött, és 2002. november 11-én megtartották a templomszentelő, hála-adó istentiszteletet. 2003 húsvétjára elkészült a teljes templomi berendezés, amely Baffy Lajos krasznahorkaváraljai és Ulman István várhosszúréti fafaragó mesterek keze munkáját dicséri. 2020-ban díszesebb lett a belseje, festett, kazettás mennyezettel gazdagodott, amelyet Benko Pál készített.

A 15 kazetta díszítéséhez a töki református templomból származó mintakincset vette alapul, amelyet 1740-ben Szabó István asztalosmester festett. A templom idei, 20. évfordulója alkalmából újabb kazettákkal bővült, amelyek a karzathoz vezető csigalépcsőt ékesítik.

– Kívülről a babaréti evangélikus templom mintázatát használtam föl ezek díszítésére, s mivel pont tíz darab van belőlük, a tízparancsolatot írtam föl rájuk – magyarázta Benko Pál.

A fakazettás mennyezetburkolat nemcsak díszíti a templomot, de a közösség erejét is szimbolizálja, hiszen a gyülekezet tagjai mind azon dolgoztak, hogy az Isten házában otthon érezzék magukat.

Életerős gyülekezet

A november 6-án tartott istentiszteleten a megszokottnál is többen vettek részt. Miklós István, füleki lelkész és dr. Rákos Loránt püspökhelyettes örömüket és hálájukat fejezték ki, amiért 20 évvel ezelőtt a bellényi templom romjaiból megépülhetett Füleken a református templom.

Miklós István igehirdetésében Reményik Sándor gondolataival vont párhuzamot. Kiemelte, a templom az a hely, ahol a gyülekezet tagjai lelki békességre lelhetnek.

– Az ember szíve, amíg ver, mindig nyughatatlan, mondja a költő, de Istentől mégis békessége van. Tehát azt akarja kifejezni, hogy mi nyugtalan szívű, mindig valamit kereső, mindig valamire vágyó, és ennek következtében nyughatatlan módon élő emberek vagyunk, de ettől függetlenül, számunkra fölfoghatatlan és érthetetlen módon, Istentől mégis békességet kaphatunk. Az Isten békességét. És azáltal, hogy Isten vágyakozást ébreszt a szívünkben, hogy eljöjjünk a templomba, együtt imádkozzunk és épüljünk egymás hite által is, rálelünk arra a békességre és arra a csöndre, amely az Isten békessége és az Isten csöndje. Ezáltal mi valóban gazdagodhatunk, jobb akaratú emberek lehetünk – emelte ki Miklós István.

Egy templom akkor válik igazából templommá, hogyha abban élő gyülekezet lakozik és dicséri alkalomról alkalomra az Úristent.

Az, hogy a füleki templom a bellényi református templom romjaiból támadhatott fel, és annak építőanyagaiból épült egy ilyen csodálatos Isten háza, azt jelenti, hogy Füleken igencsak életteljes és életerős gyülekezet éli mindennapjait – osztotta meg ünnepi gondolatait dr. Rákos Loránt.

Az ünnepi istentisztelet után szeretetvendégségen emlékeztek a templom megépítésétől eltelt húsz esztendőre. A füleki református gyülekezetnek jelenleg 50 tagja van.  

Megjelent a Magyar7 2022/46. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.